Meghátrált a lengyel kormány, mégis maradnak a szénbányák

A bányászok tiltakozása keresztbe tett a brutálisan veszteséges lengyel bányászat reformjának. Pedig a megújulás már évtizedek óta várat magára.

Az Azonnalin hétfőn írtunk arról, a lengyel kormányzati berkekből kiszivárgott dokumentumról, amely 2036-ra bezárta volna az összes lengyel szénbányát, megvágta volna a bányászok nyugdíjjuttatásait, és a közeljövőben is négy szénbányát zárt volna be. A jobboldali Jog és Igazságoság-kormány viszont a bányászszakszervezetekkel való keddi egyeztetése után úgy döntött,

írja az Onet hírportál.

De mi is ez az egész bányabezárás?

Lengyelország számára a szén a mai napig az energiatermelés elsőszámú forrása: 2017-ben a lengyel áramtermelés csaknem 80 százalékát adta a szén, ráadásul a rendkívül környezetszennyező nyersanyagot fűtésre is sokan használják. Nem véletlenül: az országban, de főleg a fő bányavidékén, Sziléziában rengeteg a könnyen kitermelhető feketekőszén, ráadásul a készletek még Andrzej Duda elnök szerint is kétszáz évre elegendők.

A gond azonban az, hogy a szektor ennek ellenére sem gazdaságos. Az állami bányavállalat PGG tavaly 400 millió złotys (durván 32 milliárd forintnyi) veszteséget termelt, miközben a szektor 90 ezer bányásznak, és további 90 ezer bányászattal foglalkozó cégekben dolgozó embernek ad kenyeret.

Csakhogy tavaly úgy zárt brutális veszteséggel a PGG, hogy nem volt semmilyen világjárvány, ami a munkát akadályozza, idén viszont huszonkét bányában hetekig állt a termelés a koronavírus miatt. Nem véletlenül: Sziléziában bányászok ezrei kapták el a koronavírust, hiszen a tárnákban szociális távolságtartásra sincs sok lehetőség. Így a szénbányászat mellett – Andrzej Duda elnökkel az élen – eddig mindvégig kiálló PiS-kormány egy olyan, közben kiszivárgott tervvel állt elő, amely a közeljövőben négy bányaegységet zárt volna be, megvágta volna a bányászok pluszjuttatásait, lassan pedig kivezette volna a szenet a lengyel energiamixből.

Megszorítás vagy csőd?

A tervet Jacek Sasin állami tulajdonok minisztere kedden ismertette volna a bányászszakszervezetekkel, de abból már megjelenése előtt akkora botrány kerekedett a dolgozók körében, hogy Sasin végül meg sem próbált előhozakodni az ötletével. Pedig reformra nagyon is szükség lenne: Sasin szerint ugyanis a kemény megszorításokkal járó terv alternatívája egyenesen az állami PGG csődje volna. Mire azonban a délelőtt 11-kor kezdődő tanácskozásnak két és fél óra múlva vége lett, Sasin szóvivője már csak annyit tudott mondani, a tervet be sem mutatták, hiszen

Sokan úgy kommentálták az ügyet, hogy a kormány megrettent a szakszervezetektől, és ebben van is valami: volt olyan szakszervezeti vezető, aki már olyan tüntetéseket helyezett kilátásba, amelynek mértékét az 1919-1921-es sziléziai felkelésekhez hasonlította.

A bányászat reformjának kérdése már évtizedes probléma Lengyelországban, amelyet minden eddigi kormány próbált megúszni vagy a szőnyeg alá söpörni. Karakteres állásfoglalás egyedül a 2015-ben hatalomra került nacionalista PiS-től jött, akik viszont harcosan kiálltak a szénbányák mellett, és élesen kritizálták az előző, Donald Tusk-vezette jobbközép kormányt, amiért a bányászokat negligálták.

Koncepciótlanság

A Polgári Platform 2007-től kezdődő nyolcéves kormányzásának a hetedik évében állt csak elő bármilyen javaslattal a bányászat reformjáról, ez viszont szintén tartalmazta volna négy bánya bezárását. A terv így óriási felháborodást keltett, az pedig már nem kevésbé, hogy mikor a bányászok nagyszabású tiltakozásába kezdtek,

Ez alaposan megágyazott a Polgári Platform 2015-ös választási vereségének, és egyáltalán nem véletlen, hogy a bányászok képviselőinek szerepében tündöklő PiS-kormánynak eszébe sem jutott a fent vázolt tervet a július eleji elnökválasztás előtt – ahol a PiS-es Duda újrázott – beterjeszteni. Könnyen előfordulhatott volna ugyanis az, hogy a terv miatt felháborodott bányászok és hozzátartozóik inkább leszavaztak volna az ellenzéki Rafał Tzaskowskira, így könnyen az elnöki palotába repítik a PiS ellenzékét.

BORÍTÓKÉP: Eugen / Fotopolska.eu