Száztíz éve született a huszadik századi magyar történelem egyik legeredetibb politikai gondolkodója, Bibó István. Bár nevét számtalan intézmény, utca és park viseli, munkássága mégis zárványként van jelen a köztudatban. Születésnapja jó alkalom arra, hogy újra elővegyük és olvasgassuk műveit. Ajánlónkban öt írását mutatjuk be kedvcsinálóként.

Több német városban is szombaton palesztinpárti, iszlamista és baloldali szervezetek tüntettek Izrael ellen a jelenlegi katonai akciók miatt. A CDU és több német város is kirakta az izraeli zászlót, a német hitközségek elnöke viszont határozottabb fellépést várna el az antiszemitizmus ellen.

Több, mint kétszáz neves nemzetközi, köztük izraeli tudós egy nyilatkozatban olyan új antiszemitizmus-definíciót javasol, amelynek értelmében az anticionizmus és az Izrael-kritika nem számítana feltétlenül antiszemitizmusnak. Mi vezetett ide? Mi a tétje ennek a látszólag tudományos vitának?

A román hatóságok két bukaresti és egy temesvári férfit gyanúsítanak a fenyegető levéllel, azt még nem tudni, hogy az AUR párt, amire hivatkoztak, valóban köthető-e hozzájuk.

Szombaton ismét több ezren vonultak utcára az osztrák fővárosban a járványügyi szabályok ellen. A rendezvény főszónoka a szabadságpárti Herbert Kickl volt, aki „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját. Szerinte se oltásra, se lockdownra nincs szükség. A tüntetők este megostromolták az egyik biztosítótársaság székházát.

A német RTL tehetségkutató műsorának egyik zsűritagja a náci koncentrációs táborokhoz hasonlította a német járványügyi szabályokat. A tévécsatorna nemcsak azonnal megvált tőle, de még a vele felvett részekből is kiretusálták. Nem ő az egyetlen sztár, aki bírálja a német koronapolitikát.

1946. január 10-én hajtották végre a Budapesti Népbíróság által háborús és népellenes bűntett miatt kiszabott halálos ítéletet Bárdossy László volt miniszterelnökön. Ezt az eljárást szokás az első nagyszabású politikai kirakatperként emlegetni, ami nemcsak a vádlottról, hanem az egész Horthy-korszakról mondott ítéletet. Ki volt Bárdossy László és mennyiben tekinthető felelősnek Magyarország háborús részvételéért?

Roman Polanski, Woody Allen, Harvey Weinstein – nem találják antiszemitának ezt az egész #metoo-t? Lisa Eckhart osztrák humorista ezen mondatán akadt ki annyira a német kormány antiszemitizmus-ügyi megbízottja, hogy végül Eckhart egyik szereplését is lemondták egy hamburgi fesztiválon. Közben a szélsőjobboldali AfD-től a balos taz napilapig sokan bevédték a humoristát, ami jól mutatja: a cancel culture nem oldalfüggő.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért úgy döntöttek, többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Száztíz éve hunyt el Bécs egyik legjelentősebb polgármestere, a keresztényszociális Karl Lueger. Antiszemita kiszólásai miatt sokan azonban teljesen eltüntetnék a nevét az osztrák főváros köztereiről, miközben vitathatatlan: tömegközlekedési vagy építési politikája egyértelműen Bécs javát szolgálta.

Felejtsük a migrációs válságot, a koronavírust: a hét legmegrázóbb eseménysorát az elektronikus zene világa terítette elénk – a sajtó munkatársai elleni támadások történetében ugyanis egészen új fejezetet nyitott a multimilliárdos német stúdiótechnikai óriáscég, az itthon is szuperközkedvelt Behringer. Nem fogjátok kitalálni, mivel: zsidóztak egy nagyot, méghozzá a saját hivatalos kommunikációs felületeiken.

A Jobbik EP-képviselője az Azonnalinak reagálva szólt vissza az LMP-alapító Jobbikot önfeladással vádoló soraira.

A korábbi Munkáspárt-tag, Corbyn-szövetséges Ken Livingstone szerint a „zsidó szavazatok nem segítettek” a párt esélyein.

A Youtube már szerdától elkezdi kiszűrni a károsnak ítélt tartalmakat a gyűlöletbeszéd elleni fellépés jegyében, de szerintük még hónapokig fog tartani a folyamat.

A balliberális Mladina hetilap Orbán szlovén szövetségesein gúnyolódik, és a magyar demokrácia állapotát kifogásolja. Utóbbi miatt olvasói levélben tiltakozott a ljubljanai magyar nagykövet.

Ironikus közleményben kérték meg a kormányt, hogy osszák be a rasszistáknak szánt díjat, vagy esetleg adjanak olyanoknak, akik nem azok.

Nem volt teljesen alaptalan a gyanú: tavaly jelentősen megnőtt a zsidóellenes atrocitások száma Franciaországban.

Érzett elégtételt, mikor megtudta, hogy a „jákobozó” keménymagosokat nem hívják többet az Echo TV-be? Jelentett-e valaha hátrányt a zsidó származása a Jobbikban? Jakab Péter elmondja.

Az utóbbi időszakban egyre többször válik a zsidóság a gyűlölet célpontjává Franciaországban. A politikai pártok megelégelték az ilyen incidenseket.

Henryk M. Broder szereti provokálni a politikailag korrekteket, a bevándorlásellenes német AfD frakciója előtt beszélve azonban ugyanúgy beszólt aktuális közönségének is. Az eredmény: egy vitatott közös fotó az AfD frakcióvezetőjével és egy szellemes szöveg. Szavazna-e zsidó németként az AfD-re Broder? Ez is kiderül! Az Azonnali a magyar sajtóban egyedüliként most részleteket közöl a beszédből.

Az ügy középpontjában természetesen nem annyira Lorde fellépése, hanem Gáza van.

Csak akkor adták volna ki A hobbitot, ha a fantasy atyja bizonyítja, hogy nincs zsidó felmenője.

Orbán Brüsszelt antiszemitázza a Sargentini-jelentés kapcsán. De miért? Új habonyi stratégia van? Orbán Viktor a következő európai parlamenti ülésre már kaftánban és prémkalapban fog elmenni? Ha volt ő már polgári úrigyereknek, szocialista melósnak, elhízott házmesternek öltöztetve, miért ne lehetne a jövőben haszid is akár?

Mit gondolnak Magyarországról a Szigetre látogató külföldiek? Zavarja-e őket Orbán és a magyar politikai helyzet? Maradnának-e a Sziget után is Magyarországon? Erről kérdezte az Azonnali a Szigetre igyekvőket.

A budapesti francia nagykövet arról győzködte két jegyzékében a párizsi külügyminisztériumot, hogy hagyjon fel „a magyarellenességgel“ és értse meg jobban Orbán Viktor politikáját. A jegyzéket egy francia internetes napilap szerezte meg.