Kihalt élővilág, kiüresedett tengerek, szemétszigetek az óceánon. A Seaspiracy című dokumentumfilm szerint ilyen jövő vár ránk, ha nem változtatunk jelenlegi szokásainkon, és nem lépünk fel erőteljesebben a kereskedelmi halászat ellen. Vészjósló, hátborzongató, reményteli film, aminek az egyetlen problémája, hogy sokszor a problémákat felnagyítja, hogy hatásvadászabb legyen az alkotása. Kérdés, hogy ezzel a zászlóra tűzött ügynek inkább árt vagy segít.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-2009-es világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Ha a nagy márkák a szép szóra nem hallgatnak, oda kell ütni Fluor szerint, ahol a legjobban fáj nekik: az imidzsüket romboló figyelmeztetéseket kell rakni a termékeikre, mint a cigisdobozoknál.

Habár a cégek örömmel reklámozzák magukat az általuk egyre nagyobb mennyiségben újrahasznosított termékeikkel, a Földnek akkor tennénk igazán jót, ha az újrahasznosításra sokkal kisebb szükség lenne – vagyis kevesebbet fogyasztanánk. Az elektronikai hulladékkal ráadásul a legkiszolgáltatottabbak kerülnek még rosszabb helyzetbe.

Igyekeznek tisztábban termelni, de amíg más országok nem győzik tőlük venni a gázt, ők sem akarnak másból pénzt csinálni.

A bányászok tiltakozása keresztbe tett a brutálisan veszteséges lengyel bányászat reformjának. Pedig a megújulás már évtizedek óta várat magára.

Ami várhatóan óriási felháborodást okoz majd, hiszen a lengyel energiamix 80 százaléka jön a sziléziai szénből, a szektorban pedig százezrek dolgoznak.

A magyarok túlnyomó többsége támogatja az olyan érdemi klímavédelmi intézkedéseket, mint a szélenergia újraengedélyezése, a szennyező energiák és járművek kivezetése, vagy a természettel összhangban működő ökológiai gazdálkodásból származó egészséges élelmiszerek áfacsökkentése, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.