+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2017. november 9. csütörtök, 14:18
A Kúria jogerősen kimondta: kezdeményezhetik a székelyek, hogy Magyarországon nemzeti kisebbségként elismerjék őket, és elkezdhetik összegyűjteni az ehhez szükséges ezer aláírást. A kezdeményező Székelyek Világszövetségének elnöke, András Mihály az Azonnalinak azt mondta: bárki aláírhatja a kezdeményezést, ha magyar állampolgár, akkor is, ha nem székely.

 

Júliusban jött a meglepő hír, hogy a Székelyek Világszövetsége nevű szervezet kezdeményezi, hogy magyarországi nemzeti kisebbségként ismerjék el a székelyeket. Az egész ügyet az Azonnali is gyanakodva fogadta, mert felvetődött, hogy a nemzetiségi listákkal lehetne így machinálni a választáson, ráadásul a székelyek amúgy is magyarnak vallják magukat, és külön nyelvük sincs.

 

Megkérdeztük akkor a szövetséget vezető András Mihályt is, aki Texasban él, onnan válaszolt telefonon a kérdéseinkre. Elmondta, hogy eszükben sincs választási listát állítani, csak a nemzeti önrendelkezési jogukat akarják érvényesíteni. A határon túl vegyes volt a kezdeményezés fogadtatása: többen attól tartottak, hogy a székelyek nemzetiségként elismerése megosztja a székely és nem székely erdélyi magyarokat, és így nem tudnak egységesen fellépni Romániában.

 

A Székelyek Világszövetsége kezdeményezésének először helyt adott az NVB, de valaki megfellebbezte a döntést, így a Kúria elé került az ügy.  A legfelsőbb bírói fórum szerdán kimondta:

 

nincs jogi akadálya annak, hogy a székelyek elkezdjenek aláírást gyűjteni a nemzetiségként való elismerésük érdekében.

 

Jelenleg tizenhárom elismert nemzetiség van Magyarországon: az elismerés azért fontos, mert így a kisebbségek fenntarthatnak nemzetiségi iskolákat, kulturális intézményeket, és lehet nemzetiségi önkormányzatuk, sőt, választási listájuk is. További nemzetiségek úgy nyerhetnek elismerést, hogy összegyűjtenek ezer aláírást, majd a parlament elé bocsátják a kérdést. Ha megvannak az aláírások, az MTA véleményét is ki kell majd kérni, ezután pedig

 

a parlament fog dönteni az ügyben. Amint azt András Mihály is hangsúlyozta nekünk: öngyilkos vállalkozás lenne bármelyik pártnak nemet mondani egy ilyen kérdésre.

 

A Kúria pozitív döntése nyomán újra megkerestük András Mihályt, hogy megtudjuk: hogyan fogják összegyűjteni az aláírásokat. A Székelyek Világszövetségének vezetője azt írta nekünk: százhúsz nap áll rendelkezésre, hogy összegyűjtsék az ezer aláírást. Az aláírásokat azoktól várják, akik magyar állampolgárok, és magyarországi lakcímmel rendelkeznek.

 

Nem feltétlenül szükséges, hogy székelynek vallják magukat vagy székely felmenőkkel rendelkezzenek, a székelyek ügyével szimpatizáló bármely magyar állampolgár aláírhat nekik.

 

Kérdésünkre, hogy magyarországi pártok közül számítanak-e valakinek a segítségére, azt a választ kaptuk, hogy egyelőre csak a MIÉP állt testületileg a kezdeményezésük mellé, de egyéni szinten szinte minden politikai párt tagjai közül ajánlottak már segítséget. Számítanak viszont civil szervezetek támogatására is: a Magyarok Világszövetsége erre már ígéretet is tett.

 

Az aláírásgyűjtést hivatalosan december elsején kezdik majd meg a Bujdosó Székely Vendéglőben, ahol „Élni vagy éldegélni” címmel tartanak egy beszélgetést a katalán helyzet és a székely autonómiatörekvések párhuzamairól. Ide többek között meghívták előadni a korábbi jobbikos ügyvédet, Gaudi-Nagy Tamást, Deli Károly MIÉP-elnökhelyettest, Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének ellnökét, valamint a Székely Nemzeti Tanács részéről a szervezet alelnökét, Borsos Gézát.

 

Utóbbi meghívott azért is érdekes, mert az SZNT elnöke, Izsák Balázs korábban többször is nyilvánosan bírálta a székelyek nemzeti kisebbségi bejegyzésére vonatkozó kezdeményezést. András Mihály szerint a kisebbségi kezdeményezés ügyében megosztott az SZNT, októberben például csak szűken sikerült újraválasztani elnöknek Izsák Balázst: a Székelyek Világszövetségének küldöttei azért is szavaztak ellene, mert nem támogatja a nemzetiségi bejegyzést – fejtette ki András Mihály, aki abszurdnak tartja, hogy olyasvalaki a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki nem vallja magát székelynek, és a 2011-es romániai népszámláláson arra buzdította a székelyeket, hogy vallják magukat magyarnak.

 

András Mihály arra is emlékeztetett: ha letelt az aláírásgyűjtésre nyitva álló 120 nap, onnantól harminc napja van az Országgyűlésnek, hogy szavazzon a székelyek kisebbségi elismeréséről, tehát

 

„március 10-ig színt kell, hogy valljanak a magyarországi pártok.”

 

FOTÓ: Boga L. Gergely, MTI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Két és fél millió forintnyi lejt kapna, aki hétüléses autót vesz, és legalább három gyereke van. Persze kérdés, hogy átmegy-e a román parlamenten a javaslat.

A Kisalföld szerint nem hírértékű a győri időközi választás jelöltjeinek vitája, ellentétben például azzal, hogy a Hír TV szavazásán mindenki egyetértett Orbán Viktorral.

A novemberi londoni terrortámadás után két hónap kellett, hogy valamilyen javaslatot tegyen a kormány.

Az eddigi főszerkesztő-helyettes, Gidró Krisztina került a Csongrád megyei kormánypárti napilap élére.

Igencsak megosztott a romániai magyarok legnagyobb pártja, noha a Néppárt-tagság számukra fontos. Videó!

Az EU-támogatások területalapú elosztása körül kialakult politikai botránynak az első áldozatai nem is a települések lehetnek, hanem az eddig biztos befutónak számító győri fideszes jelölt, Dézsi Csaba András.

Számos, hagyományosan kapitalista ország lakosságának többsége igennel válaszol erre a kérdésre egy friss felmérés szerint. Mutatjuk a kutatás eredményeit!

A hét kérdése

A két zöldpárt már az összefogásvitában is ugyanott áll, egybe kell-e tehát olvadniuk? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Az év legjobb bulija január 22-én szerdán. Reggeltől hajnalig!

Kiállítás Jankovics Marcell ismert és kevésbé ismert műveiből: animációktól Trianon-rajzokig. Február 2-ig a Műcsarnokban.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás