A macroni úton gondolná újra az EU-t a lengyel ellenzék vezetője

Lengyelországban összeállt az Európa-párti ellenzék a kormányzó jobboldali populisták ellen, de még így sem garantált a győzelem: a színes koalíció le van maradva Jarosław Kaczyński pártjához képest.

Emmanuel Macron reformelképzeléseit dicséri és Európa reformját sürgeti az egyesült lengyel ellenzék vezetője a Guardian hasábjain megjelent véleménycikkében. Grzegorz Schetyna azt ígéri,

Lengyelországban megvalósult az összefogás

A lengyel mérsékelt jobboldali, liberális és baloldali erők ugyanis még februárban döntöttek úgy: a májusi EP-választáson közös listát hoznak létre az általuk radikálisnak és populistának ítélt lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) ellensúlyozására. Az Európai Koalíció (KE) nevezetű együttműködésnek tagja a kereszténydemokrata EPP-frakcióban ülő Polgári Platform, a liberális ALDE-tag Nowoczesna (Modern), a baloldali PSL, az agrárius Lengyel Néppárt (PSL), a helyi zöldpárt, valamint több, alig mérhető liberális kispárt is. Közülük messze a Polgári Platform a legerősebb politikai formáció, az ő pártelnökük a cikket is jegyző Gregorz Schetyna.

Schetyna úgy vélte: az alapvető kérdésekben egyetért a francia elnökkel, Európát szerinte ugyanis „demokratikusabbá, egységesebbé és igazsgosabbá” kell tenni, valamint

Így például a lengyel kormánypárt ellen is, mely „arról álmodozik, hogy megossza a demokratikus ellenzéket”, a PO vezetője azonban hozzátette: az Európai Koalícióval a PiS „cinikus stratégiáját” sikerült kicselezni.

„Habár a lengyelek talán a leginkább Európa-párti népek között vannak az EU-n belül, Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke, és a lengyel kormány de facto vezetője megmérgezi az EU-val való kapcsolatainkat. A kormány olyan szinten marginalizálta Lengyelországot az unión belül, hogy annak hangja vajmi keveset számít” – érvelt Schetyna, aki úgy vélte,

Erősebb EU jöhet, még több intézmény nem

Schetyna egyetértett Macronnal abban, hogy az EU-nak meg kell erősítenie külső határait, meg kell védenie demokráciáját a kívülről jövő manipuláció ellen, és az Egyesült Államokhoz és Kínához hasonló mértékben kell befektetnie kutatásba és innovációba. A megvalósítás módjában ugyanakkor már nem egyezett a véleménye a francia államfővel: míg Macron ezekre újabb és újabb uniós ügynökségeket hozna létre, Schetyna szerint ezek csak több bürokráciával járnának, amely nem növelné az Európa iránti elkötelezettséget.

Ugyanígy kritizálta Macron azon ötletét, hogy a munkaerő költségét az EU-n belül ki kéne egyenlíteni: szerinte emiatt sok munkahely megszűnne Lengyelországban és a közép-európai régióban, és csökkenne a térség számára létfontosságú tőkebeáramlás, ezáltal nehezebb is lenne felzárkózni a gazdagabb országokhoz. Ha megdrágulna a közép-európai munkaerő, akkor a gyárak hamar otthagynák az Európai Uniót, és a kontinensen kívülre telepítenék át a termelésüket.

A francia elnökkel viszont már a lengyel ellenzéki vezetőnek nem volt vitája abban, hogy Európának meg kell erősítenie biztonságpolitikai és védelmi együttműködését. „Az EU-nak kezdeményezőbbnek kéne lennie a NATO-val való kapcsolatban. Újra kell gondolnia transzatlanti kapcsolatait és megerősítenie a két szervezet közti katonai kapacitásokat. A közös siker kulcsa a védelmi kapacitás – ha lehetséges, akkor transzatlanti, ha szükséges, akkor európai erők segítségével.”

Schetyna emellett kiállt még a nyugat-balkáni országok és Ukrajna európai integrációs törekvései mellett is.

Az összefogás nem jár automatikus győzelemmel

Habár a lengyel ellenzék egyesült az európai parlamenti választásokra, az már közel sem olyan biztos, hogy sikerül-e megverniük a közvélemény-kutatásokban hasító Kaczyńskiékat, akiket a közvélemény-kutatások Egyesült Jobboldal (ZP) néven mérnek: még az ellenzéket rendre felülmérő IBRiS kutatócég szerint is

A CBOS közvélemény-kutatásai már inkább a kormánypárt felé húznak, és fölényes PiS-győzelmet mutatnak: itt az Európai Koalíció már csak 31 százalékos, míg az egyesült jobboldal 51-et kapna.

Az őszi parlamenti választás előtt sem látszik még a Kaczyński elleni ellenzéki lendület, a második legerősebb Polgári Platform húsz százalékponttal van lemaradva a PiS-től, a kisebb pártok pedig mind a bejutási küszöbön egyensúlyoznak – persze a májusi EP-választás eredménye sok mindent megváltoztathat.