+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2017. július 3. hétfő, 09:35
Négy éve, 2013. július 1-jén csatlakozott Horvátország az Európai Unióhoz. Az Azonnalin ennek örömére arról lesz szó a következő napokban, hogy tudtak-e élni az unió adta lehetőségekkel déli szomszédaink.

Addig is nézzük meg, milyen hely a horvát főváros!

 

 

1. Ismerős ismeretlen

Első látásra Zágráb olyan, mint Pécs, csak nagyobb; már nem Kolozsvár, még nem Budapest. Hegy lábába épült, a déli részen rengeteg a panel, bejárható – talán az emberléptékű az ingatlanos szakkifejezés rá – a belváros. A Felsőváros barokk, az Alsóváros klasszicista és neobarokk épületeit látva akár Magyarországon is érezhetné magát a látogató, ha nem tűnne már-már osztrákosan rendezettnek és zöldnek minden a belvárosban.

 

Zágráb ugyanis tele van parkokkal, a Zöld patkó nevű alsóvárosi U-alakú zöldfelület tesz is arról, hogy nyáron ne elsősorban klimatizált ingyenwifis kávézók árnyékos sarkait keressük. Feltűnő még a szinte minden sarkon előbukkanó szupermarket, a Konzum, vagyis a horvát CBA permanens városképi jelenléte is: tulajdonosa, az Agrokor hiába ment csődbe, hiába fenyegetik a piacát a hatékonyabban működő német tulajdonú diszkontok, nem egyszer fordul elő, hogy 100 méteren belül két boltjukba is belefutni – és ha már betérnek, ki ne menjenek Baranjski kulen, vagyis a stifolder tökéletesített verziója nélkül. Bor is van, graševina a Vina Belje tömegborászattól, iható.

 

A belvárosból a főpályaudvart elhagyva, a Száva felé haladva kezdődik a modern Zágráb: soksávos utak szabdalta, grandiózus, a szökőkút vizének járatásán túl alapvetően funkciótlannak tűnő közterek, jugoszláv panelek, befejezett és befejezetlen üvegházak. Értelmes belföldi vonatközlekedés hiányában elég egy tengerpartra tartó távolsági buszra felszállni az itteni idegenvezetésért: a fiumei járat (két óra az út) minden nevezetesség – Lisinski-koncertterem, INA-székház, Bundek-park, Zágráb Aréna – mellett elhalad. Fun fact: Újzágrábban Antall Józsefről is elneveztek egy folyópartközeli utat.

 

 

2. Bárhol piac

Megjön a vonat Budapestről, leszállnak a főpályaudvaron, beszállnak a villamosba, mennek pár megállót, Jelačić bán lovasszobránál – vagyis a zágrábi Deák téren – leszállnak, és meg is érkeztek a Dolac nevű piacra. Az a legnagyobb és legturistásabb, de nem veszélyes: az árkádok alatt remek kiskocsmák és egy éjjel-nappal nyitva tartó, leginkább a Jégbüfé retróját megidéző, ám ennek ellenére remek csevapos, a főleg bosnyák árusoknál friss zöldség-gyümölcs, de van némi sajt, bor és olívaolaj is. 

 

A Britanski trg két villamosmegállónyira van tőle a főutcán: eleve a környék is jó, olyan kicsit, mintha a budapesti XII. kerület belefolyna az ötödikbe, a tér körül pecsenyesütők, kávézók, pékek, kiskocsmák, cukrászdák, újságárusok. Az éppen nem a buszra-villamosra siető helyiek ezek előtt ülnek, isszák a presszójukat, hozzá valami péksütemény, akad, aki sütteti már a csevapot, kinyitja a Večernji listet (ez a konzervatív bulvárlap), rendel mellé egy fröccsöt (gemišt, ami még véletlenül sem cuvée-t jelent: ez horvát, nem a német borászati szaknyelv), és nézi, hányan állnak sorba eperért, spárgáért, dinnyéért (az eper feleannyiba kerül és dupla olyan jó, mint a budapesti piacokon). Délutánra funkciót vált a tér: a friss élelmiszerek helyét bolhapiac veszi át. Tito-brüszt, aranyozott makettágyú, festmények, könyvek halomszámra, éjszakába nyúlóan.

 

 

3. Elviteles palacsinta

Boldog az a város, amelyben minden második sarkon van egy pékség, ahol bőséges a választék, ami már korán reggel kinyit és még kávét is főznek. Franciaország és Németország például tipikusan tele van ilyen helyekkel, Budapest nem annyira, Zágráb viszont szintén elég erős ezen a fronton. Az egyértelmű és kötelező burekvonalat leszámítva érezhető osztrák behatások jelennek meg a kínálatban. Az inkább a monarchista neve, mintsem az íze miatt imádnivaló kava sa šlagom (tejszínhabos kávé, Ausztriában ugyanis Schlagobers a neve a tejszínnek) mellé kremšnit is járhat (ezt nem érzem szükségesnek lefordítani), de rétes mindenképpen.

 

Két nagy láncot azonosítottam be a horvát fővárosban: a Budapesten is nyomuló, gyakran éjjel-nappal nyitva tartó Mlinart és kisebb konkurenciáját, a Dubrovicát. Utóbbi egy egészen egyszerű, ámde annál zseniálisabb ötlettel lopta be magát a szívembe: az elviteles palacsintával. Nem, ez nem olyan, mint a Nagyi palacsintázója vagy egy balatoni strandbüfé, jóval egyszerűbben keresik belőle a pénzt a horvát pékek: fognak egy tepsit, telerakják előre betekert és töltött palacsintatésztaszerűségekkel, megsütik, és egyesével árulják őket kábé öt kunáért (kétszáz forint). Dióst és nutellást adnak, utóbbi van annyira rendben, hogy elvigye a hátán a serpenyős verziónál sajnos gyengébb tésztát, de hát eleve, nem tök menő egy pékség, amiben egyszerre árulnak bureket, croissant-t, a búzaliszt világából kilépő német típusú kenyereket.... és palacsintát?

 

 

4. Tito tér

Ja, ilyen már nincs. Átnevezték. Történt ugyanis, hogy Milan Bandić, a várost évek óta irányító, a horvátországi viszonyokból mély ismeretanyaggal rendelkező forrásunk által csak Demszky Gáborba oltott Tarlós Istvánként emlegetett főpolgármester a májusi önkormányzati választásokat követően rákényszerült a jobboldali HDZ-ből kivált életművész Zlatko Hasanbegović ultrakonzervatív képviselőinek szavazataira. Udvarolnia kellett hát nekik. Az előző jobbos kormány kultuszminisztereként tevékenykedő bosnyák muzulmán, horvát nacionalista, tehát nagy Jugoszlávia-ellenes Hasanbegović önmagában megérne egy cikket, de ez a cikk nem az a cikk.

 

Kicsit olyan helyzet alakult ki Zágrábban, mint ha a hirtelen feltámadt MIÉP besegítene Budapesten a várost irányító MSZP-nek, és ezért azt kérné feltételül, hogy nevezzenek át közterületet egy nekik ideológiailag nem fekvő személyről, mondjuk Nagy Imréről. (Mint minden ilyen párhuzam, persze ez is sántít, Magyarországnak Tito-kaliberű kommunistája nem volt.) Az új név a Horvát köztársaság tere lesz – állítólag Hasanbegovićnak ez se tetszik amúgy, ő az Egyetem tér nevet preferálja, de a szent cél érdekében, vagyis a jugoszláv államfő, Tito nevének eltakarításáért lenyelte. A névváltoztatás ellen a zágrábi újbaloldali Zagreb Je Naš pártszövetség egyik tagja ki is vitt az utcára tüntetni jó pár ezer embert. Hiába.

 

A téren található például a horvát nemzeti színház, a zeneakadémia, az iparművészeti múzeum, meg hát eleve elég központi tere ez az Alsóvárosnak – rengeteg fával, fagyiárussal, kávézókkal, este a színház lépcsőin ivó tinikkel, és a rájuk néző, futónövényekkel szépen befutott, nagypolgári lakásokat rejtő lakóházakkal. De ha Zágrábban járnak, úgyis átsétálnak majd a téren.

 

 

5. Subversive Fesztivál

A belvárosi Europa-mozi májusban a térség újbaloldalának fontos előfordulási helye. Ez ad ugyanis helyet a Subversive nevű politikai- kulturális-irodalmi-művészeti- és filmfesztiválnak. Komolyan veszik: főbb rendezvényeikről nemcsak az alterbalos sajtó, hanem a szlovén és a horvát közmédia is rendre tudósít, és városszerte legalább annyi plakáton hirdették a programot, mint a szimfonikus zenekarral kiegészült Laibach koncertjét.

 

A Subersive Fesztiválon mutatták például be az osztrák-belga-német koprodukcióban készült Az ifjú Karl Marx című játékfilmnek szánt, szerencsére csak halványan propagandaízű, kosztümös ismeretterjesztést Marx és Engels barátságának kialakulásáról. Raoul Peck alkotása a Subversive idei nyitórendezvénye is volt: a hosszas tapssal fogadott filmet követő hetekben a világ újbaloldalának Közép- és Kelet-Európára fogékony szelete a moziban és pár környező helyszínen átbeszélte, mennyi minden rossz dolog van a világban, és hogyan lehetne mindez jobb. Szóval olyan, mint az Auróra, csak nincs minden nap, és nem akarja bezáratni egy hatóság se.

 

De ennek a fesztiválnak köszönhető az a videó is, amellyel az egyszer itt előadó Janisz Varufakisz egyik mozdulatát meghamisítva a már a török elnök által is beperelt német humorista, Jan Böhmermann végigszívatta a német tévéket. A megszorításellenes volt görög pénzügyminiszter nem győzte tagadni, hogy ő ugyan nem mutatott be Németországnak a görög államadósság visszafizetése kapcsán – az RTL-ben és sztárműsorvezetőjében, az egyre inkább csak a Mosel-vidéki borászatával foglalkozni vágyó Günther Jauchban annyi nem volt, hogy utánanézzenek, mégis honnan származik az a felvétel, amivel éppen a német tévénézők görögök iránti ellenszenvét igyekszenek növelni főműsoridőben.

 

Idén sajnos nem adott elő közgazdászhoz mérhető sztár a fesztiválon, a programfüzetben viszont szerepelt Pogácsa Zoltán és Tamás Gáspár Miklós neve is. Mi a magyar siker, ha nem ez?

 

 

Fotók: Bakó Bea

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A legnagyobb példányszámú szlovák napilap, a SME felvidéki magyar főszerkesztője, Beata Balogová egy héttel a szlovákiai választások előtt a Helyzetben!

Keményen beszólt Tóth
Bertalan a DK-ba igazoló polgármestereinek és a DK-nak is, kijelentve: senki nem tekintheti az MSZP-t a
saját lábtörlőjének!

A lengyel politikus a legmagasabb szintű kitüntetést kapta a Románia Csillagán belül, Tőkéstől a legalacsonyabbat vették korábban el.

Mikor lesz így kormánya Írországnak? Vagy inkább jöhetnek az előrehozott választások? Elmagyarázzuk!

Utóbb Strache tagadta, hogy civil egyesületeken keresztül kaptak volna pénzt. Az ibiziai videó után alakult nyomozócsoport azonban más eredményre jutott.

Miután Kiss László és Szaniszló Sándor III. és XVIII. kerületi polgármesterek átléptek a DK-ba, Gyurcsányéknak nagyobb lesz a frakciója a közgyűlésben, mint az MSZP-é.

A magyar politikatörténetben először indul magyar párt politikusa külföldi választáson, külföldi pártszínekben – és rögtön kettő is!

A hét kérdése

Az egykori playmate már sokszor és sokfélét nyilvánult meg a politikában, most pedig dönthetsz, melyik a kedvenc aranyköpésed tőle.

Azért ide elnéznénk

Piac-e a világpiac? Magántulajdon-e a cégbirodalom? Fennmaradhat-e a demokrácia és a jogállam piacgazdaság nélkül? Létezik-e „harmadik út"? Február 21.

Politikai aspektusok a cseh és a szlovák művészetben 1989 után. Izgi kiállítás Pozsonyban egészen február 23-ig.

A francia új hullám mestere napjainkban is töretlenül alkot. Február 23-án a Film/Szocializmus című munkáját megtekinthetitek a Patyolatban.

Történelmi diorámák, Star Wars-os csatajelenetek és világháborús terepasztalok Legóból Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban február 29-én és március 1-jén.

Mi vár Szlovákiára és a szlovákiai magyarokra a
február 29-ei választások után? Beszélgetés a Három
Hollóban március 2-án.

Ezt is szerettétek

Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok nem felelnek meg az alkotmány követelményeinek, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövért is.

Mikor lesz tárgyalás és ítélet? Mi lesz, ha nyerünk? Hogy néz ki egyáltalán egy kereset a házelnök ellen? Elmondjuk a perünk kulisszatitkait!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Digital Health Summit, a digitális egészségügyi megoldásokon dolgozó szakemberek, fejlesztők, befektetők és az egészségügyi intézményvezetők fóruma.

Twitter megosztás Google+ megosztás