+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. július 28. kedd, 19:09
A bányászok tiltakozása keresztbe tett a brutálisan veszteséges lengyel bányászat reformjának. Pedig a megújulás már évtizedek óta várat magára.

Az Azonnalin hétfőn írtunk arról, a lengyel kormányzati berkekből kiszivárgott dokumentumról, amely 2036-ra bezárta volna az összes lengyel szénbányát, megvágta volna a bányászok nyugdíjjuttatásait, és a közeljövőben is négy szénbányát zárt volna be. A jobboldali Jog és Igazságoság-kormány viszont a bányászszakszervezetekkel való keddi egyeztetése után úgy döntött,

 

mégsem áll elő a tervvel, amely borítékolhatóan okozott volna óriási felzúdulást a bányászati szektorban,

 

írja az Onet hírportál.

 

De mi is ez az egész bányabezárás?

 

Lengyelország számára a szén a mai napig az energiatermelés elsőszámú forrása: 2017-ben a lengyel áramtermelés csaknem 80 százalékát adta a szén, ráadásul a rendkívül környezetszennyező nyersanyagot fűtésre is sokan használják. Nem véletlenül: az országban, de főleg a fő bányavidékén, Sziléziában rengeteg a könnyen kitermelhető feketekőszén, ráadásul a készletek még Andrzej Duda elnök szerint is kétszáz évre elegendők.

 

A gond azonban az, hogy a szektor ennek ellenére sem gazdaságos. Az állami bányavállalat PGG tavaly 400 millió złotys (durván 32 milliárd forintnyi) veszteséget termelt, miközben a szektor 90 ezer bányásznak, és további 90 ezer bányászattal foglalkozó cégekben dolgozó embernek ad kenyeret.

 

Ez rengeteg ember, akik mind-mind különböző nyugdíjjuttatásokban részesülnek, lobbierejük pedig jelentős.

 

Csakhogy tavaly úgy zárt brutális veszteséggel a PGG, hogy nem volt semmilyen világjárvány, ami a munkát akadályozza, idén viszont huszonkét bányában hetekig állt a termelés a koronavírus miatt. Nem véletlenül: Sziléziában bányászok ezrei kapták el a koronavírust, hiszen a tárnákban szociális távolságtartásra sincs sok lehetőség. Így a szénbányászat mellett – Andrzej Duda elnökkel az élen – eddig mindvégig kiálló PiS-kormány egy olyan, közben kiszivárgott tervvel állt elő, amely a közeljövőben négy bányaegységet zárt volna be, megvágta volna a bányászok pluszjuttatásait, lassan pedig kivezette volna a szenet a lengyel energiamixből.

 

Megszorítás vagy csőd?

 

A tervet Jacek Sasin állami tulajdonok minisztere kedden ismertette volna a bányászszakszervezetekkel, de abból már megjelenése előtt akkora botrány kerekedett a dolgozók körében, hogy Sasin végül meg sem próbált előhozakodni az ötletével. Pedig reformra nagyon is szükség lenne: Sasin szerint ugyanis a kemény megszorításokkal járó terv alternatívája egyenesen az állami PGG csődje volna. Mire azonban a délelőtt 11-kor kezdődő tanácskozásnak két és fél óra múlva vége lett, Sasin szóvivője már csak annyit tudott mondani, a tervet be sem mutatták, hiszen

 

„időpazarlás lenne egy olyan dokumentumról beszélni, amit amúgy sem fogadnának el”.

 

Sokan úgy kommentálták az ügyet, hogy a kormány megrettent a szakszervezetektől, és ebben van is valami: volt olyan szakszervezeti vezető, aki már olyan tüntetéseket helyezett kilátásba, amelynek mértékét az 1919-1921-es sziléziai felkelésekhez hasonlította.

 

A bányászat reformjának kérdése már évtizedes probléma Lengyelországban, amelyet minden eddigi kormány próbált megúszni vagy a szőnyeg alá söpörni. Karakteres állásfoglalás egyedül a 2015-ben hatalomra került nacionalista PiS-től jött, akik viszont harcosan kiálltak a szénbányák mellett, és élesen kritizálták az előző, Donald Tusk-vezette jobbközép kormányt, amiért a bányászokat negligálták.

 

Koncepciótlanság

 

A Polgári Platform 2007-től kezdődő nyolcéves kormányzásának a hetedik évében állt csak elő bármilyen javaslattal a bányászat reformjáról, ez viszont szintén tartalmazta volna négy bánya bezárását. A terv így óriási felháborodást keltett, az pedig már nem kevésbé, hogy mikor a bányászok nagyszabású tiltakozásába kezdtek,

 

egy esetben a rendőrség gumilövedékekkel lőtt a tüntetőkre.

 

Ez alaposan megágyazott a Polgári Platform 2015-ös választási vereségének, és egyáltalán nem véletlen, hogy a bányászok képviselőinek szerepében tündöklő PiS-kormánynak eszébe sem jutott a fent vázolt tervet a július eleji elnökválasztás előtt – ahol a PiS-es Duda újrázott – beterjeszteni. Könnyen előfordulhatott volna ugyanis az, hogy a terv miatt felháborodott bányászok és hozzátartozóik inkább leszavaztak volna az ellenzéki Rafał Tzaskowskira, így könnyen az elnöki palotába repítik a PiS ellenzékét.

 

BORÍTÓKÉP: Eugen / Fotopolska.eu

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás