Végigsöpört a koronavírus a lengyel szénbányákon: most végleg bezárnák őket

Szerző: Illés Gergő
2020.07.27. 14:23

Ami várhatóan óriási felháborodást okoz majd, hiszen a lengyel energiamix 80 százaléka jön a sziléziai szénből, a szektorban pedig százezrek dolgoznak.

Végigsöpört a koronavírus a lengyel szénbányákon: most végleg bezárnák őket

Több szénbánya bezárását jelentheti be hamarosan az állami kézben lévő Lengyel Bányatársaság (PGG) – erről iparági forrásokra hivatkozva többek között már a Gazeta Wyborcza is beszámolt hétfőn.

Önmagában persze ez az információ mérsékelten érdekes, de akkor már annál inkább, ha figyelembe vesszük azt, hogy

a lengyel áramtermelés csaknem 80 százalékát teszi ki a Sziléziából származó szén,

de emellett az országban fűtésre is sok helyen használják a rendkívül környezetszennyező energiahordozót. 2017-ben a lengyel energiamix 78,4 százalékát tette ki a barna- és feketekőszén, míg a különböző megújulók (szél, nap, víz) 14,1 százalékért, a gáz 5,5 százalékért felelt, 2,1 százalék pedig más forrásokból jött. Nukleáris energia Lengyelországban egyáltalán nincsen, igaz, ezen a kormány hamarosan változtatna: 2026-ban elkezdődik az első atomerőművük építése, ami 2033-ra készülne el, de 2040-ig már összesen hat blokkot szeretnének üzemeltetni. Ez az energiatermelés tizedét tenné ki addigra a tervek szerint.

Lengyelország – de főleg legfőbb bányászrégiója, Szilézia – tele van aránylag könnyen kitermelhető szénnel, ebből kifolyólag pedig a lengyelek óriási mértékben függenek a széntermeléstől. Nem véletlen, hogy az EU-tagállamok közül egyedül Varsó nem kötelezte el magát amellett, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon.

Ez ugyanis a szénbányák bezárását követelné, utóbbi pedig elkönyvelhetően óriási tiltakozáshullámot okozna: Lengyelországban 90 ezer bányász dolgozik, további 90 ezren pedig a bányászattal foglalkozó cégeknél dolgoznak. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló – és Andrzej Duda elnök szerint legalább még 200 évig kitartó – lengyel szén tehát ott van, miközben a bezárással tízezrek maradnának állás nélkül. Így nem véletlen, hogy bármennyire is környezetszennyező, és bármennyire nem hatékony a szén a XXI. században, a jelenlegi lengyel kormány nem mert mélyen belenyúlni az ágazatba.

Eddig.

A most kiszivárgott terv szerint ugyanis az állami bányászvállalat a sziléziai Ruda Śląska melletti szénbánya három létesítményét, valamint a katowicei Wujek szénbányát is bezárná. A lengyel állami tulajdonok minisztériuma pedig úgy számol, hogy 2036-ra az összes szénbányát bezárják. Emellett a minisztérium az állami bányavállalat dolgozóinak bérét harminc százalékkal szeretné megvágni, de a bányászoknak szóló plusz nyugdíjjuttatások egy részét is elvenné.

A tervet várhatóan a miniszter Jacek Sasin jelenti majd be kedden, azt követően, hogy a bányászszakszervezetek már hetek óta sztrájkkal fenyegetőznek. Ők azt szeretnék, ha személyesen Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel beszélhetnének, nem érik be csak a szaktárca miniszterével: szerintük ugyanis Sasin hónapokon át vezette félre a közvéleményt, a bányászok szemében pedig már minden hitelességét elveszítette.

Persze a szektor megreformálására egyre nagyobb szükség van:

tavaly a PGG 400 millió złotys (durván 32 milliárd forintnyi) veszteséget termelt, és a gondokat a koronavírus csak fokozta.

Lengyelországban a járvány gócpontja Szilézia lett, ahol a szűk járatokban, egymáshoz közel dolgozó bányamunkások körében villámgyorsan terjedt a járvány: erről a jelenségről itt írtunk bővebben az Azonnalin.

A munkahelyről pedig a bányászok könnyen hazavihették a betegséget és családjaikat is megfertőzhették vele. Nem véletlen, hogy több, mint tizenötezren fertőződtek meg hivatalosan a Vajdaságban, két és félszer annyian, mint a második legfertőzöttebb, Varsó központú Mazóviában. Ráadásul az új esetek nagy részét továbbra is Sziléziában regisztrálják.

A tömeges megbetegedések miatt 22 szénbányában hetekig állt a termelés is, vagyis üzleti szempontból a bányatársaság számára az idei év a tavalyinál is rosszabbnak néz ki. Az már más kérdés, hogy a bányabezárások több város számára óriási tragédiát jelenthetnek: ha az egyik legjelentősebb bányászváros, Ruda Śląska bányái lehúzzák a rolót, akkor a városban egy sor más, bányászatból, vagy csak szolgáltatásokból élő cég is csődbe mehet.

BORÍTÓKÉP: A „Makoszowy” szénbánya épülete Sziléziában / Kris Duda (Flickr)

 
Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek