+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2021. március 2. kedd, 08:10
Több olyan felvidéki szervezet is kap támogatást Magyarországról, ami ottani politikusokhoz köthető, de teljes médiacsalád is működik magyar állami pénzből, valamint jut támogatás a dunaszerdahelyi focicsapatnak is. Nem látszik egyelőre, hogy a Felvidéken elköltött pénzekből kézzelfogható politikai haszna származna a Fidesznek.

Az RMDSZ-Fidesz-viszony a Kárpát-medence legszebb érdekházassága – írtuk pénteken az Átlátszó Erdély cikkét szemlézve, aminek a szerzői azt dolgozták fel, hogy hogyan kebelezte be a Fidesz a romániai magyarok érdekérvényesítési szervét. Az Átlátszó Erdély tényfeltárása egy szélesebb nemzetközi együttműködés eredménye: az Investigative Journalism for Europe által támogatott projekt a Magyarország által a határon túlra küldött támogatásoknak jár utána. A Szlovákiába irányuló támogatásoknak a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK) és a SME napilap járt utána, az utóbbinál pénteken jelent meg egy összefoglaló, az ICJK oldalán pedig a részletes anyag is elérhető.

 

Az anyag legfontosabb megállapításai azok, hogy a Fidesz a szlovákiai magyarokat 

 

+ a szlovákiai magyar politikusokhoz köthető szervezetek,

 

a szlovákiai magyar média,

 

és a felvidékiek számára fontos identitásképző erővel bíró dunaszerdahelyi focicsapat, a DAC

 

anyagi támogatásával igyekszik befolyásolni.

 

A munka során az újságírók – köztük a Pátria Rádió és az Új Szó munkatársai, Kőváry Sólymos Karin és Finta Márk – a határon túli magyaroknak szánt támogatásokat megítélő és szétosztó állami pénzalap, a Bethlen Gábor Alap (BGA) által támogatott szervezetek feltérképezésével alkottak képet arról, hogy hogyan építi a befolyását a Fidesz a szlovákiai magyarok körében.

 

A Bethlen Gábor Alap 2011 óta 144 millió euró (mai árfolyamon 52 milliárd forint) értékben nyújtott támogatást felvidéki szevezeteknek.

 

Politikusokhoz köthető szervezetek

 

Szlovákiában ugyanúgy, mint Magyarországon a politikai pártok nem fogadhatnak el külföldi támogatást. Egyes szlovákiai magyar politikusok azonban több olyan szervezetben is vezető tisztségeket töltenek be, amelyek támogatást kapnak a Bethlen Gábor Alaptól. A korábban Bugár Béla vezette Most-Hídra a magyar kormány nem tekintett partnerként, így a legnagyobb szlovákiai magyar párt, az Magyar Közösség Pártja (MKP) és a szlovákiai magyar politika együttműködésének szándékával létrejött, de abból végül kimaradt Összefogás politikusaihoz köthető szervezetek kapnak pénzt a Bethlen Gábor Alaptól. Közülük a legismertebbek:

 

Bárdos Gyula veterán MKP-s politikus, aki a 2020-as választáson az MKP dominálta, Összefogással közös Magyar Közösségi Összefogás választási párt listavezetője volt, 2014-ben pedig az MKP őt indította az elnökválasztáson. Az általa vezetett Csemadok, a szlovákiai magyarok legnagyobb kulturális szervezete 2019-ben 574, 2020-ban 660 ezer eurós (208, illetve 240 millió forint) támogatást kapott a BGA-tól.

 

Őry Péter MKP-s csúcspolitikus, a 2020-as választások után az MKP ideiglenes vezetője és egyik elnökjelöltje, aki végül alulmaradt az Igor Matovičcsal jó viszonyt ápoló korábbi MKP-elnök, Berényi József köréhez tartozó Forró Krisztiánnal szemben. Őry polgári társulását, a szlovákia magyar önkormányzatiság fejlesztését célul kitűző, törvényeket és különféle hivatalos dokumentumokat és tájékoztatókat magyarító Pro Civist 2019-2020-ban 204, illetve 123 ezer euróval (74 és 44 millió forint) támogatta a BGA.

 

Forró Krisztián az MKP jelenlegi elnöke, az ő cége 2019-ben kapott egy kisebb összegű, hatezer eurós (kétmillió forintos) támogatást a BGA-tól.

 

Orosz Örs az Összefogás párt egyik húzóneve, a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője, nyelvi jogi aktivista, kultúraszervező. Polgári társulása, a Sine Metu működéséhez 163 és 178 ezer euróval (59 és 64 millió forinttal) járult hozzá a BGA 20019-2020-ban.

 

Mózes Szabolcs az Összefogás elnöke a Pozsonyban tanuló magyar egyetemistáknak szállást és kiegészítő képzéseket biztosító Pozsonyi Magyar Szakkolégium alapítója és igazgatója; a Szakkollégiumot a BGA 39 és 41 ezer euróval (14 és 14,8 millió forinttal) támogatta 2019-2020-ban.

 

A szerzők megszólaltatják Petőcz Kálmán politológust, a szlovák Helsinki Bizottság elnökét is, aki szerint önmagában azzal semmi gond nincs, hogy Magyarország támogatja a határon túli magyarokat. Az viszont a korábban független szakértőként a Híddal is együttműködő Petőcz szerint problémás, hogy a magyar kormány ideológiai alapon válogat és ezzel természetellenesen beavatkozik a dél-szlovákiai folyamatokba. A cikk szerzői kiemelik, hogy az MKP és a Híd polikusai „hálával tartoznak” Orbánnak az eurószázezrekért, amiből a Híd politikusaihoz köthető szervezeteknek „nem jutott”.

 

Média és foci

 

Az ICJK és a SME tényfeltáró anyaga szerint a szlovákiai magyar média egy része nem élne túl a magyarországi támogatások nélkül, ennek megfelelően pedig a tartalmaik is a magyarországi elvárásokhoz igazodnak. A cikk felidézi és a magyar kormánytól való egyértemű függés példájaként említi a Szabad Újság esetét, ami azt követően szűnt meg, hogy nem kapott többé támogatást a BGA-tól, és az utolsó száma fekete címlappal jelent meg, és azzal a felirattal, hogy „0 Ft – Újabb szög a felvidéki magyar értelmiség koporsójába”. Az Új Szó szerint a támogatás feltétele az volt, hogy az MKP bejusson a parlamentbe a 2016-os választáson; miután ez nem történt meg, a BGA felfüggesztette a lap támogatását.

 

A cikk szerzői megkeresték a 2017-ben létrehozott ma7.sk híroldalt és a hozzá tartozó Magyar7 nyomtatott hetilapot kiadó Pro Media Alapítvány ügyvezetőjét, Puskás Attilát is.

 

A Pro Media számára már a létrejöttét követően egyedi kérés alapján másfél millió eurós (540 millió forintos) támogatást ítélt meg a BGA.

 

Puskás azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy azzal a nem titkolt céllal hozták létre a médiacsaládot, hogy kicsit kiegyenlítsék a Felvidék egyoldalú médiatérképét, és hogy a konzervatív értékek hangja is hallható legyen. A legolvasottabb felvidéki médiatermékek – mint az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó vagy a dunaszerdahelyi Paraméter híroldal ugyanis rendre kritikusak voltak az Orbán-kormánnyal szemben, és az MKP rendre azzal vádolta őket, hogy a Most-Hídhoz húznak. A 2020-as választások előtt viszont már a ma7.sk-t érte kritika amiatt, hogy csak az Összefogás és az MKP által létrehozott MKÖ politikusai számára biztosítottak teret a választási anyagaikban, a Híd politikusai számára nem. 

 

A harmadik fontos téma a foci: Dunaszerdahely focicsapata, a DAC fontos identitásformáló erő a szlovákiai magyarok számára. A cikk felidézi, hogy a DAC-meccsek előtt a közönség ötmillió magyarról énekel, akiket nem hall a nagyvilág, meg arról, hogy egy vérből valók vagyunk (bár a Nélküledet a szerzők nem helyezik szélesebb kontextusba), illetve azt skandálják, hogy „Ria, ria, Hungária”. A DAC tulajdonosa Világi Oszkár szlovákiai magyar vállalkozó, Orbán Viktor régi barátja. 

 

 

Az érintettek szerint a támogatásoknak nem a befolyásolás a céljuk

 

Világi a cikk szerzőinek azt mondta, hogy a BGA nem a DAC-ot támogatja, hanem a hozzá tartozó fociakadémiát, és visszautasította, hogy Orbán Viktor a DAC BGA-n keresztüli támogatásával beleavatkozna a szlovákiai magyar politikába. Hasonlóan nyilatkozott a szerzőknek Orosz Örs is: szerinte a BGA nem a Gombaszögi Nyári Tábor programjait támogatja, hanem a hozzá tartozó infrastruktúrát. Orosz elmondása szerint 2019 óta különös figyelmet fordítanak arra, hogy magukat a programokat kizárólag szlovákiai forrásokból finanszírozzák.

 

Az újságíróknak megszólaló több szlovákiai magyar közéleti személyiség is arra hívta fel a figyelmet, hogy

 

a magyarok által lakott dél-szlovákiai régiók támogatását a szlovák kormány elhanyagolja, ezért is vannak ráutalva ezekre a támogatásokra.

 

Mózes Szabolcs szerint ezek nélkül a szlovákiai magyarok több kulturális, szakmai, tudományos és egyéb szervezete rég megszűnt volna, Bauer Edit, az MKP korábbi EP-képviselője szerint a Csemadok arányaiban sokkal kevesebb pénzt kap a szlovák államtól, mint a szlovákok kulturális szervezete, a Matica slovenská (Szlovák Anyácska), és ugyanez igaz a túlnyomórészt magyar hívőkből álló szlovákiai református egyházra is a katolikushoz képest. 

 

Szándék és eredmény

 

A magyarországi támogatások bemutatásán és annak megállapításán kívül, hogy ezeket átláthatatlanul és ideológiai alapon osztják szét, az ICJK és a SME cikke nem számol be olyan ezen támogatások számlájára írható látványos eredményről, mint amilyen Erdélyben az RMDSZ-esek nyíltan fideszessé válása.

 

Ahogy a cikk is megjegyzi, Szlovákiában nincsenek (vagy csak elenyészően kevesen vannak) szlovák-magyar kettős állampolgárok: ez annak is köszönhető, hogy a Fidesz 2010-es, a határon túliak számára a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvénymódosítására válaszul Szlovákia úgy módosította a saját törvényét, hogy aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, az veszítse el a szlovákot. Bár a törvényt 2021 februárjában Igor Matovič kabinetje módosította, aki nem él tartósan külföldön, annak továbbra sincs lehetősége megtartani a szlovák állampolgárságot, ha felveszi egy másik országét.

 

A szlovákiai magyarok támogatását így nem lehet a magyarországi parlamenti választáson szavazatokra váltani.

 

A cikk szerint ez az egyik fő célja a határon túliak anyagi támogatásának, míg a másik cél a szerzők feltételezése szerint az lehet, hogy a kormány így biztosítson azonos nyelvű és kultúrájú utánpótlást Magyarország egyre fogyó lakossága számára az idegen bevándorlók helyett.

 

Mivel a BGA-n keresztül közvetve támogatott politikusok nem jutottak be a parlamentbe – az MKP-nak, ami a Fidesz stratégiai partnere, ez 2010 óta nem sikerül –, a magyar kormány nem egy az országos politikába közvetlenül is beleszólni tudó politikusokat támogat.

 

Az RMDSZ-szel szemben az MKP és az Összefogás politikusai is tartózkodnak attól, hogy magyarországi belpolitikai ügyekben nyíltan támogassák a magyar kormány álláspontját – bár a nem elsővonalbeli MKP-s politikusoknál ez egyáltalán nem ritka  –, legfeljebb csak óvatosan állnak ki mellette, mint – ahogy arra az ICJK és a SME anyaga is emlékeztet – azt a jogállamisági mechanizmus esetében tette az MKP-elnök Forró Krisztián.

 

A nyugati szövetségi rendszer iránt elkötelezett jobboldali-liberális szlovák közvélemény számára ugyanis az „orbanizáció” szitokszó, és a magyar pártok koalíciós potenciálját is csökkentheti, ha úgy tűnik, Budapestről irányítják őket.

 

A 2020-as választások előtt a magyar politikusoknak rendre emiatt kellett magyarázkodniuk a szlovák közvélemény előtt, miközben a Most-Hídnak ez volt a fő érve az MKÖ ellen.

 

Nem feltétlenül egyértelmű a kapcsolat a magyarországi támogatások elfogadása és a magyar kormány érdekeinek képviselete között sem, amit az Összefogás esete jellemez jól. A Most-Hidat az együttműködésről szóló tárgyalások alatt is nyilvánosan bíráló Összefogást a Hídhoz köthető Bumm.sk híroldalon rendszeresen bírálják a magyarországi támogatások miatt, miközben a Pesti Srácok azt rója fel Mózes Szabolcséknak, hogy a magyar kormánytól jövő támogatások ellenére sem hajlandóak a magyarországi belpolitika vitáit a Felvidékre „importálni”. 

 

Ugyanakkor a 2019-es Gombaszögi Nyári Tábor egy botrányal indult: a magyar kormánnyal kritikus, a táborban hagyományosan kitelepülő Pátria Rádió, a szlovák közszolgálati rádió magyar nyelvű adása azt követően maradt távol a tábortól, hogy egy szintén a Pesti Srácokon megjelent írás azzal vádolta meg Orosz Örséket, hogy „ellenzéki nyári tábort” csinálnak a magyar kormány pénzéből. 

 

NYITÓKÉP: Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Gombaszögi Nyári Táborban 2016-ban. Potápi Árpád János / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás