Gulyás Gergely: Nem volt szélsőjobboldali a magyar kormány retorikája

Míg a holland liberálisok szélsőjobboldali retorika segítségével nyertek választást, a magyar kormánynak sikerült ettől távoltartania magát – nem ez volt Gulyás Gergely egyetlen meglepő kijelentése hétfőn. A Kolozsvári Magyar Napokra érkező miniszter arra is figyelmeztette a politikusokat, hogy aki kereszténynek tartja magát, ne beszéljen folyamatosan a hitéről.

A magyar kormánynak sikerült távoltartania magát a szélsőjobboldali retorikától az eddigi migrációellenes kampányai során – ezt állította Gulyás Gergely egy újságíróknak tartott kolozsvári háttérbeszélgetésen hétfőn. A témát a Miniszterelnökséget vezető miniszter annak kapcsán hozta fel, hogy szerinte a holland liberális kormánypártnak nem sikerült távolságot tartani a szélsőjobboldaltól, ők éppen ennek segítségével nyertek választást. Az Azonnali kérdésére, hogy a migránsokat stoptáblával ábrázoló plakát polgári volt-e, azt mondta:

A kérdésre, hogy mi a határ a szélsőséges és nem szélsőséges retorika közt, Gulyás azt mondta: az emberi méltóság tiszteletben tartása. Hogy ebbe beletartozik-e az, hogy a strasbourgi bíróság szerint volt arra példa, hogy a menekülteknek nem adtak enni a magyar tranzitzónákban, a miniszter úgy reagált: ő járt ilyen helyen, és azt tapasztalta, napi háromszor adnak ételt a vallási szokások figyelembe vételével. Azt „helytelennek” nevezte, ha valaki mégsem kapta meg a neki járó élelmezést.

A miniszter a migrációellenes plakátokra visszatérve megjegyezte: ha valaki látott már politikai kampányt, tudja, hogy akadémiai disszertációk nem jelennek meg rajtuk, inkább leegyszerűsítőek. Arra, hogy neki tetszett-e a plakát, kitérően annyit válaszolt: „jól fejezte ki a politikai szándékainkat”. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy várhatóak-e hasonló plakátok a jövőben, erről még nem döntöttek, „de ha lesz, mindenki számára elérhető és látható lesz”.

Gulyás Gergely hétfőn, a sajtóbeszélgetés előtt előadást is tartott a IX. Kolozsvári Magyar Napokon. Téma: a nemzeti sorskérdései. Gulyás itt kifejtette: „minden, ami rossz, árulás volt” a nemzetpolitikában, a szocialisták nyolc éves kormányzatának időszakára esett. Ám 2010 után a helyzet megváltozott, és olyan politikai mélységbe kerültek ezek az erők, hogy vagy megszűntek, vagy meggyengültek. Bár jelenleg több szomszédos országot is a folyamatos politikai válság jellemez, a magyar kormány abban érdekelt, hogy ezek az országok is stabilak legyenek. Ugyanis „a sokat emlegetett magyarkártyát az szokta kijátszani, aki nem elég erős”.

Szerinte ugyanis az sem semlegesség, ha valaki értéktelenséget hirdet, hiszen ő is normarendszer alapján cselekszik. Gulyás a vallásossággal kapcsolatban egy intelmet is megfogalmazott: aki a politikában önmagát kereszténynek tartja, ne nagyon beszéljen erről, legalábbis ne folyamatosan. Mert ha valóban keresztény, az a magatartásából kiderül, ha azonban nem, akkor az kontraproduktív lehet.

A migráció kérdése természetesen a miniszter kolozsvári előadásában is szóba került. Úgy vélte, a magyar kormány ereje és szava fontosabb Európában, mint amit a nemzet lélekszáma vagy gazdasági teljesítménye indokolna, ez részben a migráció ügyének köszönhető.

A közönségből érkező kérdésre elmondta, hogy a pápának és a politikának más a feladata, a pápa nem mondhat mást, mint hogy mindenkinek segíteni kell, aki szükséget szenved. A különbség az, hogy

A minisztert egyébként igen nagy lelkesedéssel fogadták Kolozsváron. A vele való beszélgetést vezető Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója az „egyik legnépszerűbb és legismertebb” személyiségként konferálta fel a fideszes politikust, majd többször Gulyástól vett idézetektől vezette fel a miniszternek szóló kérdéseit. 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali