ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Karóczkai Balázs
Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
Skóciában még 2014-ben tartottak függetlenségi népszavazást. A választást megelőzően hatalmas kampány ment mind az unionista, mind a függetlenségpártiak részéről, azonban a választók végül az Egyesült Királyságban maradás mellett döntöttek. Egy, a népszavazás után készített közvélemény-kutatás szerint a választók azért ellenezték a független Skóciát, mert az gazdasági bizonytalansággal járt volna, illetve attól is tartottak, hogy a fontot mint pénznemet potenciálisan elveszítik.
Azonban 2014 óta sokat változott mind a brit, mind a skót politika: ugyan a 2014-es függetlenségi népszavazáson az EU-tagság kérdése nem volt annyira erőteljes, de a 2016-os brexitnépszavazáson már az EU-tagság miatt szavaztak a skótok a maradásra. Azonban az Egyesült Királyság többsége a kilépés mellett döntött, és öt év nehézségei után a Boris Johnson vezette kormánynak végül sikerült véghez vinni a brexitet: az Egyesült Királyság 2021. január 1-jén már nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is elhagyta az EU-t.
A skótok az EU részei szeretnének maradni még mindig
Nem meglepő, hogy már a brexitnépszavazás után a skót kormányfő, Nicola Sturgeon azt követelte Londontól, hogy írjanak ki egy új függetlenségi népszavazást, hiszen a skótokat akaratuk ellenére akarják kiléptetni az EU-ból. A népszavazást nem írták, így a skótok az angolokkal, az északírekkel és a walesiekkel együtt kiléptek az EU-ból.
Nem véletlen, hogy a májusi skót parlamenti választásoknak így Sturgeon pártja, a jelenleg belső konfliktusok miatt megharcolt baloldali Skót Nacionalista Párt (SNP) új tétet adott. Sturgeon ugyanis bejelentette:
A skót első miniszter – Skóciában így hívják a kormányfőt, hiszen miniszterelnöke csak az Egyesült Királyságnak lehet – ezért arra buzdít mindenkit, hogy egyéniben és listán is szavazzon az SNP-re, hogy a 129 fős skót parlamentben többséget szerezzen a párt. Erre az SNP-nek minden esélye megvan: a brexit, illetve az évtizedes konzervatív londoni kormány miatt a liberális skótok elégedetlenek a toryk hatalmával, és sokan úgy látják, hogy csak a skót függetlenség jelentene megoldást Skócia jelenlegi problémáira.
A függetlenség kiharcolása előtt azonban óriási akadályok vannak: egyrészt az angol Boris Johnson úgy véli, hogy a 2014-es függetlenségi népszavazás „egy generációnként egyszer adódó szavazás” volt, és ezért nem látja indokoltnak egy újabb kiírását. Ugyanakkor megígérte: természetesen a skótok tarthatnak népszavazást, de leghamarabb 2055-ben, mondván a brexitnépszavazás és az Egyesült Királyság Európai Közösségekhez való csatlakozásáról szóló népszavazások között is ennyi idő telt el.
Egyáltalán nem biztos, hogy a skótok jól járnak a függetlenséggel
Mint ahogy arra már korábbi cikkünkben rámutattunk, egyáltalán nem olyan egyszerű a skót függetlenség kérdése. Egyrészről Skócia és az Egyesült Királyság többi országa (Anglia, Észak-Írország és Wales) között több kényes kérdést is meg kellene vitatni, mint például hogy a skóciai olajmezők kinek a tulajdonát képezzék, vagy hogy mi legyen a Skóciában tárolt brit nukleáris arzenállal.
Ezenkívül Skócia a brexit miatt elég nehéz helyzetbe került: a kilépés miatt már nem tagja az EU-nak, viszont ha függetlenednének az Egyesült Királyságtól, akkor
Ugyanis ha Skócia vissza akar lépni az EU-ba, akkor már a britekkel is úgy kellene megállapodniuk, hogy ezt a nemzetközi szerződést szem előtt tartják.
Hogy mennyire bonyolult és összetett kérdésekről kellene megállapodnia egy független Skóciának a brit kormánnyal, arról nemrég készített tanulmányt a brit Institute for Government nevű közpolitikai kérdésekkel és kormányzással foglalkozó think tank. A tanulmány szerzői szerint a skótok komoly dilemma előtt állnak. Ha sikerülne függetlenné válniuk, és
hiszen Skóciának jelenleg csak egy olyan szomszédja van, amivel fizikai határon osztozkodik: délen Angliával, míg Észak-Írországot és Skóciát az Ír-tenger választja el, bár a Johnson-kormány épp azt tervezi, hogy egy híddal összeköti a két országot.
Legjobb esetben is minimum 10 év, míg csatlakozhatnának
A tanulmány megállapításai szerint Skócia EU-csatlakozásához a westminsteri parlamenten keresztül vezet az út, azaz Skócia csak úgy válhatna ismét EU-tagállammá, ha egy olyan népszavazáson keresztül mondaná ki a függetlenségét, amit a brit kormány, illetve a brit legfelsőbb bíróság is legálisnak tart.
Ezáltal Skócia nem kerülne olyan helyzetbe, mint 2017-ben Katalónia, akik egy olyan népszavazáson döntöttek a függetlenségükről, amit sem a madridi kormány, sem az Európai Unió nem tart legálisnak azóta se.
Egyrészt a brit kormánnyal is meg kellene állapodniuk a függetlenségről, és sok egyéb, a két országot érintő kérdésről. Ez a briteknek öt évbe telt az EU-val, és a skótok esetében elképzelhető, hogy ez még több idő lenne, hiszen egy független, szuverén Skóciának át kellene alakítania az intézményrendszerét is.
Vagy kikiáltják a köztársaságot? Ha köztársaság lesznek, mi lesz a brit királyi család skóciai birtokaival? Kárpótlást fizetnek nekik?
Az Európai Unióval sem lenne sétagalopp a tárgyalás
Ugyan még nem telt el sok idő, mióta Skócia az Egyesült Királyság részeként kilépett az Európai Unióból, de még így is sok EU-s jogszabálynak és direktívának meg kellene felelniük.
A tanulmány úgy számol, hogy a brit-skót megállapodás után minimum két évbe telne, míg Skócia vissza tudna lépni az EU-ba, és egyáltalán nem is biztos, hogy megérné ez Skóciának, hiszen így nem tudnának semmit sem kialkudni a britekkel például a halászat vagy a mezőgazdaság kapcsán, hiszen automatikusan az EU-UK-dealt kellene Skócia esetében alapul venniük.
Rövidtávon gazdaságilag nem érné meg a függetlenedés
A tanulmány emellett kitér arra is, hogy a skót vállalkozásokat, illetve a makrogazdaságot miként érintené a független Skócia. A szerzők több negatív dolgot tudtak felsorolni, mint pozitívumot. A függetlenedés és az EU-tagság magával hozza, hogy fizikai határokat kellene bevezetni Nagy-Britannia szigetén, és az EU-UK-megállapodás értelmében nehezebb lenne a skót vállalkozásoknak Skócia legnagyobb importőrével kereskedni:
Az EU-ból az Egyesült Királyságba tartó kereskedelem a gazdasági brexit miatt így is csökkent, hiszen az új bevezetett szabályok, illetve kötelező dokumentumok miatt nőtt a tranzitidő és nőttel a költségek, és ezt Skócia sem úszná meg. Sőt: Skóciának alternatív kereskedelmi útvonalakat kellene kialakítania, hogy az országába ne az Egyesült Királyságon keresztül érkezzenek a termékek.
Ahogy a tanulmány fogalmaz: nincs egyszerű megoldás arra, hogy egy független Skócia hogyan tudna szoros integrációt kialakítani az EU-ban anélkül, hogy az zavart okozna az Egyesült Királyság többi részével folytatott kereskedelemben. Emiatt simán elképzelhetőnek tartják, hogy – mondjanak bármit a már zajló skót kampányban – se rövid-, se hosszútávon nem érné meg nekik a skót függetlenség.
NYITÓKÉP: Egy 2016-os skót függetlenedési tervezet. Forrás: Scottish Government / Flickr
Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.
A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.
Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.
Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.
A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.
Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.
Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.
A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.
Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!
Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.
Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.
A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!
