+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. március 23. szombat, 10:18
Lengyelországban összeállt az Európa-párti ellenzék a kormányzó jobboldali populisták ellen, de még így sem garantált a győzelem: a színes koalíció le van maradva Jarosław Kaczyński pártjához képest.

Emmanuel Macron reformelképzeléseit dicséri és Európa reformját sürgeti az egyesült lengyel ellenzék vezetője a Guardian hasábjain megjelent véleménycikkében. Grzegorz Schetyna azt ígéri,

 

országát „visszavezeti Európába”, és jórészt megvalósítaná a francia elnök az EU-val kapcsolatos reformötleteit.

 

Lengyelországban megvalósult az összefogás

 

A lengyel mérsékelt jobboldali, liberális és baloldali erők ugyanis még februárban döntöttek úgy: a májusi EP-választáson közös listát hoznak létre az általuk radikálisnak és populistának ítélt lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) ellensúlyozására. Az Európai Koalíció (KE) nevezetű együttműködésnek tagja a kereszténydemokrata EPP-frakcióban ülő Polgári Platform, a liberális ALDE-tag Nowoczesna (Modern), a baloldali PSL, az agrárius Lengyel Néppárt (PSL), a helyi zöldpárt, valamint több, alig mérhető liberális kispárt is. Közülük messze a Polgári Platform a legerősebb politikai formáció, az ő pártelnökük a cikket is jegyző Gregorz Schetyna.

 

Schetyna úgy vélte: az alapvető kérdésekben egyetért a francia elnökkel, Európát szerinte ugyanis „demokratikusabbá, egységesebbé és igazsgosabbá” kell tenni, valamint

 

fel kell lépni a kontinenst gyengítő populisták és „az őket támogató külföldi erők ellen”.

 

Így például a lengyel kormánypárt ellen is, mely „arról álmodozik, hogy megossza a demokratikus ellenzéket”, a PO vezetője azonban hozzátette: az Európai Koalícióval a PiS „cinikus stratégiáját” sikerült kicselezni.

 

„Habár a lengyelek talán a leginkább Európa-párti népek között vannak az EU-n belül, Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke, és a lengyel kormány de facto vezetője megmérgezi az EU-val való kapcsolatainkat. A kormány olyan szinten marginalizálta Lengyelországot az unión belül, hogy annak hangja vajmi keveset számít” – érvelt Schetyna, aki úgy vélte,

 

ha Kaczyńskiék megnyerik az őszi parlamenti választásokat is, megszűnik Lengyelországban a független igazságszolgáltatás.

 

Erősebb EU jöhet, még több intézmény nem

 

Schetyna egyetértett Macronnal abban, hogy az EU-nak meg kell erősítenie külső határait, meg kell védenie demokráciáját a kívülről jövő manipuláció ellen, és az Egyesült Államokhoz és Kínához hasonló mértékben kell befektetnie kutatásba és innovációba. A megvalósítás módjában ugyanakkor már nem egyezett a véleménye a francia államfővel: míg Macron ezekre újabb és újabb uniós ügynökségeket hozna létre, Schetyna szerint ezek csak több bürokráciával járnának, amely nem növelné az Európa iránti elkötelezettséget.

 

„Egyszerűbb volna a már meglévő EU-s intézményeket megerősíteni, és megfelelően finanszírozni őket” – tette hozzá.

 

Ugyanígy kritizálta Macron azon ötletét, hogy a munkaerő költségét az EU-n belül ki kéne egyenlíteni: szerinte emiatt sok munkahely megszűnne Lengyelországban és a közép-európai régióban, és csökkenne a térség számára létfontosságú tőkebeáramlás, ezáltal nehezebb is lenne felzárkózni a gazdagabb országokhoz. Ha megdrágulna a közép-európai munkaerő, akkor a gyárak hamar otthagynák az Európai Uniót, és a kontinensen kívülre telepítenék át a termelésüket.

 

A francia elnökkel viszont már a lengyel ellenzéki vezetőnek nem volt vitája abban, hogy Európának meg kell erősítenie biztonságpolitikai és védelmi együttműködését. „Az EU-nak kezdeményezőbbnek kéne lennie a NATO-val való kapcsolatban. Újra kell gondolnia transzatlanti kapcsolatait és megerősítenie a két szervezet közti katonai kapacitásokat. A közös siker kulcsa a védelmi kapacitás – ha lehetséges, akkor transzatlanti, ha szükséges, akkor európai erők segítségével.”

 

Schetyna emellett kiállt még a nyugat-balkáni országok és Ukrajna európai integrációs törekvései mellett is.

 

Az összefogás nem jár automatikus győzelemmel

 

Habár a lengyel ellenzék egyesült az európai parlamenti választásokra, az már közel sem olyan biztos, hogy sikerül-e megverniük a közvélemény-kutatásokban hasító Kaczyńskiékat, akiket a közvélemény-kutatások Egyesült Jobboldal (ZP) néven mérnek: még az ellenzéket rendre felülmérő IBRiS kutatócég szerint is

 

a PiS koalíciója előzi Schetynáékat, annak ugyanis 44 százaléka van az Európai Koalíció 39 százalékához képest.

 

FORRÁS: EUROPE ELECTS

 

A CBOS közvélemény-kutatásai már inkább a kormánypárt felé húznak, és fölényes PiS-győzelmet mutatnak: itt az Európai Koalíció már csak 31 százalékos, míg az egyesült jobboldal 51-et kapna.

 

Az őszi parlamenti választás előtt sem látszik még a Kaczyński elleni ellenzéki lendület, a második legerősebb Polgári Platform húsz százalékponttal van lemaradva a PiS-től, a kisebb pártok pedig mind a bejutási küszöbön egyensúlyoznak – persze a májusi EP-választás eredménye sok mindent megváltoztathat.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.

Utazás, kiállítás, zene, egy jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás