+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. április 20. szombat, 14:09
Egy német középkorász az orvostudomány mai állása alapján vizsgálta meg az evangéliumokban leírt kereszthalált, és arra a megállapításra jutott: Jézus kómába esett, de nem halt meg. Feltámadását is ezzel magyarázná.

Jézus szenvedéstörténete jól ismert: nagypénteken, azaz tegnap emlékezett erre a nyugati keresztény világ. A kereszthalál kapcsán gyakorlatilag azonban csak az egyház által kanonizált négy evangélium, illetve az elutasított apokrif evangéliumok leírására tud támaszkodni az, aki történettudományi szempontból akarja – tehát a források tükrében – megvizsgálni a kereszthalált.

 

Erre vállalkozott Johannes Fried, aki 2009-ig a frankfurti egyetemen volt a középkor történelmének professzora; a középkorkutatás egyik legismertebb szakértője.

 

Nemrég megjelent, alig kétszáz oldalas könyvében (Kein Tod auf Golgotha – Auf der Suche nach dem überlebenden Jesus, München 2019), aminek címét magyarul kb. „Nem volt halál a Golgotán”-ként lehetne fordítani, Jézus kereszthalálának történetét a rendelkezésre álló források (azaz az evangéliumok) és a mai orvostudomány ismeretei alapján próbálja meg leírni.

 

Mi történt a kereszten Jézussal? A választ persze már a történész könyvének alcíme elárulja: „A túlélő Jézus nyomában”.

 

Amint Fried még március végén a Deutschlandfunk Kultur rádiónak nyilatkozta: egy orvos barátjával folytatott beszélgetése után kezdte el a kereszthalál e szempontból érdekelni.

 

A könyv fő állítása: Jézus nem halt meg a kereszten, hanem a szenvedések hatására kómába esett. Ennek bizonyítására hozza fel például Fried, hogy

 

amikor a római katona átszúrja Jézus oldalát, János evangéliuma szerint vér és víz folyt ki – márpedig: vér friss sebből csak akkor folyik, ha él még az illető.

 

Fried amúgy a római katona brutális tettére vezeti vissza, hogy Jézus bizonyosan nem halt meg. A kereszten Jézus légzési gondokkal küszködhetett, a történész ezzel indokolja, hogy miért adott Jézusnak ecetet a római katona, ami Fried szerint beindíthatta a légzést ismét. Ráadásul éppen az oldalt szúrt seb, amiből a vér és víz folyt, hozzájárulhatott a túléléshez, ugyanis miután Jézus (orvosi nyelven szólva) egy széndioxid-narkózisba esett, éppen a szúrás szabadította fel ismét a légzését.

 

Fried szerint a kereszthalál akár két-három napos szenvedést jelent – a történészt ezért meglepte, miért állítja az evangélium már pár órás szenvedés után, hogy Jézus meghalt.

 

Szerinte ez azzal függ össze, hogy a kómába esett Jézus valóban úgy nézhetett ki, mint aki nem él – de a szúrt seb miatt mégis továbblélegezhetett, a kifolyó vér pedig a szív további működését bizonyítaná.

 

Fried szerint az is „árulkodó”, hogy Jézus testét egy tanítványa kikérte – a történész szerint a tanítványok egy része sejthette, hogy Jézus még élhet. Fried úgy véli: Jézust a két tanítvány ellátta, így újra magához tudott térni.

 

Feltámadt?

 

A „feltámadásra” a történész két magyarázattal szolgál.

 

Lehetséges, hogy egy görög ige félreértéséről van szó, mert

 

ami feltámadás, az jelenthet elmenetelt is – azaz utalhat éppen arra is, hogy Jézus túlélte a kereszthalált.

 

Fried másik értelmezése szerint Jézus, aki tartott a római hatóság és a zsidóság bosszújától, nem akart már mutatkozni nyilvánosan – hanem elvándorolt, akár a birodalmat is elhagyva. Tanítványai ennek alapján tudták azonban – ahogy Fried írja – a „feltámadás mítoszát” kitalálni.

