+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gerő András
2019. január 21. hétfő, 16:58
Hogyan viselheti egy zsidó kulturális egyesület a zsidó származású és baloldali, ugyanakkor virtigli antiszemita Füst Milán nevét?

Füst Milán (1888-1967) zsidó származású, baloldali elkötelezettségű magyar író, költő, drámaíró, esztéta volt. Munkássága jelentős hozzáadott értéket jelent a magyar irodalom, a magyar kultúra számára. Sok művét több nyelvre lefordították, így azon magyar írók közé tartozik, akik nemzetközileg is ismertek. Nevét Magyarországon méltán viseli utca és irodalmi díj.

 

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) – amely egy világi zsidó szervezet – kebelében működik a Füst Milán Páholy. A páholy története 2000-ben kezdődött. Akkor – hosszabb-rövidebb megszakításokkal – a MAZSIHISZ  (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) és a Dohány utcai zsinagóga égisze alatt  tevékenykedett. 2018-tól került a Mazsike fennhatósága alá. A szervezet zsidó kultúrával, történelemmel kapcsolatos rendezvényeket tart.

 

Ugyanakkor számomra 2018-ra kiderült, a páholy névválasztása nem helyénvaló, nem helyes. Megindoklom, hogy miért gondolom így.

 

+++

 

Füst Milánról Schein Gábor írt nagymonográfiát 2017-ben. A 678 oldal főszöveget tartalmazó műben 25 oldal foglalkozik azzal, hogy mi volt Füst Milán viszonya a zsidósághoz. Mindezt a szerző Füst Milán naplója alapján elemzi. A naplót Füst 1905 és 1944 között írta. A szövegfolyam harminckilenc évet ölel fel.

 

Schein egyértelműen arra a következtetésre jut, „Füst Milán lényegében mindvégig le akarta választani magát a »zsidóról«”. Továbbá leszögezi, hogy az „antiszemita sztereotípiák kezdettől erőteljesen jelen voltak a Napló elbeszéléseiben.”

 

Az irodalomtörténész szerint a különféle idősíkokban az antiszemitizmus eltérő erővel van jelen, de a jelenlét folyamatos. Schein érvelésében azért teszi idézőjelbe a zsidót, mert ez a kategória nem egyszerűen a fizikai értelemben vett zsidót jelöli, hanem azokat a konstrukciókat is, amiket adott esetben az antiszemita gondolati világ a „zsidóra” vonatkozóan kialakított.

 

Az antiszemita sztereotípiák jelenlétének folyamatosságáról szóló tételét sok idézettel is alátámasztja. 1914-ben lehet Füst Milántól olvasni: „Weisz Mór illatszer: ez a név büdösséget áraszt.” Ahogy Schein számára, úgy számomra sem kérdés az, hogy egy konkrét kiírás kapcsán Füst – nem is annyira burkoltan, egyfajta idétlen, az illatszerre asszociáló szellemeskedéssel – a „büdös zsidó” antiszemita sztereotípiájával él.

 

A napló szerzője a zsidó vallást gyűlölködőnek és kegyetlennek, a „zsidó” mentalitást pedig kifejezetten önzőnek és modortalannak látja. Ilyeneket ír: „Vasúti utazásaim közben ismét erős antiszemitikus érzés lett rajtam úr.” Illetve: „A sok kérdezés és tanúlni akarás zsidós, merész és modortalan dolog.”

 

A zsidókat tehát mind vallásilag, mind kulturálisan kollektíve negatívan stigmatizálja. Egyszerűbben és magyarul szólva: zsidóellenes. Nem csak le akarja választani magát a zsidókról, hanem ezt úgy teszi, hogy ellenséges velük. Kifejezetten alsóbbrendűnek tartja őket.

 

1938 tavaszán írja: „Chajim Block könyvét olvasom Bál-Sémről és a többi chassidról. Azzal a szándékkal vettem kezembe, hogy egy kis kapcsolatot keressek a zsidósággal. És szégyenletes – le kell húnynom a szemem ezek alsórendűsége miatt. Agyafurtak, negédesek, affektáltak és hazugok. Csaló népség és mélységesen ostoba is… Hazug élet és hazug elmék, – ezek közé nem akarok tartozni.”

 

Füst Milán 1938 végén kikeresztelkedik, de ez sem mentesíti őt a folyamatosan bővülő zsidótörvények alól. Felfogása a zsidók tekintetében a zsidótörvények hatására sem változik, s ennek következményeképpen egyre szürreálisabb gondolati konstrukciókig jut el. Érzékelve a megszorító törvények hatását, illetve a náci Németország erejét, és azt, hogy ez milyen következményekkel járhat a zsidók, így az ő számára is, azt írja: „Meg kell tehát szűnnetek, valószínűleg. Sok nép pusztúlt el a világon, nemcsak ti. (…) De ma azt mondom, ilyen szenvedések árán kár megőrizni ezt a hibrid karaktert s a különállás által állandó célpontúl kinálkozni az emberi állatiasságnak.”

 

Schein – megítélésem szerint helyesen – így értelmezi Füst ezen bejegyzését: „A naplóbejegyzés, amely a »raus mit uns« mentalitásának teljes eluralkodásáról árulkodik, retorikailag is végrehajtja azt, amiről beszél. Füst kívül helyezi önmagán a »zsidót«, a »zsidókat« ti-ként szólítja meg, mintegy meggyőzendő őket arról, hogy a »zsidó« megőrzése immár túl sok áldozatba kerül, ezért helyesebb beletörődni a pusztulásba, és kinek-kinek önmagában elősegítenie a folyamatot. A fáradt beletörődés logikája egyszerű: ha nem lennének »zsidók«, nem lennének zsidótörvények sem, és nem történne meg mindaz, ami várhatóan meg fog. Ez is egy üdvözlet a győzőnek.”

 

Azt hiszem, ezek után indokoltan lehet kijelenteni: Füst Milán, a jeles zsidó származású baloldali magyar író antiszemita volt. Antiszemitizmusa nem pillanatnyi rosszkedv eredménye, hanem világképének szerves tartozéka volt.

 

Sajátosságát az adja, hogy maga is zsidó származású volt, és így – elvileg – önmagát is utálta. (Gondolhatjuk azt, hogy ez beleillik a Theodor Lessing féle „zsidó öngyűlölet” fogalmába, noha szerintem itt másról is szó van, de ez most nem tárgya írásomnak.)

 

Mindenesetre Füst Milán esete megerősít abbéli, már máshol megírt meggyőződésemben, hogy

 

az európai gondolkodás történetében a zsidóellenesség független változó: tartozhat a baloldalhoz és a jobboldalhoz, zsidó származásúakhoz és nem zsidó származásúakhoz.

 

+++

 

A Mazsike alapszabályában többek között a következő olvasható: „…keretet nyújt a Magyarországon élő zsidók számára identitásuk pozitív megélésére...”

 

Talán ezek után mondanom sem kell, hogy Füst Milán nézetei a zsidókról – immár bizonyítottan – nem alkalmasak a zsidók számára identitásuk pozitív megélésére.

 

Egy hangsúlyozottan és tartósan zsidóellenes nézeteket valló egyén nem lehet emblematikus alakja egy magyar zsidó kulturális szervezetnek. Az persze kérdés, hogy a Mazsike miért hirdet rendezvényeket Füst Milán Páholy címszó alatt.

 

Feltételezni sem merem, hogy nem tudják azt, amit Schein Gábor megírt. Kirschner Péter elnökkel együtt (aki a fővárosban hosszú évekig dolgozott a kulturális főpolgármester-helyettes mellett) kilenctagú vezetőség áll az egyesület élén – mindannyian képzett, tájékozott emberek. Nehezen vélelmezhető, hogy egy általuk felvállalt emblematikus név zsidókat érintő aurájával és alapszabályukat megkérdőjelező jellegével ne lennének tisztában.

 

Ha tehát kizárjuk azt, hogy Schein Gábor könyvének megjelenése után másfél évvel sincsenek tudatában annak, amit a szerző leírt, akkor

 

csak az a magyarázat marad: Füst Milán jeles zsidó származású, baloldali elkötelezettségű magyar író volt, ezért tehát kóser.

 

Illene tudni, sem a baloldaliság, sem a zsidó származás nem garancia a zsidóellenességgel szemben. Egy zsidó szervezet pedig nem emelhet piedesztálra egy virtigli antiszemitát.

 

Összegezve: Füst Milán irodalmi teljesítménye okán megérdemli, hogy utcát nevezzenek el róla, díj viselje a nevét, de egy zsidó szervezet számára antiszemitizmusa miatt nem lehet cégér. Akár a XX. században is sok olyan ismert, nagy hozzáadott értéket létrehozó, nemzetközileg is jegyzett, zsidó származású, humanista elkötelezettségű és nem zsidóellenes magyar irodalmi alkotó van, aki méltó lenne arra, hogy egy magyar zsidó kulturális egyesület szellemi fórumának névadója legyen. Füst Milán nem tartozik ezek közé.

 

A szerző történész. Vitatkoznál vele? Írj válaszcikket, és küldd el nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

Hét év után taszította le a trónról a kancellárt az a Rudolf Anschober, akit a járvány alatt szinte minden nap látott egész Ausztria válságot menedzselni.

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás