+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. április 9. hétfő, 09:45
Meglepően kemény hangot ütnek meg a magyarországi választás kapcsán a konzervatív német napilapok: az FAZ szerint most Angela Merkelen a sor, hogy beszéljen Orbán fejével, a Die Welt attól tart, hogy a magyar példa ragadós lesz. De szó van a Jobbik néppártosodásának és en bloc az ellenzéknek a kudarcáról is.

Hétfőn reggel Orbán Viktor, a kétharmaddal újraválasztott Fidesz vezetője az összes vezető német napilap online kiadásáról visszanézett a reggeli latte macchiatójukat fogyasztó német hírolvasókra.

 

FAZ: Angela Merkelen a sor

 

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország és az EU kapcsolatára fűzi fel a cikkét. Mint írják, a Fidesz győzelme sokkal nagyobbra sikeredett a vártnál, ami az eddigi illiberális tendenciákat figyelembe véve szakítópróbához vezethet az EU-val. Ezzel az Angela Merkel német kancellára helyeződő nyomás is növekszik, hogy helyrerakja a magyar miniszterelnököt.

 

Az FAZ felsorolja, szerintük mik lesznek Orbánék következő lépései: a független sajtó elhallgatása – így többek közt a német tulajdonú RTL Klub fölötti ellenőrzés megszerzése –, a számukra kényelmetlen civil szervezetek illegalitásba kényszerítése, az eddig relatív független igazságszolgáltatás ellenőrzés alá vonása. És persze keményvonalas menekültpolitikájának folytatása az uniós színtéren.

 

A lap felidézi, hogy Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter 2016-ban már szóba hozta, hogy a magyar kormány menekültpolitikája miatt meg kellene fontolni, hogy Magyarország EU-tag maradhasson-e. Ha ez nem is opció a mi esetünkben, a Lengyelország ellen már zajló hetes cikkelyes eljárás viszont nagyon is az, ennek megindításához azonban az Európai Parlamentnek kell erre rábólítania.

 

Ott viszont nem biztos, hogy meglesz az ehhez szükséges többség, legalábbis addig, amíg Orbán és a Fidesz az Európai Néppárt teljes támogatását élvezi. A Néppártnak viszont kellenek a fideszes voksok az EP-ben több közelgő uniós reform miatt is. Az uniós menedékjogi reformot – amit júniusig tető alá akarnak hozni – elméletileg Orbán nélkül is át tudják vinni, ám a néppárti frakciót vezető bajor CSU-s Manfred Weber kompromisszumra akarja bírni a magyar miniszterelnököt. Ez azt jelenti, hogy Orbánnak uniós színtéren is marad a kezében hatalom.

 

 

Die Welt: Európa orbanizálódása fenyeget

 

A CDU-közeli Springer-csoport neoliberális berlini napilapja jóval keményebb hangvételt ütött meg véleménycikkében. A cikket a magyarok kisebbségi komplexusának elemzésével kezdik, amiből Orbán Viktornak is kijutott a szerző, Silke Mülherr szerint. A Welt szerint

 

Orbán sikerének titka, hogy mesteri módon bánik a magyarok azon frusztrációjával, miszerint alá kell rendelődniük egy felsőbb, őket elveszejtő akaratnak:

 

Brüsszelnek, az arab migránsoknak, a német kancellárnak. Még úgy is, írja a cikk, ha az uniós pénzek nélkül csődben lenne az ország, úgy is, hogy amúgy egy menekült nem akar Magyarországon maradni, és úgy is, hogy amúgy Angela Merkel döntött úgy, hogy befogadja a Magyarországon tartózkodó menekülteket.

 

A Welt szerint érdemi politikai vitáról már nem lehet beszélni Magyarországon, és ebben egyaránt saras mind a médiát beszántó, az Alkotmánybíróságot kiüresítő, a kontrollcélokat szolgáló intézményeket pártkatonákkal megtöltő kormányoldal, mind az ellenzék, amely alkalmatlan, megosztott és ötlettelen. A 2018-as választást követően a magyar politika kómába esik, hiszen már eddig is alig mert kiállni bárki is nyilvánosan Orbán ellen. Egy demokratikus úton történő kormányváltás még egy fokkal elképzelhetetlenebb lett.

 

És ez rossz az egész EU-nak, írja a lap, mert

 

Orbán győzelmének hátszele elviheti az orbáni, erős vezérre épülő modellt a többi EU-tagállamba is, főleg a keletiekbe.

 

Nem beszélve arról, hogy a magabiztos Magyarország a jövőben még többet fog vétózni Lengyelországgal és más EU-kritikusokkal együtt, pláne akkor, ha valamelyik kelet-európai demokráciadeficites országot állítják pellengérre, vagy ha új uniós menedékjogi szabályozást akarnának életbe léptetni.

 

A Welt szerint Orbán győzelme azzal fenyegeti az EU-t, hogy az ENSZ sorsára jut: túl sok olyan ország gyűjtőhelyévé, akik között nincs konszenzus alapvető értékekben sem. És ha ez tényleg be is következik, az EU egy ártalmatlan vitaklubbá alakul át érdemi együttműködés helyett. „Tehát nyugodtan el lehet menni odáig, hogy kijelentsük:

 

Orbán Viktor bejelentkezett az EU sírásójának szerepébe.

 

Szegény Magyarország, szegény Európa! A kishitűség szelleme viszi el neki a bukást” – zárul a cikk.

 

Egy másik Welt-anyagban a lap budapesti tudósítója, Boris Kálnoky arról számolt be, hogy Orbán Viktor a jövőben valószínűleg arra készül, hogy jobb kapcsolatot alakítson ki Angela Merkellel és Németországgal. A magyar kormány EU-politikájában nem lesz változás a 2019-es EP-választásig, fogalmazott az újságíró. Kálnoky szerint a 2018-as választáson a Jobbik és a Fidesz tulajdonképpen szavazókat cserélt.

 

SZ: Végzetesen megosztott ellenzék

 

A balos-liberális müncheni Süddeutsche Zeitung már a címben azzal kezd, hogy ráaggasztja a populista jelzőt a sorozatban harmadszor megválasztott magyar miniszterelnökre. A lap még az április 8-i választás előtt kifejezetten érdekes cikket írt arról, hogy a német gazdasági szereplőknek, főleg az Audinak, a Boschnak és a Mercedesnek nem szabadna tovább tétlenül néznie azt, ami Magyarországon a jogállammal történik. 

 

A Süddeutsche szerint az ellenzéknek nem sikerült a demokrácia leépítésével és a fideszes korrupció témájával legyőzni Orbánt. Ennek okát a lap abban véli megtalálni, hogy az ellenzék végzetesen megosztott: hiába volt törekvés a kooperációra, a Jobbikal ez nem sikerült. Az EU-nak sok jót nem jelent Orbán győzelme: az illiberális demokrácia további kiépítése valószínűleg kötelezettségszegési eljárások sorát indítja majd be.

 

taz: Kudarc a Jobbik néppártosodása

 

A balos-zöld berlini Die Tageszeitung – amelyet a Mércéhez hasonlóan csak és kizárólag az olvasói tartanak el, és egyedülálló módon növelni tudja nyomtatott kiadásának eladott példányszámait – bécsi tudósítója, Ralf Leonhard Orbán nagy győzelméről és az ellenzék kudarcáról ír. A taz megjegyzi: a miniszterelnök úgy tudott győzni, hogy se választási programot nem prezentált, se vitában nem vett részt ellenfeleivel. Ebben a rá szabott választási rendszer és a média egyszólamúsítása is a segítségére volt. A közmédiában a választás napján másról sem volt szó, mint a 2015-ös menekültválságról és migránsok által bántalmazott nőkről, jegyzi meg a lap.

 

A cikkben külön tárgyalják a Jobbik néppártosodásának kudarcát: Vona Gábor próbálkozását, hogy a pártot a fasizmusról áthangolja a mérsékelt konzervativizmusra, nem díjazták a választók. A Jobbik-bázis egy része a lap szerint Orbánhoz vándorolt át, aki a tömeges bevándorlással való riogatásával tökéletesen kiszolgálta a jobbikosok igényeit. A lap az ellenzék kudarcának, az elmaradt koordinációnak és visszalépéseknek rója fel a rengeteg Fidesz által megnyert egyéni választókerületet is.

 

FOTÓ: Orbán Viktor FB-oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szlovéniában lakhelyelhagyási tilalom is van, azaz senki
nem mozdulhat ki arról
a településről, amelyben tartózkodik. Mutatjuk, hogyan érinti ez a fővárost, Ljubljanát!

Szombathelyen elindult a kampány: Ungár Péter beszólt a fideszes Hende Csabának és az exjobbikos Bana Tibornak, mire nem várt helyről bohócozták le.

A kórházi ágyon következett be a nagyszebeni csendőrkapitány pálfordulása, aki addig nyíltan hangoztatta koronavírus-ellenes nézeteit, de akkor már késő volt. Romániában nemcsak a járvány tarol, de a fake news is.

A román szocdemeknek is kínos politikusok csoportosan átléptek egy román zöldpártba, amit a háttérből egy volt szélsőjobbos politikus mozgat.

Mindkét fél eltökélt, hogy tető alá hozzák a megállapodást, azonban Párizs továbbra se enged London követeléseinek a halászat ügyében.

Mostantól „Eszem-iszom, dínom-dánom” a párt programjának neve, mert a Jobbik „egy bránerre emlékeztető" tagja ezzel a rigmussal cikizi őket.

A bíró szerint az ajánlatot visszautasították, a volt katalán elnök pedig úgy gondolja, hogy megint csak a függetlenségi mozgalmat akarják megfúrni.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás