+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. május 13. hétfő, 14:16
A Győri ETO női kézilabdacsapatának fantasztikus sikerét már megint a focistáinkkal hozzák párhuzamba. Számokkal igazoljuk, hogy nem csak Orbán Viktor fejében a foci az elsőszámú sportág Magyarországon, és hogy a vízilabda – legyünk benne bármilyen sikeresek – tulajdonképpen alig érdekel valakit.

Miután a Győri ETO női kézicsapata megnyerte a Bajnokok Ligáját, újra előkerült a Facebookon minden magyar sportsikernél előkerülő kérdés: 

 

emiatt miért nem képes megtelni a körút ünneplő emberekkel?

 

A kérdés 2016 óta tér vissza állandóan, akkor nyáron ugyanis négyszer is spontán utcabál alakult ki a magyar labdarúgóválogatott Európa-bajnokságon játszott meccsei után Budapesten és több vidéki városban. Ilyet nem csak más sport, a rendszerváltás óta semmi nem tudott kiváltani, a főleg Orbán Viktor 2010-es uralkodása óta megnövekedett számú focigyűlölő réteg pedig valamiféle személyes sértésnek vette, hogy egy rövid időre sikeres lett az, amibe a kormány évek óta indokolatlanul sok pénzt önt, általában nulla átgondoltság mellett. 

 

Innen nézve logikus a kérdés, hogy miért nem az általában sikeres vízipólósoknak örvendezünk, vagy a sikeres kézikluboknak, a sakkozóknak vagy bárminek, amiben amúgy jóval erősebbek vagyunk, mint a fociban? 

 

Erre van egy rövid, és kissé provokatívnak hangzó válasz: azért, mert ezek a sikersportok valójában senkit sem érdekelnek.

 

Ez persze nyilván sarkítás, de nem teljesen alaptalan. Az európai foci jelenleg a világ legnépszerűbb sportja. Válogatott szinten semmi nem tudja megközelíteni, de klubszinten is csak az azért főleg Észak-Amerikára építő amerikai foci mérhető ahhoz az érdeklődéshez, amit ki tud váltani az emberekből.

 

A közönségsportok fontosságának ugyanis a közönség szó miatt van egy nagyon megbízható szintmérője, ami a nézőszám. Ezek pedig arányaikban még akkor is sokatmondóak, ha Magyarországon a futballklubok legendásan sokat trükköznek velük. 

 

A Sportstatisztika blog szerencsére lelkesen összegzi a közönségsportok nézőszámait, így a március 31-ig összegyűjtött számok az alábbiaknak megfelelően festenek:

 

A KÉPEN HIBÁSAN SZEREPEL, HOGY A MOL VIDI FELCSÚTON JÁTSSZA A HAZAI MECCSEIT.

 

Tehát az a helyzet, hogy az első tíz helyre összesen három nem fociban érdekelt klub fért be: az épp a legszebb napjait élő Győr női kézicsapata, az osztrák ligában hokizó Fehérvár AV19, illetve a Falco Szombathelyről, akik kosárlabdáznak.

 

A vízilabda nem sok embert érdekel

 

Ha ezt a három példát nem nézzük, akkor kiderül, hogy a legmagasabb állandó társadalmi igény a kézi- és kosárlabdaklubokra akkora, mint a legkevésbé nézett futballcsapatokéra. Ami viszont súlyos tény, hogy az első harminc helyre egyszerűen nem fért be egyetlen vízilabdacsapat sem, miközben a stadionok leglelkesebb ellenzői általában pont a világszintű magyar pólót szokták kiemelni olyan sportként, aminek a létesítményeire többet kéne költeni. 

 

Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb érdeklődést kiváltó magyar pólóklub sem tud egy meccsére átlagban ezernél több embert mozgatni, a listán a harmincadik helyen lévő kecskeméti kosárcsapat ugyanis nagyjából ennyi emberrel került fel.

 

Ennyiből kijelenthető, hogy még a röhejesnek tűnő nézőszámok ellenére is messze focimeccsre járnak legtöbben Magyarországon. Ráadásul a NER-focinak nincs is akkora ráhatása erre: az idei bajnok Fradira átlagosan 9649 ember kíváncsi, a második helyen sokkal lemaradva áll az a DVTK 3767 emberrel, ami még mindig simán kieshet jövő héten az első osztályból, a már említett győri kézzicsapat után negyedik helyen pedig az a Haladás van, ami már garantáltan ki is esik a jövő heti eredményektől függetlenül.

 

Ebben a két városban jóval többen is járnának meccsre, ha nem lenne szinte garantált a vereség egész szezonban.

 

A Fidesz-foci rendszerének sikertelenségéről és fenntarthatatlanságáról már írtunk hosszabban, de azért érdemes kiemelni, hogy a csak és kizárólag a kormány miatt első osztályba került futballcsapatok közül egyiknek sem sikerült bekerülnie a leglátogatottabb tízbe. Az különösen sokatmondó, hogy a Puskás AFC néven futó Felcsút az egyetlen NB I-es név, ami a táblázat legalján található a maga 1141-es számával. Ez a 26. hely, nagyjából ennyien érdeklődnek a női kézilabda iránt Érden, vagy a férfi kézi iránt Dabason. 

 

A létesítmények kihasználtsága már más téma, abban a foci még a behazudott számokkal együtt is rettenetesen áll: a magyar szinten jól álló Debrecenben a 20 ezres Nagyerdei Stadionnak összesen a 16 százalékát használják ki, a vadiúj fehérvári stadionnak pedig csak 29 százaléka telik meg, amíg példul Győrben az 5300 fős kézicsarnok majdnem 70 százaléka hasznos. 

 

Tehát az, hogy még mindig a foci a legközönségvonzóbb sportág, egyáltalán nem legitimálja ebben a formában a stadionépítést.

 

A túlméretezett arénák egyáltalán nem növelték a nézőszámokat, továbbra is nagyjából 2600-an mennek ki átlagosan egy magyar meccsre, ha nem számoljuk az idén hetente majdnem 9000 nézőt hozó Ferencvárost.

 

Az egész régióban esnek a nézőszámok

 

Akár mondhatjuk jó hírnek is, hogy a viszonylagos érdektelenség az élő focimeccsek iránt nem a magyar kormány hibája, hanem a térség általános jellemzője: az európai foci elitjének teljes elszakadása és persze a korlátlan tévében látható meccs óta Kelet- és Közép-Európa nézőszámai folyamatosan apadnak. A világbajnoki ezüstérmes csapatot kitermelt Horvátországban is jóval 3000 alatt van az átlagnészőszám, Romániában nagyjából 2500 embert érdekel egy hazai bajnoki, Szerbiában és Szlovákiában pedig 2000 körül mozog ez a szám.

 

A képet nyilván árnyalja az országok és városainak összlakossága, ha innen nézzük, akkor ugyanis a hozzánk hasonló lakosságú Ausztria lenne a követendő példa, ott 7000 ember megy ki egy osztrák bajnokira. Igaz, ott sikerek is vannak klubszinten.

 

Visszatérve a csapatsportokra úgy általában: a foci hazai dominanciája ellen már csak azért sem érdemes hőbörögni, mert nem csak nálunk megy így, hanem ott is, ahol piaci alapon dőlnek el a dolgok, és nem a Budai Várban. A kézi- és kosárlabda éppúgy második- harmadik számú sport a kontinens nagyrészén, mint ahogy nálunk is, a vízilabdát viszont még így is jóval magasabbra pozicionáljuk az átlagnál, hiszen az se klub-, se válogatott szinten nem mozgat meg különösebben rajtunk, illetve az egykori jugoszláv tagállamokon kívül olyan rettentő sok embert. 

 

A közönségsportok egyik jellemzője márpedig a közönség. Egyszerűen nagyobb élmény és teljesítmény az egész világon figyelt Európa-bajnokságon megverni Ausztriát, mint egy olyan Bajnokok Ligája, amihez külön hozzá kell tenni, hogy NEM AZ a Bajnokok Ligája, hanem a kézilabdáról van szó. 

 

Lezárásképp: a cikk egy másodpercig sem a győri lányok sikereit akarja kisebbíteni, de fontos leszámolni azzal az elképzeléssel, hogy az a sport hozza ki a nézőket, amiben sikeresek vagyunk. 

 

FOTÓ: MTI/Czagány Balázs  

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Napokkal az EP-választás előtt bejelentette a volt görög pénzügyminiszter: nem azért indult, hogy megválasszák, hanem azért, hogy a német nagyközönség előtt végigvitázhassa a kampányt.

A progresszívek lettek a legerősebbek az EP-választáson Szlovákiában, bejutási küszöbön a Csáky Pál-féle MKP.

Mi az egyes olasz pártok célja, álomeredménye a mostani választáson? Összefoglaltuk!

Mi kell ahhoz, hogy szavazzak? Egyáltalán: kire lehet szavazni? Gyorstalpaló bizonytalanoknak.

A dublini választókerületet meg is nyerhette a korábban esélytelen zöldpárt, országosan pedig a jobbközép örülhet.

A hét kérdése

Eljött az igazság pillanata az Azonnalin: mondd meg nekünk, kire szavazol május 26-án!

Azért ide elnéznénk

A Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrában május 31-én.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

A MoMe hallgatói értelmezik újra a stílust mindenféle formában a plakáttól a webdesignig. Május 31-től.

A régió legjobbjait a Pécsi Borozó válogatta össze, június 15-én lehet megkóstolni őket.

A Piacok Napján, az Erzsébet tér, egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

Ezt is szerettétek

Hallottad, hogy lesz már megint valami választás, de azt már nem tudod, hogy pontosan miről meg minek meg mikor?

Vajon csak az etnikai alapú szavazást tudják elképzelni a székelyek? Az Azonnali Székelyföldön járt, és megkérdezte a járókelőket.

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Strache politikai pályájának ugyan vége, de ez nem jelenti azt, hogy a zeneit is fel kell adja. Mutatjuk a legjobb számait!

Twitter megosztás Google+ megosztás