 

Jézus nem halt volna meg, de nem is lett volna már jelen, amikor az eltávozására épült vallás elkezdett elterjedni.

 

A későbbi találkozások, amikről az evangéliumok is beszámolnak, tehát gyakorlatilag véletlenek lehettek – a környéken Jézus mintegy „belefutott” korábbi ismerőseibe, tanítványaiba, akik felismerték. Minden egyes „felismerés” után azonban – amint azt az evangéliumok is leírják – Jézus gyorsan eltávozott. Azaz Fried szerint Jézus, miután túlélte a halált, nem akart már a környéken maradni, hanem inkább menekülésre gondolhatott.

 

Fried elismeri, hogy könyvével alapjában kérdőjelezi meg a kereszténység eredetmítoszát – de szerinte neki nem ez a célja, ugyanis úgy véli: Jézus története akkor is példaértékű lehet, ha történelmi személyként tekintünk rá, aki nem halt meg, hanem túlélte a kereszthalált.

 

Történészként pedig szerinte nem tehet mást, mint a rendelkezésére álló kevéske forrásból próbálja meg összerakni, mi is történhetett. Elismeri persze, hogy „többet, mint hipotéziseket, rekonstrukciókat nem tudunk mi, történészek nyújtani”. De szerinte

 

az ő értelmezését jobban igazolja a források elemzése – főleg az orvostudomány elemzéseit is belevonva –,

 

mint a mai napig elterjedt nézet Jézus kereszthaláláról és feltámadásáról.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy kabinettag már így is lemondott, mivel például egy új népszavazás lehetősége is szóba került. Azt ígérik, Donald Trump londoni látogatása alatt még May lesz a miniszterelnök.

Természetesen a kiesések számára gondolok: 2010 óta harmadszorra kényszerül másodosztályba a focicsapat.

Migránsozás és sorosozás helyett kivételesen a fenntartható fejlődésért aggódnak a még néppárti kereszténydemokraták.

Állítólag az úzvölgyi katonatemető miatt rágott be az RMDSZ, de amúgy is kínos lehet nekik a kampányfinisben a PSD.

Farkas Flóriánék attól tartanak, beilleszkedni képtelen, idegen kultúrájú milliók fenntartására kellene költeni az állami pénzt.

A hét kérdése

Az osztrákok Habonya? Sebastian Kurz? Egy titkosszolgálat? Egy művészcsoport? Néha az élet egészen egyszerű válaszokat ad: itt vannak az Azonnali tippjei!

Azért ide elnéznénk

Újabb globális klímasztrájkot hirdet a Fridays For Future mozgalom. Május 24-én Budapest belvárosában is!

A Tanácstalan Köztársaság friss eseményének témája, hogy hogyan építették le itthon a környezetvédelmet.

Frissiben kielemzi az EP-választási eredményeket Deutsch Tamás, Donáth Anna meg egy csomó politológus.

A MoMe hallgatói értelmezik újra a stílust mindenféle formában a plakáttól a webdesignig. Május 31-től.

A Piacok Napján, az Erzsébet tér, egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án vasárnap.

Ezt is szerettétek

Hallottad, hogy lesz már megint valami választás, de azt már nem tudod, hogy pontosan miről meg minek meg mikor?

Vajon csak az etnikai alapú szavazást tudják elképzelni a székelyek? Az Azonnali Székelyföldön járt, és megkérdezte a járókelőket.

Volt, aki szerint a klímaváltozás ellen könnyebb tenni, hiszen ha meleg van, akkor nem kell kabátot venni, és kész. Videó!

Strache politikai pályájának ugyan vége, de ez nem jelenti azt, hogy a zeneit is fel kell adja. Mutatjuk a legjobb számait!

Twitter megosztás Google+ megosztás