+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Fekő Ádám
2019. január 10. csütörtök, 08:27
Egy új tanulmány szerint az internetező kora számít ebben a kérdésben a legjobban, bár a politikai nézetek között is nagy különbség van.

Egy új tanulmány megerősítette azt, amit a világ már eddig is tudni vélt: leginkább a kor határozza meg, mennyire terjesztünk kamuhíreket a közösségi médiában. A Princeton szerint összességében a 65 év feletti internetezők osztják meg a legtöbb fake newst, a fiatalabbak pedig jóval kevesebbet.

 

A kor ebben felülírja a nemet, a származást, a végzettséget és a politikai nézeteket is, hiszen a 65 év felettiek 11 százaléka osztott meg álhírt, míg a 18-29 évesek összesen 3 százaléka követte el a hibát.

 

A Donald Trump megválasztása után nem sokkal indult 3500 embert vizsgáló kutatás szerint az összes felhasználó 8,5 százaléka osztott meg kamuhírt valamelyik kifejezetten erre szakosodott oldalról. Bár a kor a fontos, azért nagy eltérés van politikai nézetben is: a republikánusok 18 százaléka osztott meg álhírt, a demokratáknál ugyanez a szám csak 4. 

 

Bár a kutatás nem ad egyértelmű választ arra, miért az öregek hajlandók gyakrabban átverni magukat is, azért két teória létezik: az egyik egyszerűen a korral és az azzal járó változással magyarázza a dolgot, a másik szerint ez csak annak köszönhető, hogy a fiatalok már rendelkeznek azokkal a digitális skillekkel, amikkel még az eggyel felettük lévő generáció sem.

 

via The Verge

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenti ülésen volt ideje gondolkodni a témáról, és kifelé menet elárulta nekünk, ki mögé sorakozik fel a kérdésben.

A The Who frontembere annyira gyűlöli Brüsszelt, hogy ennyi erővel a FIFA-ra is rábízhatnák az emberek a kormányzást.

Hetven percig tartott az athéni derbi, de már az ötödik percben meg kellett szakítani a játékot. Tavaly már beleszólt a kormány a helyzetbe, akkor az egész bajnokságot bezárta.

A török elnök „a Nyugat iszlamofóbiájával” igyekszik mobilizálni a helyhatósági választások előtt.

Hogy miért, azt másképp tudja a párt EP-listavezetője és másképp a sajtóosztálya.

A hét kérdése

A miniszterelnök beígérte a térség újjászületését, de mi elképzelni sem tudjuk, mire gondolhatott. Szerintetek?

Azért ide elnéznénk

Az interaktív kiállítás Da Vinci halálának 500. évfordulóján érkezik, március 16-tól látogatható az Élményüzemben.

Beszélgetéssorozat indul a magyarországi proletárdiktatúra legfontosabb aspektusairól március 18-án este.

Na jó, ennél valamivel fancy-bb névvel fut a kolozsvári, március 29-31. közötti kóstoló.

Művészeti est március 30-án több, mint százötven slammer, költő és zenész társaságában. Helyszín: Négyszoba Galéria.

A branding hatásait járják körül magyar alkotók Pozsony egyik legmenőbb kiállítóterében, a Kunsthalléban, április 14-ig!

Ezt is szerettétek

Leginkább a még hezitáló német, spanyol és lengyel pártokon fog múlni a Fidesz sorsa az Európai Néppártban, de a kormánypártnak is vannak erős szövetségesei.

Alexisz Ciprasznak elég volt az első vörös vonalat átlépnie, hogy Berlin alig fél év alatt padlóra küldje. Ciprasz ugyanis, ellentétben Orbánnal, egy tényleges vörös vonalt érintett: a német bankok érdekeit.

Először az európai zöldpolitikában válhatna természetessé Európa újraegyesítése és az európai politika dekolonizálása.

Az AB az igazságügyi miniszter kérésére olvasott az igazságügyi miniszter korábbi gondolataiban! Sci-finek hangzik? Elmagyarázzuk!

Twitter megosztás Google+ megosztás