+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád & Bakó Bea
2019. május 15. szerda, 16:43
Nem szavazhatnak a kettős állampolgárok levélben az EP-választáson, de mégis a levélszavazást promózza számos magyar konzulátus. Ráadásul ha valaki betelefonál a csíkszeredai konzulátusra, ott hülyeséget beszélnek neki a levélszavazásról. Mi lesz az EP-választáson a levélszavazással, szavazhatnak-e duplán a határon túliak, és lehet-e csalni? Utánajártunk!

Elég nagy mostanság a zavar a fejekben azzal kapcsolatban, hogy vajon szavazhatnak-e a határon túli magyarok az európai parlamenti választásokon magyarországi listára, és ha igen, akkor miként. 

 

A magyar konzulátusok honlapján ugyanis megjelent egy videó, ami a levélben szavazásról tájékoztat – annak ellenére, hogy az EP-választáson mindenki a lakhelye szerinti ország listáira szavazhat csak,

 

tehát az erdélyiek, hiába magyar állampolgárok, csak Romániában, a felvidékiek pedig Szlovákiában voksolhatnak az ottani pártokra. A levélben szavazás maximum a nem EU-s országban élő, állampolgársággal is rendelkező határon túli magyarokra (vajdaságiakra, kárpátaljaiakra) vonatkozhat – nekik kampányolnak is rendesen a Fidesz érdekében, amint arról beszámoltunk.

 

A konzulátusok honlapján megjelent videót elnézve azonban mi is kissé elbizonytalanodtunk, az ugyanis úgy buzdít a levélben szavazásra, hogy ilyen apró részletkérdések nem derülnek ki belőle.

 

 

Mivel az elmúlt időszakban mind Romániában, mind Magyarországon azzal riogattak egyesek, hogy a Fidesz választási csalásra készül, utánaeredtünk a kérdésnek.  

 

Mindenki csak egy országban szavazhat az EP-választáson: ott, ahol él

 

A kettős szavazás az uniós és a magyarországi szabályok szerint is tilos: mindkét szabályozásban egyértelműen le van fektetve, hogy a kettős állampolgárok abban az országban szavazhatnak az EP-választáson, ahol élnek, sőt egyébként nem állampolgár magyar vendégmunkás is szavazhat például Németországban, ha ott él és ott van a hivatalos lakcíme – ekkor viszont a magyarországi szavazásról le kell mondania.

 

De akkor kire vonatkozik a fent említett videóban az, hogy magyarországi lakcímmel nem rendelkező regisztrált, szavazásra jogosult állampolgárok postai úton fogják megkapni a levélszavazati csomagokat, amelyet el kell juttatni a szavazatukat Magyarország bármelyik külképviseletére?

 

Meglepetésünket az is erősítette, hogy

 

felhívva a csíkszeredai magyar konzulátust közölték velünk, hogy „azok szavazhatnak levélben, akik bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkeznek, és szeretnének magyar pártlistára szavazni”.

 

Ez egyrészt ellentétben áll mindennel, amit tudtunk, de még a saját honlapjukon terjesztett videóval is, ahol azt állítják, azok szavazhatnak, akiknek nincs lakcímük Magyarországon.

 

Ezt mondja a Nemzeti Választási Iroda is

 

Természetesen ezek után azonnal megkerestük a Nemzeti Választási Irodát, amelynek főosztályvezetője, Listár Dániel közölte az Azonnalival: az EP-választáson csak

 

azok a magyar választópolgárok szavazhatnak levélben, akiknek sem Magyarországon, sem más európai uniós tagállamban nincs lakcímük.

 

Listár Dániel ugyanakkor hozzátette, hogy vannak olyan magyar választópolgárok, akiknek nincs lakcímük valamelyik EU-tagállamban, de értesítési címként valamelyik EU-s tagállambeli címet adtak meg. Ők a levélszavazatot (a lezárt válaszborítékot) bármelyik külképviseletre címezve is eljuttathatják postai úton, tehát minden magyar külképviselet részt vesz (vehet) a levélszavazatok fogadásában, az EU-s tagállamban lévő külképviseletek is.

 

Arra a kérdésre, hogy minket akkor miért tájékoztathatott úgy a csíkszeredai főkonzulátus, hogy mégis lehet szavazni, Listár azt válaszolta, hogy „a magyarországi lakcímmel rendelkezők egyik magyar választáson sem szavazhatnak levélben”. Elmondták azt is, hogy 

 

az NVI szoros munkakapcsolatban áll a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, és jelezni fogják feléjük ezt az esetet. Vagyis azt, hogy a csíkszeredai konzulátus félretájékoztatja a betelefonáló érdeklődőket.

 

Amúgy tényleg az a valószínű, hogy a csíkszeredai főkonzulátuson téves volt a tájékoztatás: gyors körbekérdezés után kettős állampolgár ismerősök körében megtudtuk, hogy senki nem kapott mostanság választási levélcsomagot. Sem az, akinek van bejegyzett lakcíme mindkét országban, sem az, akinek nincs.

 

Elvileg azért könnyű lenne csalni

 

Két országban szavazni elvileg ugyan illegális, de korántsem lehetetlen, főleg annak fényében, hogy jóformán lehetetlen ellenőrizni, hogy valaki megtette-e.

 

Például Magyarország és Románia büntető jogszabályai egyaránt három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetik az ilyen visszaéléseket. Elvileg.

 

Gyakorlatilag viszont nem nagyon ellenőrzik, ha valaki szavaz egyszer Nagyváradon román állampolgárként romániai pártra, és utána átmegy mondjuk Berettyóújfalura szavazni magyar állampolgárként magyar pártra.

 

A román Központi Választási Iroda (BEC) az Azonnali megkeresésére elmondta: nem tudják ellenőrizni, hogy egy kettős állampolgár nem szavaz-e egy másik országban. Kérdésünkre azt mondták,

 

a két ország választói adatbázisa nincs összekötve, az adatok összevetését meg lehetne csinálni, de ahhoz egyezmény kellene.

 

Hasonlót válaszoltak nekünk a magyar NVI-től is. „A román társhatóságnak igaza van: a kettős szavazást az tudná hatékonyan kizárni, amennyiben létezne egy EU-szintű névjegyzék” – írták, hozzátéve, hogy a külföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár az adott külföldi állam jogszabályai alapján kérheti, hogy ott vegyék fel a névjegyzékbe. 

 

Ebben az esetben – a másik tagállamtól kapott értesítés alapján – a Nemzeti Választási Iroda törli őt a magyarországi névjegyzékből, amivel kizárja a kettős szavazás lehetőségét. Az NVI már több mint 8000 magyar választópolgárt törölt így a tagállami társhatóságok jelzései alapján.

 

Ez utóbbi általában a nyugatra vándoroltakra vonatkozhat, tekintve, hogy desztinációként meglehetősen kevesen választják maguknak a környező magyarlakta területeket.  

 

A DK és román pártok reklamálnak

 

A határon túli magyarok szavazati joga ellen folyamatosan reklamáló Demokratikus Koalíció természetesen már megtalálta magának a témát, és nemrég kérte az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a kettős állampolgárok ne tudjanak mindkét állampolgárságuk szerinti EU-tagországban szavazni. De téma ez Romániában is: Eugen Tomac, aki a Traian Băsescu-féle Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, nemrég a román miniszterelnököt kérte, hogy akadályozzák meg az erdélyi magyarok buszoztatását. 

 

Szerinte ugyanis erről egyezhetett meg titokban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Orbán Viktor miniszterelnök. Tomac feltevése ugyan inkább a romániai kampány része, elvileg azonban egyáltalán nem elképzelhetetlen a feltevése. Ha például az erdélyi magyarok bejegyeztetik magukat Magyarországon valahová (ez viszonylag egyszerű, és élnek is a lehetőséggel, amint két székely néni az Azonnali videójában is elbüszkélkedett),

 

akkor könnyen megtehetik, hogy szavaznak itt is, ott is, és ezt akár ki is használhatná elvileg bármely párt, de leginkább a határon túliak körében töretlenül népszerű Fidesz.

 

És hogy kire szavaznak a székelyek Romániában? Nézd meg ezt a videót, és kiderül!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás