+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2017. november 9. csütörtök, 14:18
A Kúria jogerősen kimondta: kezdeményezhetik a székelyek, hogy Magyarországon nemzeti kisebbségként elismerjék őket, és elkezdhetik összegyűjteni az ehhez szükséges ezer aláírást. A kezdeményező Székelyek Világszövetségének elnöke, András Mihály az Azonnalinak azt mondta: bárki aláírhatja a kezdeményezést, ha magyar állampolgár, akkor is, ha nem székely.

 

Júliusban jött a meglepő hír, hogy a Székelyek Világszövetsége nevű szervezet kezdeményezi, hogy magyarországi nemzeti kisebbségként ismerjék el a székelyeket. Az egész ügyet az Azonnali is gyanakodva fogadta, mert felvetődött, hogy a nemzetiségi listákkal lehetne így machinálni a választáson, ráadásul a székelyek amúgy is magyarnak vallják magukat, és külön nyelvük sincs.

 

Megkérdeztük akkor a szövetséget vezető András Mihályt is, aki Texasban él, onnan válaszolt telefonon a kérdéseinkre. Elmondta, hogy eszükben sincs választási listát állítani, csak a nemzeti önrendelkezési jogukat akarják érvényesíteni. A határon túl vegyes volt a kezdeményezés fogadtatása: többen attól tartottak, hogy a székelyek nemzetiségként elismerése megosztja a székely és nem székely erdélyi magyarokat, és így nem tudnak egységesen fellépni Romániában.

 

A Székelyek Világszövetsége kezdeményezésének először helyt adott az NVB, de valaki megfellebbezte a döntést, így a Kúria elé került az ügy.  A legfelsőbb bírói fórum szerdán kimondta:

 

nincs jogi akadálya annak, hogy a székelyek elkezdjenek aláírást gyűjteni a nemzetiségként való elismerésük érdekében.

 

Jelenleg tizenhárom elismert nemzetiség van Magyarországon: az elismerés azért fontos, mert így a kisebbségek fenntarthatnak nemzetiségi iskolákat, kulturális intézményeket, és lehet nemzetiségi önkormányzatuk, sőt, választási listájuk is. További nemzetiségek úgy nyerhetnek elismerést, hogy összegyűjtenek ezer aláírást, majd a parlament elé bocsátják a kérdést. Ha megvannak az aláírások, az MTA véleményét is ki kell majd kérni, ezután pedig

 

a parlament fog dönteni az ügyben. Amint azt András Mihály is hangsúlyozta nekünk: öngyilkos vállalkozás lenne bármelyik pártnak nemet mondani egy ilyen kérdésre.

 

A Kúria pozitív döntése nyomán újra megkerestük András Mihályt, hogy megtudjuk: hogyan fogják összegyűjteni az aláírásokat. A Székelyek Világszövetségének vezetője azt írta nekünk: százhúsz nap áll rendelkezésre, hogy összegyűjtsék az ezer aláírást. Az aláírásokat azoktól várják, akik magyar állampolgárok, és magyarországi lakcímmel rendelkeznek.

 

Nem feltétlenül szükséges, hogy székelynek vallják magukat vagy székely felmenőkkel rendelkezzenek, a székelyek ügyével szimpatizáló bármely magyar állampolgár aláírhat nekik.

 

Kérdésünkre, hogy magyarországi pártok közül számítanak-e valakinek a segítségére, azt a választ kaptuk, hogy egyelőre csak a MIÉP állt testületileg a kezdeményezésük mellé, de egyéni szinten szinte minden politikai párt tagjai közül ajánlottak már segítséget. Számítanak viszont civil szervezetek támogatására is: a Magyarok Világszövetsége erre már ígéretet is tett.

 

Az aláírásgyűjtést hivatalosan december elsején kezdik majd meg a Bujdosó Székely Vendéglőben, ahol „Élni vagy éldegélni” címmel tartanak egy beszélgetést a katalán helyzet és a székely autonómiatörekvések párhuzamairól. Ide többek között meghívták előadni a korábbi jobbikos ügyvédet, Gaudi-Nagy Tamást, Deli Károly MIÉP-elnökhelyettest, Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének ellnökét, valamint a Székely Nemzeti Tanács részéről a szervezet alelnökét, Borsos Gézát.

 

Utóbbi meghívott azért is érdekes, mert az SZNT elnöke, Izsák Balázs korábban többször is nyilvánosan bírálta a székelyek nemzeti kisebbségi bejegyzésére vonatkozó kezdeményezést. András Mihály szerint a kisebbségi kezdeményezés ügyében megosztott az SZNT, októberben például csak szűken sikerült újraválasztani elnöknek Izsák Balázst: a Székelyek Világszövetségének küldöttei azért is szavaztak ellene, mert nem támogatja a nemzetiségi bejegyzést – fejtette ki András Mihály, aki abszurdnak tartja, hogy olyasvalaki a Székely Nemzeti Tanács elnöke, aki nem vallja magát székelynek, és a 2011-es romániai népszámláláson arra buzdította a székelyeket, hogy vallják magukat magyarnak.

 

András Mihály arra is emlékeztetett: ha letelt az aláírásgyűjtésre nyitva álló 120 nap, onnantól harminc napja van az Országgyűlésnek, hogy szavazzon a székelyek kisebbségi elismeréséről, tehát

 

„március 10-ig színt kell, hogy valljanak a magyarországi pártok.”

 

FOTÓ: Boga L. Gergely, MTI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A filmcsatornák hétvégi délutánjainak egyik legstabilabb szereplője szinte semmit nem vesztett minőségéből.

A svéd fővirológus bírálta országa járványügyi kezelését, noha maga találta ki a különutat. Most elismerte: túl sokakat vesztettek el.

Ungváry Krisztián segédletétől kezdve az Ismerős arcokén át a legkülönfélébb módon várhatunk megemlékezést. Mutatjuk, mit!

Eddig 2190 regisztrált gyógyult fertőzött van Magyarországon, és továbbra is csökkken az ismert aktív fertőzöttek száma.

Közös közleményben jelentette be Mirkóczki Ádám és a Jobbik, hogy Eger összellenzéki támogatással megválasztott polgármestere kilép a pártból. Hangsúlyozzák: nem azért, amiért mostanság mások.

Az USR képviselője erdélyi magyar szélsőségeseket emlegetett a székely autonómiatörekvésekkel összefüggésben, de a Momentum egyelőre nem szakítja meg a kapcsolatot román testvérpártjával.

A hét kérdése

Egy etnikailag sokszínűbb Nagy-Magyarországban a politikai térkép is egészen más lenne, mint most. Hogy mennyire, arról csináltunk egy szavazást!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás