A nyugatpárti értékkonzervatív, akihez hozzánőtt a zakó. Kicsoda Petr Fiala, Csehország következő miniszterelnöke?

Hagyományos családmodell, reformokra szoruló Európai Unió. Tenisz, jazz, gasztronómia, Roger Scruton. Az Orbán Viktor közeli szövetségesének számító Andrej Babišt váltó Petr Fiala ideológiailag sokkal közelebb áll Orbánhoz, mint Babiš, de ez mégsem fogja közelebb hozni Csehországot Magyarországhoz.

„Bondnak van ízlése, hűséges, jó italokat iszik, jól öltözik, nyelveket beszél, ismeri a fizikát, a kémiát, mindig felkészült – ő egy igazi férfi! És ezt szeretem. Ha az ember férfi, legyen igazi férfi!”

„Meggyőződéses európai vagyok. Európa több okból is a világ legjobb helye az életre. Régóta megtestesíti azokat az értékeket, amik fontosak a számomra, a jogállamtól, az egyénnel szembeni tisztelettől, az esélyegyenlőségtől kezdve a szabadságig és a demokráciáig.”

„Nem értek egyet azzal, hogy a jobb- és baloldali felosztás már nem létezik. Mindig létezni fog, mert a pártok és a politikusok mindig fel fognak osztódni azokra, akik több állami irányítást, több adminisztratív módszert, több újraelosztást akarnak, és azokra, akik több szabadságot akarnak, jobban bíznak az emberekben, a spontán cselekvésben és az egyéniségekben.”

„Hiszek a családban, ami a férfi és a nő alkotnak közösen. Meggyőződésem, hogy csakis a férfi és a nő közötti kapocs házasság. Senkit nem korlátozok abban, hogy éljen, akivel akar és ahogy akar. De tőlem nem akarhatja senki, hogy higgyem, hogy az azonos nemű embereknek is házasságot köthetnek és családot alapíthatnak, ami azonos a természetes családdal. Ez ellenkezik a hitemmel, az elmémmel, a tapasztalásommal.”

Az idéztek a Petr Fiala A-tól Z-ig című könyvből származnak, amit a SPOLU pártszövetség adott ki még a választás előtt, és ami szótárszerűen, a listavezető egy-egy kifejezéssel vagy névvel kapcsolatos asszociációiban foglalja össze Petr Fiala világlátását.

A fenti idézetek a James Bond, Európa, Jobboldal, Család szócikkekből valók, de a kötetben szerepelnek többek között az Isten, Ördög, Futball, Tenisz, Jazz, Konzervativizmus, Demokrácia, Alkohol, Nők címszavak is, de nem szerepel benne például a migráció, még más szócikkben megemlítve sem.

Ideológiailag közelebb van Orbánhoz, mint Babiš

Magyarországról nézve a csehországi választás tétje az volt, hogy megbukik-e Orbán Viktor látványosan közeli szövetségese, Andrej Babiš populista miniszterelnök, aki szeptemberben az egyik felszólalója volt a budapesti újjoboldali családügyi-demográfiai konferenciának, megtekintette a déli határkerítést, majd a magyar miniszterelnök is ellátogatott Csehországba, hogy a műfaj legnagyobb szakértőjeként támogassa az illegális bevándorlással való riogatást a kampánya fő témájává tevő Babišt.

De bármilyen látványos is volt az Orbán-Babiš szövetség, az kimerült a retorikában, hiszen Csehország nem támogatta a magyar-lengyel szabadságharcot Brüsszelben, ami a V4-en belül is törésvonalat jelentett: 2020 őszén Csehország Szlovákiával együtt bírálta az uniós költségvetés és a helyreállítási csomag elfogadását blokkoló Magyarországot és Lengyelországot.

Emellett a populizmuson kívül nem sok közös van a Fidesz és Babiš pártja, az ANO között: míg az előbbi tavaszig a jobbközép Európai Néppárt tagja volt, majd az EP-frakciót és a pártcsaládot is otthagyva jelenleg egy új jobboldali pártcsalád és frakció létrehozásán dolgozik, addig az ANO a liberális ALDE pártcsalád tagja, az EP-képviselői az Renew Europe-frakcióban ülnek.

Orbán Viktorhoz ideológiailag sokkal közelebb állónak tűnik a következő cseh miniszterelnök, Petr Fiala.

Fiala pártja, az enyhén euroszkeptikus, liberális-konzervatív, polgári-demokrata ODS ugyanis

az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád tagja, az EP-képviselőik egy frakcióban ülnek a konzervatív, szélsőjobb felé húzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS), a neofasiszta Olaszország Fivérei vagy a szlovák libertariánus Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselőivel.

Ami Babišnál csak retorikai kampányfogás volt, azt Petr Fiala következetes konzervatívként évek óta gondolja:

az azonos neműek házasságáról vagy az Unió megreformálásának szükségességéről hasonlóan gondolkodik, mint Orbán Viktor.

Fiala a Fidesz 2018-as választási győzelmét „nagyon meggyőzőként” értékelte, és azt írta, „Európának tiszteletben kellene tartania a magyar társadalom egyértelmű döntését és együtt kellene működnie Orbánnal, nem pedig tudatlanságból és ideológiai vakságból fintorogni fölötte”.

Mindebből azonban mégsem következik, hogy egy platformra kerülnek.

Az előkelő úr

Az 1964-ben Brnóban (Brünnben) született Petr Fiala az első, 1918 és 1938 közötti, az akkori világ egyik legfejlettebb és legdemokratikusabbnak tartott Csehszlovák Köztársaság idején polgárosodott családból származik. Mint a cseh Deník N írja a portréjában,

Fiala családjában magától értetődő volt a felsőfokú végzettség, a kulturális élet és a társadalmi-politikai kérdések iránti érdeklődés.

Fialára nagy hatással volt az apja gazdag könyvtára is, az egykori középiskolás osztálytársai szerint már tizenöt évesen sokkal érettebb volt a korosztályánál – már akkor foglalkoztatta a színház és az irodalom mellett a politika is – és azóta hord következetesen zakót.

Saját bevallása szerint számára ez a természetes öltözet, amiben jól érzi magát, a „kommunisták alatt” pedig ezzel fejezte ki ragaszkodását a családi hagyományokhoz.

„Ő egy előkelő úr, akinek az egész élete azon alapul, hogy ő egy előkelő úr, és nem egy ember a népből”

– mondta róla az egyik párttársa.

A rendszerváltás előtt Fiala részt vett az ellenzéki mozgalomban, szamizdatot nyomtatott. A feleségét, a biológus Janát – a könyvében neki is külön szócikke van – az 1989 őszi brünni tüntetéseken ismerte meg, 1992-ben házasodtak össze, három ma már felnőtt gyermekük van.

Fiala cseh nyelvet és irodalmat, valamint történelmet hallgatott a brünni Masaryk-egyetemen, aminek a rendszerváltás után maga is az oktatója lett. Részt vett az egyetemen az ország első politológia-tanszékének létrehozásában – és ő lett Csehország első politológiaprofesszora –, majd vezette is a tanszéket, 2004 és 2011 között pedig az egyetem rektora volt.

A politikával szakértőként került kapcsolatba: 2011-ben Petr Nečas akkori ODS-es miniszterelnök őt kérte fel tudományos főtanácsadónak, majd 2012-2013-ban oktatási miniszter volt. Fiala csak 2013-ban lett az ODS tagja, 2014-ben pedig – miután a Nečas-kormány megbukott, Petr Nečas pedig a pártelnökségről is lemondott – Fiala lett az ODS elnöke és azóta is az.

Távolságtartó, unalmas és Csehország következő miniszterelnöke

A Deník N portréja szerint Fialával kapcsolatban gyakran emlegetik, hogy politikusként unalmas, aki tartózkodik az érzelmes megnyilvánulásoktól és távolságtartó, végső soron pedig a Fiala részéről nagyon tudatos „előkelő úr” és a könyvében is hangsúlyozott „entellektüel” imidzsét az átlagemberek számára távolinak és nehezen értelmezhetőnek tartják.

Az eredményei azonban ennek az ellenkezőjéről tanúskodnak. Már rektorként jelentős sikereket ért el, az irányítása alatt a Masaryk Egyetemnek csökkent a függősége az állami támogatásokból, saját bevételekre tett szert, nőtt a vagyona és a hallgatóinak a száma is 30 ezerről 45 ezerre növekedett – bár ehhez Fialának még nem volt szüksége arra, hogy kommunikálni tudjon a széles nyilvánossággal.

Azonban az irányítása alatt az ODS is újra erősödni kezdett, a SPOLU koalíció az ő vezetésével megnyerte a választást, és ő lesz Csehország következő miniszterelnöke.

Az emberekkel való kommunikáció sem okoz neki gondot; az utcafórumain a megérkezése után nem beszédet szokott tartani, hanem először körbejár az emberek között és szóbaelegyedik velük. A Facebook-oldalára feltöltött, különböző korú emberekkel készült közös fotói alapján úgy tűnik, ez egész jól megy neki és az emberek is szeretik őt.

Fiala ezzel együtt távolságtartó, ami szintén teljesen tudatos a részéről. Mint a Deník N írja, Csehországban átlagos dolognak számít, hogy az újságírók telefonon elérik a politikusokat, akik nyilatkoznak nekik. Fiala azonban kizárólag a pártja sajtóosztályán keresztül válaszol újságírói kérdésekre, szerinte ez így professzionális. És bár tartózkodik az érzelmes megnyilvánulásoktól, az őt ismerők és a vele dolgozók szerint

ha szükség van rá, Fiala képes az asztalra csapni, képes vezetőként viselkedni.

A meggyőződéses konzervatív

Fiala vallásos, de ez nem családi hagyomány nála; 22 évesen keresztelkedett meg. Mint a könyvének Isten címszava alatt írja, a hithez egyrészt az irodalmon és a művészeten, másrészt a filozófián keresztül vezetett az útja, és „ez egy racionális út volt”.

Konzervatívnak tartja és „konzervatív politikusnak érzi” magát, ami szerinte ma egy eléggé nonkonformista alapállás. Fiala konzervativizmusának alapelve az

„ismerj meg mindent, tartsd meg azt, ami jó”.

Szerinte a haladás önmagában nem érték; ami jó, azt meg kell tartani és nem kell mindenáron újra cserélni. „Értékkonzervatív vagyok – írja –, aki számára a szabadságnak kapcsolódnia kell a felelősséghez és a rendhez.”

Szociális-gazdasági értelemben viszont liberálisnak tartja magát.

A könyvében a Gasztronómia szócikkben megemlíti a 2020-ban elhunyt angol konzervatív filozófust, Roger Scrutont is – Fiala a gyerekkorában sajtkészítő akart lenni, Scruton pedig már híres filozófusként farmot vásárolt. Az angol filozófusra – aki a Fidesz-közeli értelmiség egyik igazodási pontjának számít, még éttermet is neveztek el róla Budapesten – Fiala a barátjaként hivatkozik.

Az Európáról és az Unióról alkotott véleménye több ponton is egybecseng azzal, amit a magyar és a lengyel kormány mond. Fialának „politikai szempontból” az a meggyőződése, hogy „a Cseh Köztársaság számára ebben a pillanatban nincs alternatívája az Európai Uniónak”, de kiemeli, hogy természetesen Európa nem egyenlő az Európai Unióval, és „nem teszi jól, aki ezeket a fogalmakat összekeveri”.

„És mivel meggyőződéses európai vagyok, egyben meggyőződéses támogatója is vagyok az Unió reformjának” – írja Fiala, hozzátéve, hogy az unió intézményeinek és bürökráciáinak nem akadályoznia és kényszerítenie kellene a tagországokat, hanem „az EU-nak kellene jobban megfelelnie a nemzetállamoknak, mert az unió csak így maradhat meg mindannyiunk számára előnyösnek”. Szerinte az összes uniós projekt követése, főleg a láthatóan működésképteleneké, megsemmisíti az EU-t és árt Európának.

Afelől azonban Fialának nincsenek kétségei, hogy Csehországnak a nyugati szövetségi rendszerben a helye.

A nyugati civilizáció az a tér – írja –, amit a keresztény-antik-zsidó hagyomány jelölt ki, ahol a katolicizmus és a protestantizmus dominált; az olyan közös értékek tere, mint

a jogállam, szabadság, a demokratikus hagyomány, a kulturális és technológiai fejlődés, és „amit euroatlanti civilizációnak is neveznek”.

A család kérdésében alkotott álláspontja – mint az a fenti idézetből is látszik, számára nem elképzelhető a házasság az azonos neműek között, akik szerinte nem tudnak a „természetes” családdal azonos értékű családot alkotni – összecseng a magyar és a lengyel kormány álláspontjával – ahogy Andrej Babiš kampányszlogeneivel is –, azonban

Fiala a populizmust mélyen elítéli.

Szerinte a populisták nem törődnek a jövővel, osztogatnak és költekeznek, eladósítják az országot, nem alkotnak semmit, ígérgetnek és elrabolják, amit az emberek a munkájukkal közösen létrehoztak.

„A demokratikus Nyugat számukra kellemetlen, a keleti diktatúrák felé akarnak minket tolni”

– fogalmaz Fiala, aki könyvet is szentelt a populizmus elleni politikai harcának Értelem a populizmussal szemben címmel – a politikába való belépése óta azt hangsúlyozza, hogy a politikát újra meg kell tölteni értelemmel.

Ez az alapállás sem a Babiš-féle impulzív, harsány populizmussal nem kompatibilis, sem az Orbán Viktor-féle „street fighter”- vagy a kocsmában kvaterkázó populizmussal – bár a magyar miniszterelnök ezeket belföldi fogyasztásra szánja, az európai színtéren a Unió jövőjéért aggódó politikusként jelenik meg.

Fiala azonban már csak azért sem engedheti meg magának, hogy Orbánnal szövetséget kössön, mert az utóbbi látványosan kiállt Babiš mellett, márpedig Fiala a Babiš jelképezte populizmus ellen harcol, és az uniós plikában sem lenne célszerű az egyre inkább elszigetelődő magyar miniszterelnökkel szövetkeznie.

Ugyanakkor Orbánnak az ODS-en belül is vannak támogatói – 2018-ban még maga Fiala is pozitívan nyilatkozott a magyar miniszterelnökről –, így Orbánnal szembeni nyílt szembehelyezkedésre sem lehet számítani – vagy ha lesz is ilyen, azt nem az ODS csinál majd, hanem a Fiala-kormányban a külügyi tárcát megkapó, Orbánt is nyíltan kritizáló Kalózok.

Fiala már megkapta az elnöktől megbízást a kormányalakításra, a 2022 áprilisi magyar választásig még valószínűleg lesz alkalma találkozni Orbán Viktorral is. Utóbbi köztudottan képes bármikor megcsillantani az intellektuális énjét, valószínűleg Fialával is könnyedén szót fog érteni. Hogy a V4-en belül és az uniós politikában mit tudnak-e majd kezdeni egymással, az a tavaszi magyar választás erdeményétől is függ majd.

NYITÓKÉP: Petr Fiala / Facebook