Kolumbiát 2002-ig két nagy párt, liberálisok és konzervatívok politikai váltógazdasága határozta meg. A dél-amerikai típusú baloldal soha nem volt hatalmon, a gerillák, a paramilitáris erők és a narcos szerepe viszont még ezen a kontinensen is kiemelkedő. Egy kétes múltú, egy Nobel-békedíjas és egy semmilyen elnök jelentik a 21. századot. Gyorstalpaló kolumbiai belpolitikából.

Caliban és Cartagenában romlik a járványhelyzet, a korrupcióellenes polgármester az őt halállal fenyegető korrupt városi tanáccsal viaskodik, miközben kokatermesztő campesinok túljártak a karantént most csak hat nappal meghosszabbító kolumbiai elnök eszén. A koronavírus hátszelén ráadásul más járványok is új erőre kapnak Dél-Amerikában.

Amazóniában tombol a Covid-19, a nővérek maguk rakják össze a kórházi ágyakat. A kolumbiai egészségügyi rendszert szétlopták: a politikusok haverjaik nevére írták át az intézményeket. Miközben Cartagenában napok óta exponenciálisan nő a fertőzöttek száma, Bogotában szexmunkások tüntetnek. Dél-Amerikában, ha hiszünk a hivatalos statisztikának, csak Venezuela áll jól a járvány elleni küzdelemben.

Becsődölt, de ha megindul a légiközlekedés, továbbra is indítja járatait az Avianca. Kolumbia bevezetheti az általános alapjövedelmet, hacsak le nem nyúlják. Az elnök a régi, a bogotái polgármesterasszony az új „normálisról” beszél. Amazonas megyében elszabadult, Medellinben úgy tűnik, vereséget szenved a Covid-19, míg a karibi part teljes éji unalomba fullad.

Jön az újabb két hét kijárási tilalom, talán még egy év múlva is az lesz. Közben az elnök körül dagadnak a botrányok: egy marketingügynökség közpénzből építi Iván Duque online imidzsét, a kolumbiai hadsereg pedig amerikai pénzből figyelt meg amerikai állampolgárokat, helyi ellenzéki politikusokat, civil szervezeteket. Az infók az elnök pártjánál landoltak.

Kikövetkeztették, hányan halhattak meg Dél-Amerika koronavírusos poklában, az ecuadori Guayaquilben. Kolumbiában akár 381 ezer is lehetett volna a halottak száma, mégsem lett annyi, 300 sincs. A segélyeket és a kórházaknak szánt pénzeket vagy hibátlanul lenyúlták, vagy elakadtak félúton. Nem meglepő: a korrupció nemcsak itt, hanem az egész kontinensen régi hagyomány. De lesz-e még hedonista nyár?

A Covid-19 rossz állapotban találta komplett Dél-Amerikát, a kontinenst, ahol mindenkinél jobban tudnak tüntetni. De mi várható a világjárvány lecsengése után? Egy biztos: a Covid-19 utóhatásai Dél-Amerikában a borzalmas járványnál is borzalmasabbak lesznek.

Bekövetkezett, amire mindannyian számítottunk, de lelkünk mélyén reméltük, hogy mégsem fog: május 11-ig meghosszabbították a kijárási tilalmat. A járvány kolumbiai tetőzéséről megoszlanak a vélemények, májusban lehet valamikor. Cartagenában újra láthatók utcai árusok, az óváros viszont félhalott. Latin-Amerikában Costa Rica és Uruguay állja legjobban a sarat.

Megfelezték az ecuadori kormány fizetését, ami ugyan követendő példa, de nem azon az áron. Az online húsvéton Ferenc pápa kiállt az általános alapjövedelem mellett, Kolumbia lakossága április 27-től a kijárási tilalom enyhítésére számít. A helyi statisztikák nem rosszak, de ennek súlyos az ára: a szabadságunkkal fizetünk érte.

Kolumbiában Magyarországgal ellentétben igazi kijárási tilalom van egy ideje. Mit szabad, mit nem? A négy fal között kvázi mindent. Ki viszont csak nagyon ritkán lehet menni, és nem is mindenkinek. Megugrottak az itteni fertőzési számok is: az országban több a fertőzött, de több a teszt is.