+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2017. július 31. hétfő, 15:40
A székelyek azt szeretnék, ha Magyarországon bejegyzett nemzeti kisebbség lennének. Nem vicc, sőt: valószínűleg ügyes ellenzéki kampányfogás. Ha jól sikerül, még az is lehet, hogy a székelyek nem a Fideszre, hanem a saját listájukra szavaznak 2018-ban.

 

Úgy tűnik, a székelyek annyira megszokták Romániában a kisebbségi létet, hogy már Magyarországon is erre áhítoznak. A napokban adott hírt az Index arról a furcsa kezdeményezésről, amely mögött egy Amerikában élő székely, András Mihály áll: pontosabban szervezete, a „Székely Világszövetség”. Azt szeretnék, hogy legyen Magyarországon elismert nemzeti kisebbség a székely, erről szóló kezdeményezésüket pedig már hitelesítette is a Nemzeti Választási Bizottság.

 

Első ránézésre nem egyértelmű, hogy mi köze van az NVB-nek a székelyekhez, így érdemes rögtön az elején egy rövid kitérőt tenni. Régebben létezett a népi kezdeményezés intézménye, aminek az volt a lényege, hogy a népszavazáshoz szükségesnél jóval kevesebb aláírás összegyűjtésével kötelezni lehetett a parlamentet, hogy napirendre vegyen egy témát. Ennyire, nem többre, így aztán a legtöbbször udvariasan megtárgyalták és elutasították a kezdeményezéseket: a jogintézménynek így a demokratikus közérzetjavításon kívül nem igazán volt tényleges funkciója, Orbánék el is törölték az Alaptörvénnyel és az új népszavazási törvénnyel.

 

A magyarokkal szemben is szakadárkodnak a székelyek?

 

A népi kezdeményezés nyomai viszont fennmaradtak egy sajátos eljárásban: ez pedig a Magyarországon élő kisebbségek nemzeti kisebbségként való elismerése. A nemzetiségi érdekképviselet intézményes formáihoz (nemzetiségi önkormányzatok, iskolák, más intézmények működtetése) az kell, hogy az adott kisebbséget az országgyűlés elismerje. Jelenleg tizenhárom ilyen elismert nemzetiség van, de a lista tovább bővíthető. Ehhez az NVB-nél kell kezdeményezést benyújtani, majd összegyűjteni ezer aláírást. Ezután a parlament szavaz a nemzetiség elismeréséről, de előbb még ki kell kérnie az MTA véleményét is. A székelyek ügye tehát most ott tart, hogy

 

az NVB azt mondta: rendben van a dolog, jöhet az aláírásgyűjtés, aztán ha az megvan, döntsön a parlament!

 

Csakhogy a dolog egyáltalán nincs rendben, és erre az NVB is könnyen rájöhetett volna, ha nem csak az eljárásjogi részeit lett volna hajlandó elolvasni a nemzetiségi törvénynek. Az ugyanis rögtön az első szakaszában kimondja, hogy a nemzetiségek Magyarország területén legalább egy évszázada honos népcsoportok, amelyek az állam lakosságához képest számszerű kisebbségben vannak, és a többségtől saját nyelvük, kultúrájuk különbözteti meg őket. Nemzeti kisebbséghez tartozó ezen kívül csak az lehet, aki magyar állampolgár. Nyilvánvalóan a jogalkotó itt az évszázadok óta itt élő német, cigány, szlovák, horvát és további kisebbségekre gondolt.

 

A helyzet viszont az, hogy a székelyek, még ha az egyszerűsített honosításnak köszönhetően sokan magyar állampolgárok is lettek az utóbbi években, de – a székely extra szókinccsel és kiejtéssel együtt is – magyarul beszélnek. Továbbá Székelyföld – bár sokan ezt a mai napig nehezen tudják megemészteni – sajnos nem Magyarország területén van.

 

Az, hogy száz éve Székelyföld még épp Magyarország területén volt, még nem teszi a székelyeket száz éve Magyarországon honos népcsoporttá. 

 

Mindezt talán az MTA szakvéleményének kikérése nélkül is bátran kijelenthetjük.

 

Ha nem lehet a jogászokra mutogatni, fel kell vállalni a politikai döntést

 

Az NVB viszont nem hagyja zavartatni magát sem a köztudomású tények, sem a nemzetiségi törvény definíciói által. A vicces az egészben az, hogy szigorúan nézve egyébként az NVB a jogszabályoknak megfelelően járt el, mert azok csak az eljárási jellegű kérdések vizsgálatát utalják a hatáskörébe ilyenkor: van-e választójoga a kezdeményezőnek, megvan-e az elegendő támogató aláírás és hasonlók. Az ezer aláírást egyébként olyanok közül kell összegyűjteni, akik az önkormányzati és polgármesterválasztásokon választójoggal rendelkeznek: magyarán van magyarországi lakcímük.

 

Ez valószínűleg nem fog leküzdhetetlen akadályt görgetni a székely kezdeményezés elé, mert egyrészt simán lehet találni ezer Magyarországon lakó székelyt, másrészt meg a kezdeményezést elvileg én is aláírhatom, még ha nem is vagyok székely, de szeretném, hogy elismerjék őket nemzeti kisebbségként. Senki nem fogja ugyanis utóbb megvizsgálni – nem is vizsgálhatnák – hogy a kezdeményezők közül utóbb hányan vallják majd magukat a hivatalosan bejegyzett székely nemzeti kisebbség tagjának.

 

Az NVB tehát örömmel elvégezte a félmunkát, így a kényes kérdés eldöntése a parlamentre marad.

 

Ami még viccesebb, mert a Fidesz-többségnek ebből kihátrálnia politikailag igen kellemetlen lesz; sokkal egyszerűbb lett volna a számukra, ha jogi érvek alapján elkaszálja a dolgot az NVB. De hát nyári szünet van, mindenki nyaral, és észrevétlenül átsiklott a dolog: így bizony a Fidesz-többségnek kell majd magyarázkodni így is-úgy is. Ha ugyanis a képviselők elfogadják a székelyek nemzeti kisebbségként való bejegyzését, azzal nyilvánvalóan jogellenesen cselekednek. Persze elvileg akár módosíthatnák is a nemzetiségi törvényt, kivéve ebből a „száz éve Magyarországon honos”-kitételt.

 

De ez nem csak, hogy messzi következményekhez vezetne további népcsoportok esetén; de a konkrét esetben a székelyek és a magyarok külön népcsoportként kezelése – amint arra a Krónika szerzője, Balogh Levente rámutatott – a romániai magyar kisebbség érdekérvényesítő képességét is jelentősen csökkentené. Persze valószínűtlen, hogy ebbe belegondolnának a választók tömegei:

 

a többség számára inkább úgy jönne le a dolog, hogy a fideszes parlamenti többség elárulta a székelyeket,

 

akik a fideszes tábor jelentős részének szemében az igaz magyarság megtestesítői. (Többek között ezért is önellentmondás, hogy miért lennének akkor külön kisebbség.)

 

A Jobbik végre magyarkodhatna a Fidesszel szemben

 

Ha a parlament – egyébként helyesen – elutasítja a székely kisebbség bejegyzését, akkor a Fidesz azt a képet mutatja magáról a kampányban, hogy mégsem olyan fontosak neki a határon túli magyarok. Ez pedig tökéletes muníciót szolgáltatna a Jobbiknak, amely már hónapok óta képtelen egy rendes jobboldali párt képét mutatni, hiszen érthető módon nem akar beleállni a Fidesz által gerjesztett sorosozásba és migránsozásba: így viszont a jobboldali szavazók szemében a „puhány ballib oldallal” kerül lassan egy platformra.

 

A székely kisebbség ügye tehát tökéletes alkalom lenne, hogy a Jobbik végre jobbról üsse a kormányt.

 

Hogy mégis miért lenne jó a székelyeknek, ha Magyarországon bejegyzett kisebbség lennének? Erről maguk a kezdeményezők sem beszélnek, ellenkezőleg: maguk is elismerik, hogy pusztán a magyar belpolitikai helyzetet akarják egy kicsit felkavarni. András Mihály keresetlen egyszerűséggel úgy nyilatkozott az Indexnek: „A székely furfanggal a választások előtt meg akarjuk nézni, ki támogatja a székelyeket igazán. Szeretjük az egyenes beszédet: mondják meg, ki van velünk és ki nincs!”

 

Egy ilyenfajta színvallásra kényszerülés tehát a kampányban leginkább a Jobbik malmára hajthatja a vizet, ha végül politikai síkon, vagyis a parlamentben dől el a székely kisebbség ügye. Ennek elkerülésére még egy esély van: ha valaki megtámadja az NVB határozatát a Kúria előtt, és a Kúria elkaszálja a kezdeményezést.

 

Szavazatokat veszíthet a Fidesz, ha a székelyek inkább a saját nemzetiségi listájukra szavaznak

 

A székely furfang egyébként nem csak a kampánytémák terén mutatkozik meg a kezdeményezésben, de ha végül átmegy, és bejegyzik a székely nemzetiséget, akkor magára a választásra is hatása lehet. Orbánék ugyanis bevezették a nemzetiségi listát: aki regisztrált nemzeti kisebbséghez tartozik, választhatja azt az opciót, hogy második, pártlistára adott szavazata helyett inkább a nemzetiségi listára szavaz. (Hagyjuk azt most, hogy ez nem is valódi választás a szó igazi értelmében, mert míg a pártlisták között szabadon választhat az ember, nemzetiségi listánál csak a saját nemzetiségének egyetlen listájára szavazhat.)

 

Ha elég sokan döntenek így, akkor akár szavazati joggal rendelkező nemzetiségi képviselőt is küldhetnek a parlamentbe – eddig ilyenre nem volt példa, hanem csak a szavazati joggal nem rendelkező nemzetiségi szószólóra futotta. A nemzetiségi lista leginkább csak arra volt jó, hogy néhány nemzetiségi szavazót eltántorítson a pártlistára való szavazástól, és így kárba vesszen a fél szavazata (a nemzetiségi listás szavazás az egyéni választókerületi jelöltekre leadott voksot ugyanis nem érinti).

 

A székelyek esetében azért lenne ez a dolog különösen érdekes, mert nekik – amennyiben éltek az egyszerűsített honosítással, és magyar állampolgárok – eleve csak „fél” szavazatuk van: ha nem Magyarországon laknak, akkor nem szavazhatnak egyéni választókerületi jelöltekre, csak pártlistára. Az eredményt ismerjük, a legutóbbi választáson a határon túli, köztük erdélyi magyar szavazók túlnyomó többsége a Fideszre szavazott, ezzel nagyjából egy plusz parlamenti mandátumot adományozva a kormánypártnak. Ha viszont a székelyeket elismerik nemzeti kisebbségnek, akkor lesz székely kisebbségi lista.

 

Akinek pedig érdeke, hogy a székelyek a pártlistán ne a Fideszre szavazzanak, annak egyszerűen csak meg kell győznie a székelyeket, hogy jobb nekik, ha a székely listára szavaznak, mert az képviseli igazán az érdekeiket.

 

Ami persze óriási kamu, mert a nemzetiségi mandátumhoz szinte biztosan nem lesz majd elég a voksok száma, egy minimális jogkörökkel rendelkező szószólóval a budapesti parlamentben meg nem sokra mennek a székelyek. De legalább annyi szavazat se a Fidesz listájára megy. Hogy tényleg székely-e ez a furfang, vagy inkább valamelyik ellenzéki párt találta ki, arra nagyon kíváncsi lennék. Egyelőre hátradőlök és hűtöm a Csíki Sört a székely kisebbségi komédia következő felvonásához.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Cseh sejtetőleg támogat,
Dobrev az elnökségre bízza, Szájer kiáll mellette, Ujhelyi pedig elvi okokból Ursula von der Leyen ellen szavaz.

Francois de Rugy még a parlament elnökeként rendezett luxusvacsorákat állítólagos civileknek közpénzből. Azóta az otthonát is felújította.

Magáncég vette volna meg a lakásokat, a lakók tüntettek, a város közbelépett.

Ez a nap legfontosabb kérdése!

Ki van mellette, ki van ellene? És mi lesz, ha az Európai Parlament nem szavazza meg Ursula von der Leyent? Gyorstalpaló!

A hét kérdése

Annyi remek hely veszi körül Magyarországot, nem? De itt az ideje igazságot tenni abba, hol számíthatunk a legtöbb jóra, ha átlépjük a határt! Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Fesztivál, szabadegyetem, tábor a Felvidéken július 15-21. között.

A Művészetek Völgye legizgalmasabb borai július 19-28. között, esténként.

Az új-zélandi fiatalokból álló Alien Weaponry július 24-én a Dürerben meg is mutatja, hogy mennyire. Vendég: Cryptodira.

Hogyan érintette a Strache által felvásárolni akart Kronen Zeitungot az Ibiza-gate? Erről lesz szó. Bécs, július 25.

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogyan sikerülhetett véget vetni csúcsoligarcha hatalmának, és mi vár most Európa legszegényebb országára? Mizsei Kálmán leírta!

Különböző nemzetiségű és párthovatartozású EP-képviselők mondták el az Azonnalinak, hogyan érintette őket a csúcsjelölti rendszer meghekkelése. Videó!

Akihez több botrány fűződik, mint önálló gondolat. A hétgyerekes családanya az egyik legsikertelenebb politikus: igaz, ahányszor megbukott, azt mindig felfelé tette.

Van mit ünnepelni az előválasztás után. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás