+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Kulcsár Árpád
2019. május 15. szerda, 18:30
A tavalyi elég szerencsés és volt, de úgy látszik idén Európa nem ússza meg kevés futótűzzel az évet.

Idén már több tűz volt Európa területén, mint tavaly egész évben – derül ki az Európai Unió Közös Kutatóközpontjának (JRS) adataiból.

 

A központ információból az is kitűnik, hogy eleddig 2017 volt a rekordtartó év az erdő- és bozóttüzek szempontjából, akkor főleg Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban mintegy nyolcszázezer hektárnyi terület égett le egy év alatt.

 

A JRC adatai szerint, bár még a nyár is messze van, de idén már kétszázötvenezer hektárnál tartunk. A tavalyi év szerencsés volt, akkor mindösszesen „csak” 181 000 hektárnyi terület vált a tűz martalékává.

 

Idén viszont már sok esetet jeleztek Spanyolország északi részéről és a Pireneusokból, valamint az Egyesült Királyságból és több balkáni országból is.

 

A JRC-nek összesen 1233 olyan tűzesetről van tudomása április végéig, amelyek legalább harminc hektáros területet égettek le. Összevetésül: tavaly egész évben 1192 volt ez a szám, a tíz éves átlag pedig mindössze 115.

 

Ráadásul mostanság több ország is felkerült arra a listára, ahol könnyebben kialakulhatnak tűzesetek, így Németországban, Litvániában és Svédországban, ezekben  ugyanis korábban nem volt tapasztalható. Tavaly a sarkkör alatt gyűltek össze a tűzoltók szerte Európában, akkor főleg Finnországban és Svédországban voltak gondok, a szokatlanul magas hőmérséklet miatt.

 

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség úgy tartja, a futótüzek a klímaváltozás hatására váltak egyre gyakoribbá. Az ő adataik szerint 1980 és 2017 között 453 milliárd eurós kárt okoztak az Uniónak a különböző, globális felmelegedéshez köthető katasztrófák,

 

és legalább 115 000 ember halálért voltak felelősek ebben az időszakban.

 

FOTÓ: Futótűz Görgországban 2017-ben/Wikimedia

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Cseh sejtetőleg támogat,
Dobrev az elnökségre bízza, Szájer kiáll mellette, Ujhelyi pedig elvi okokból Ursula von der Leyen ellen szavaz.

Francois de Rugy még a parlament elnökeként rendezett luxusvacsorákat állítólagos civileknek közpénzből. Azóta az otthonát is felújította.

Magáncég vette volna meg a lakásokat, a lakók tüntettek, a város közbelépett.

Ez a nap legfontosabb kérdése!

Ki van mellette, ki van ellene? És mi lesz, ha az Európai Parlament nem szavazza meg Ursula von der Leyent? Gyorstalpaló!

A hét kérdése

Annyi remek hely veszi körül Magyarországot, nem? De itt az ideje igazságot tenni abba, hol számíthatunk a legtöbb jóra, ha átlépjük a határt! Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Fesztivál, szabadegyetem, tábor a Felvidéken július 15-21. között.

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás