Miközben lenyúlják a segélyeket Kolumbiában, az ellenzék szerint vágóhídra küldi a népet az elnök

Szerző: Kömlődi Ferenc
2020.04.30. 18:08

Kikövetkeztették, hányan halhattak meg Dél-Amerika koronavírusos poklában, az ecuadori Guayaquilben. Kolumbiában akár 381 ezer is lehetett volna a halottak száma, mégsem lett annyi, 300 sincs. A segélyeket és a kórházaknak szánt pénzeket vagy hibátlanul lenyúlták, vagy elakadtak félúton. Nem meglepő: a korrupció nemcsak itt, hanem az egész kontinensen régi hagyomány. De lesz-e még hedonista nyár?

Miközben lenyúlják a segélyeket Kolumbiában, az ellenzék szerint vágóhídra küldi a népet az elnök

Kömlődi Ferenc március 21. óta tudósítja az Azonnalit Cartagenából, hogy mi a helyzet a koronavírus miatt lezárt Kolumbiában.

„A Covid-19 itt marad velünk, ezért meg kell változtatnunk szokásainkat, munkamódszereinket és a másokkal való kapcsolattartás módjait. Guayaquil ezt fogja tenni” – nyilatkozta Cynthia Viteri, a járvány miatt legszörnyebben leharcolt 2,3 milliós ecuadori nagyváros polgármestere-

Dél-Amerika pokla

A politikus hozzátette: kampányba kezdenek, az eddigi szokásokon változtató ajánlásokkal. Hazatérte után mindenki hagyja lakásán kívül a teljes ruházatát, tetőtől talpig mossa le a testét, vízzel és klórral fertőtlenítse le a vásárolt termékeket, ilyesmik. Semminek sincs vége, a „vörös figyelmeztetőjel” és a társadalmi távolságtartás érvényben marad.

Április végén hivatalosan 5565 fertőzöttet tartottak nyilván Ecuador Csendes-óceánparti kikötővárosában. Egy névtelenül nyilatkozó guayaquili ápolónő elmondta: a legválságosabb napokon annyi beteg jelentkezett, hogy egyesek a karjaiban haltak meg. Az intenzív osztályt kiürítették, de a 65 ágy nagyon gyorsan megtelt súlyos koronavírus-fertőzöttekkel. Folyamatosan síró, hányó, levegőért kapkodó, reménytelen embereket látott, majd olyan gyorsan tarolni kezdett a halál, hogy szinte fel sem fogták, mennyien hunytak el.

Nem maradt hely elhelyezni őket, a halottszállítók napokkal később értek ki, az újabb hűtőkonténereket még nem szállították le, így már a mellékhelyiségekben is tetemek voltak, és vigyázniuk kellett, nehogy véletlenül ugyanazokat a vécéket használják. A halottasházak is annyira megteltek, hogy a New York Times-nak nyilatkozó egyik helyi férfinak, miután szemeteszsákokból védőöltözéket eszkábált össze magának, 12 óráig tartott, míg az egyikben megtalálta édesanyja holttestét.

Ecuadorban jelenleg 25 ezerhez közelít a hivatalosan fertőzöttek, ezerhez az elhunytak száma. A 25 ezer úgy jött ki, hogy sokáig relatíve lassan emelkedett a görbe, aztán múlt héten egyik napról a másikra 11 ezerről 22 ezere ugrott. Kiderült, hogy mégsincs újabb tragédia, hanem többtízezer gyorsteszt eredménye érkezett meg egyszerre. A New York Times a halálozási adatokat elemezve megállapította:

a járvány bedurranásakor az egyenlítői országban 15-ször többen hunytak el, mint ahányan a hivatalos statisztikában szerepeltek.

A megelőző évek halálozási számsoraival összevetve, március 1. és április 15. között 7600-zal többen haltak meg, mint az addigi átlag, és ebből kikövetkeztethető szám köszönőviszonyban sincs az akkor hivatalos 503-mal. Április első két hetében háromszor annyian hunytak el Ecuadorban, mint más években, ami a hasonló spanyol és brit statisztikákban szereplő számokat is meghaladja. Guayaquilben nyolcszor többen, mint békeidőben: ezek az adatok New York City mutatóinál is tragikusabbak (ott négyszeres volt az emelkedés). „Mivel nincs elég teszt, soha nem ismerjük meg a valós számokat” – jegyezte meg Viteri.

„Tudjuk, hogy a hivatalosnál sokkal több a fertőzöttek és a halottak valódi száma” – ismerte el a harcias polgármesterasszony által rengeteget támadott Lenin Moreno ecuadori elnök. A szaporodó temetetlen utcai holttestek látványa miatti közfelháborodásra reagálva, a kormány április elején rendőrökből és katonákból álló, különleges guayaquili járványügyi csoportot alakított. Segítettek a tetemek összegyűjtésében, és ki is derült: a hónap első két hetében ötször annyi személyt kellett eltemetni, mint 2019-ben ilyenkor.

HELYZET VAN: VILLANYSZERELŐ JAVÍTJA AZ UTCAI LÁMPÁT CARTAGENÁBAN

Az utóbbi napokban kevesebb hír érkezik Guayaqilből, Kolumbiába tartó ecuadori menekültekről, Ecuadorban ragadt kolumbiai családokról viszont a mai estebédnél is hallottam a cartagenai szállásadómtól, Davidtól. A viszonylagos információhiány az első hullám megfékezését jelentheti, de azt is, hogy megszoktuk az ottani borzalmakat, és nincs többé információértékük. Guayaquil képeit, a világvégi videókat, a pokol utcáit viszont soha nem fogom elfelejteni. Rögzültek tudatom mélyrétegében;

úgy vált a város az utazásom legszörnyűbb élményévé, hogy soha nem jártam ott.

Ellenzék vs. kormány szájkarate Kolumbiában

Kolumbia is járhatott volna ugyanúgy, mint a délnyugati szomszéd. Az eleinte habozó, végül az egyes vélemények szerint egészségügyi szakembereire hallgató, mások szerint a dühöngő kormányzók és polgármesterek előtt meghunyászkodó Iván Duque elnök ugyan csak napokkal a cartagenai és a bogotái korlátozások után jelentette be az országos karantént, de még így is viszonylag gyorsan cselekedett.

A kolumbiai Nemzeti Egészségügyi Intézet (INS) tanulmánya alapján: ha nincs karantén, június 14-ére 212 és 381 ezer közé emelkedett volna a halottak száma; felük a három legnépesebb városban, Bogotában (67 ezer), Medellinben (25 300) és Caliban (19 200). (Az INS városi és megyei önkormányzatokat is felkért előrejelzések készítésére, a végeredmény összesített munkájuk eredménye. A becslések a helyhatóságok március 17-i szigorító lépései előtti járványterjedési ütemen alapulnak.) A járványügyi szakértők korábbi számításaival nagyjából egyező elemzés szerint március végére omlott volna össze az ország törékeny egészségügyi rendszere. Ezért nem működne itt a svéd modell.

Cartagenában március 16-án került sor a mai szemmel megmosolyogtató első bekeményítésre: este 10 és reggel 6 között nem lehetett kilépni az utcára. A rendelet egy napig volt érvényben, másnap már este 6-tól kötelező jelleggel karanténoztunk, 17-étől pedig 24/24-ben. Minimum május 11-ig, de simán elképzelhető, hogy 25-e lesz belőle.

CARTAGENÁBAN AZ ÉLET

Az ellenzék heves tiltakozása mellett hétfőn elkezdődött az újranyitás, első lépésben az építő- és a gyártóiparral, egész pontosan a textil-, a ruha-, a vegy- és a papíriparban, a bőr-, a fafeldolgozásban, a fém- és acélmegmunkálásban, valamint az elektronikai szektorban dolgozók vehették fel elméletileg a munkát. Meglepő módon, az eddig is működő pénzügyi intézmények mellett a lottós standok és a szerencsejátékipar is elindulhat. Természetesen csak akkor, ha a munkahelyeken adottak az egészségügyi feltételek, biztosítottak a védőfelszerelések, kivitelezhetők a távolságtartási előírások.

„Duque 5 millió embert küld vágóhídra”

kommentálta az elnök lépését több ellenzéki vezető, köztük Claudia Lopez bogotái polgármester, aki hozzá is fűzte, hogy a kolumbiai fővárosban csak fokozatosan, lépésről lépésre valósulhat meg a nyitás. Az elnök egyébként a helyi önkormányzatokra bízta a kivitelezés módját és ütemezését; egyik sem kapkodja el. Caliban „digitális egészségügyi igazolványhoz”, Bogotában és Medellinben is valami hasonlóhoz kötik az újrakezdést.

Lassú, ráérős nyitás

Cartagena és a Venezuelához közeli 580 ezres Bucaramanga városvezetése elkezdte kiadni az építési engedélyeket, az üzemek megnyitását viszont sem itt, sem ott nem erőltetik. A lakosságnak annyi kedvezményt azért tettek, hogy azokon a napokon, amikor egyébként is kimehetünk, maximum egy (hajnali) órát edzhetünk, futhatunk a szabadban (Getsemaniban ugyan hol?), plusz elmehetünk lottózóba, sorsjegyezni meg hasonló csudajókra. Ezzel szemben az egészségügyi minisztérium alkoholtilalom bevezetését sugallja a regionális és a helyhatóságoknak.

A polgármesterek, az ellenzék és a Kolumbiai Orvosi Szövetség (FMC) aggodalmának oka, hogy az ország egészségügyi rendszere hamar összeomolhat, a bogotái állami kórházak 84 százalékban fullon vannak (a magánkórházak félig telítettek), a lakosság közel 40 százaléka nem részesül megfelelő orvosi ellátásban – mert lényegében semmilyenben nem részesül. 989 isten háta mögötti önkormányzat esetében, ahol kb. 20 millióan élnek, eleve nincs egészségügyi infrastruktúra – nyilatkozta Carolina Corcho, az FMC alelnöke. Amazonas megye fővárosa, az 50 ezer fős Leticia kórházában még sürgősségi osztály sincs. Megfelelő védőfelszerelés hiányában, az ottani alkalmazottak egy része már fel is mondott. „Szerencséjükre” megtehetik, mert a kormány a napokban vonta vissza az egészségügyi dolgozókat a járvány idejére lényegében röghöz kötő rendeletet.

EGY BOLDOG EMBER: VAN MUNKÁJA

Duque – aki bizakodik, hogy a Covid-19-járványéhoz hasonlóan egy másik görbe, a munkanélküliségé sem fog exponenciálisan növekedni – bejelentette, hogy az állam 20-20 dollárnyi összeget juttat mintegy 3 millió sürgősségi segélyt kérvényező, a karanténnal bevétel nélkül maradt családnak. Remélhetőleg az összeg el is jut a rászorulókhoz, és nem az történik, mint az első élelmiszerosztási, segélyezési hullámnál, amikor közvetítő ismeretlenek a kaja és a pénz jó részét lenyúlták.

A „szolidaritási jövedelem” 126 millió dollárjából 75,5 millió dollár ment kamuszámlákra, a 35 ezer címzett számla közül 11 ezer tulajdonosa eleve halott, 8 ezer pedig olyan személyek nevén van, akiknek senki nem tud a létezéséről.

A számok nem véglegesek. Az illetékes Nemzeti Tervezési Hivatal szervezési hibái, a nyilvánvaló korrupció (a sürgősségi alap lenyúlása miatt a főügyész javasolta a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy többek között Rodolfo Zea mezőgazdasági miniszter ezirányú viselt dolgai után is nyomozzanak) és ki tudja, mi még 1,8 millió kolumbiait hagyott éhen. A panamai határ melletti Choco megye kormányzóját az alaphoz kapcsolódó korrupciós vádak miatt felfüggesztették, másik hat, gyanúba keveredett kormányzó ellen vizsgálatot indítottak.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az egészséget a gazdasági, társadalmi nyitással ellentétbe állító tévedésbe essünk. Gazdaságfejlesztés nélkül az egészség sem javul” – mondta még az ezzel burkoltan a bírálóira utaló elnök, és ezúttal annyira általánosan fogalmazott, hogy teljesen egyet lehet érteni vele. Szerinte most jönnek csak a kritikus hetek, mert ugyan szépek és bíztatók az eddigi eredmények, a görbét (rossz magyar-spanyol poénnal, azt a kurva curvat) sikerült lelaposítani, viszont messze vagyunk még a győzelemtől. És még egy jó hír: a kolumbiai intenzív osztályok 50 százaléka üres.

Már, ahol van intenzív osztály – ezt elfelejtette hozzátenni az egészségügyi szervezetek és dolgozók által (is) hevesen támadott, jó, ha 20 százalékos népszerűségen álló Duque, akinek a nevét, lovagiasan bevallom, március közepén hallottam először (azóta viszont, kihasználva a karantént, folyamatos gyorstalpaló leckéket veszek a Simón Bolivar utáni kolumbiai történelemből – addig nagyjából megvolt – és belpolitikából). A kormány ugyanis bő egy hónapja ígéretet tett, hogy 1,5 milliárd dollárral megtámogatja a nyilvánvalóan sürgős és átfogó reformokra szoruló egészségügyet, de a kórházak egyelőre semmit nem kaptak az összegből, a legmagasabb szintű nyomozás viszont már folyik.

Még mindig hazamehetnék

Kormányszintű korrupciónak azonban nemcsak Kolumbiában, hanem egész Latin-Amerikában, a tüntetésekhez hasonlóan, szép és hosszú hagyománya, kifinomult kultúrája van, így aligha lepett meg bárkit is, hogy Peru belügyminiszterével kapcsolatban egészségbiztonsági felszerelésekkel kapcsolatos kósza pletykák merültek fel. A rendőrségnek szánt maszkok, kesztyűk stb. nem jutottak el rendeltetési helyükre, miközben egy rendőrt elvitt a Covid-19, 1300 pedig fertőzött. Mivel járványügyileg az ország egyébként sem áll fényesen, Vicente Zeballos kormányfő menesztette miniszterét.

CARTAGENA TÖK ÜRES GETSEMANI NEGYEDE

Mindeközben Cartagenában semmi nem történik.

Az örök céviche mellett a munkának és az emlékeimnek élek, és egy szebb jövőben reménykedem. A pico, cédula y género előírásainak megfelelően szombaton meglátogatom a San Diegoi Exitót, és egy szerencsésen újra előbukkant venezuelai hölgyismerőssel is találkozom; micsoda program, együtt megyünk a szupermarketbe! Ha egy alternatív valóságban – a régi világban – élnénk, most a Panama-Frankfurt-járaton ülnék, aztán repülnék Amszterdamba, hétvégén pedig Budapestre, Kis-Svábhegyre, sok-sok videochat után végre látnám és megsimogatnám a macskáimat, Benzli bácsit és Leókát.

Európai mentőjáratok egyébként relatíve sűrűn mennek, a bogotái magyar konzulátus mindegyikről értesít. Nehéz feljutni rájuk, de a hazakívánkozó magyarok mindig haza is jutnak. Most kapásból van (volt?) öt repülő: Stockholm, Amszterdam, London és még egyszer London, Madrid. Az árakban nagy a szórás: a madridira 400 euró, a londoniakra 8-900 font a jegy. (Argentína közben szeptember 1-ig meghosszabbította a kereskedelmijárat-stopot.)

Változatlanul nem készülök hazamenni, majd nyáron valamikor, miután megnyíltak a határok, és Magyarországra nemcsak be lehet menni, hanem ki is lehet jönni onnan.

Nem fogok keserű szájízzel távozni innen, szeretném még teljes pompájában, kifulladásig élvezni ezt a gyönyörű várost, ismét feltöltődni a karibi életérzéssel – és élni újra.

Az esték a legnehezebbek. Az erkélyről nézem a kihalt utcát, hallgatom a nemi mámorban egymásra találó macskák ordítását, a lakások mélyéről kiszűrődő zenefoszlányokat, rávigyorgok a srégen szemben lévő töküres hotel tetőteraszán szintén mélázó férfira. Barca-póló van rajta, rossz ember nem lehet. Ilyenkor már tökéletes a levegő, kellemes az idő, enyhe szél fújdogál. Most indulnék sétálni, a hajnal vetne haza. Cartagena éjszakái leírhatatlanok – voltak.

Lesz még egyszer hedonista nyár. De melyik nyár, és mit fog jelenteni akkor a hedonizmus?

Olvasd el Kömlődi Ferenc eddigi kolumbiai karanténnaplóját!

FOTÓK: Kömlődi Ferenc / Azonnali

Kömlődi Ferenc
Kömlődi Ferenc állandó szerző

Jövőkutató, mesterségesintelligencia-evangelista, író, képalkotó, világutazó, macskaimádó, született gourmand.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek