Képes lesz-e levezényelni a szlovákiai magyar pártok összefogását az MKP új elnöke?

Szerző: Petróczi Rafael
2020.07.18. 19:25

Utoljára 2007-ben, Bugár Béla kiválását megelőzően nyertek ilyen kevéssel pártelnöki tisztséget a szlovákiai Magyar Közösség Pártjában. De mit jelent ez az újdonsült elnök, Forró Krisztián számára? Ki ő, mik lesznek a legfontosabb feladatai, és van-e elég tapasztalata ahhoz, hogy elérhesse a céljait?

Képes lesz-e levezényelni a szlovákiai magyar pártok összefogását az MKP új elnöke?

Bár a szlovákiai parlamenti választásokat már majdnem fél éve tartották, a Magyar Közösség Pártja (MKP) – a koronavírus miatt – csak július 18-án tartotta meg tisztújító kongresszusát. Tisztújításra pedig szükség volt, tekintve, hogy a február 29-i választáson történelmi vereséget szenvedett el mind a külön induló Híd/Most, mind a több magyar politikai szervezetet magába tömörítő Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) választási párt, aminek kötelékében az MKP is indult: az MKÖ 3,9, a Híd pedig csupán 2 százalékos eredménnyel maradt el a parlamenti székhez szükséges, 5 százalékos küszöbtől.

A koronavírus európai robbanásának küszöbén a Hídnak még sikerült levezényelnie egy tisztújítást, így a párt alapítója és ikonikus alakja, Bugár Béla távozott a pártelnöki tisztségből, helyét Sólymos László, az előző, Smer-vezette kormány környezetvédelmi minisztere vette át, aki maga is bevallotta az Azonnalinak, hogy nehéz lesz elődje örökébe lépni.

Az MKP azonban nem volt elég gyors, így a koronavírus alatt a párt Országos Tanácsa és annak elnöke, Őry Péter vette át a párt irányítását ügyvezetőként, miután a párt addigi elnöke, Menyhárt József, valamint a teljes pártvezetés lemondott a csúfos választási eredmény miatt.

A fajsúlyos jelöltek visszaléptek

A Dél-Szlovákiában, a lévai járásban található Farnadon tartott tisztújításra eredetileg hét embert jelöltek az illetékes járási küldöttek a pártelnöki tisztségre, ám ez végül redukálódott két esélyes jelöltre: Csallóközcsütörtök – eddig négyszer megválasztott – polgármesterére, a párt Országos Tanácsának eddigi elnökére, Őry Péterre, valamint a pártvezetési tapasztalatokkal különösebben nem rendelkező Forró Krisztiánra, az MKP Nagyszombat megyei képviselőjére.

Nagy esélyes lehetett volna a párt 2010-2016 közötti elnöke, Nagyszombat megye jelenlegi alelnöke, Berényi József is, aki mostanában azzal került be a magyarországi híradásokba, hogy a február végi választáson győztes OĽaNO-s miniszterelnök, Igor Matovič kisebbségi tanácsadói testületének tagjaként ő volt az egyik szervezője annak a pozsonyi rendezvények, ahol Matovič a szlovák-magyar együttműködés fontosságáról beszélve szimbolikus gesztust tett a magyarok felé. (Hogy ez a magyar sajtóban békejobbként értékelt beszéd valójában jelent-e bármit is a szép szavakon túl, arról itt írtunk.)

Berényi azonban a kongresszust megelőzően kijelentette: kizárt, hogy ő újra a párt élére álljon, és a kongresszuson el is állt attól, hogy megmérettesse magát. Hasonlóképpen tett a felvidéki politikában régi motorosnak számító Bárdos Gyula is,

aki volt már a pártnak parlamenti képviselője, frakcióvezetője, sőt, 2014-ben még köztársaságielnök-jelöltje is. Az ő visszalépésével az MKP 200 küldöttje közül így végül – az Új Szó értesülései szerint – 114-en szavazták meg Forró Krisztiánt a párt következő elnökének, igaz, csak 2022 végéig kapott mandátumot.

De kicsoda Forró Krisztián?

A 44 éves, nagymácsédi Forró Krisztián tényleg nem egy ismert név a felvidéki politikában, annak ellenére sem, hogy 2004 óta tagja az MKP-nak. Mint azt a Felvidék.ma összeszedte, Forró 8 évig vezette a párt galántai járási elnökségét, 2012-ben és 2016-ban beválasztották az országos elnökségbe, a pártvezetéshez mérhető, vezetői pozícióba azonban csak 2016-ban került: az akkori parlamenti választáson ő volt az MKP kampányfőnöke. Forró jelenleg Nagyszombat megyei képviselője. Ezen felül annyit tudni róla, hogy 2013-ban többedmagával megalapította a szépkorúak érdekeit képviselő Megbecsültek Társaságát.

FORRÓ KRISZTIÁN ALÁÍR. FOTÓ: A FB-OLDALA

Az ismertség viszonylagos hiánya ellenére mégis széles koalíció alakult ki mögötte a tisztújítást megelőzően: a galántai, a vágsellyei, a pozsonyi, a kassai és a losonci járás küldöttei is őt támogatták pártelnöknek.

Ha nincs ló, jó a szamár is

Kovács Balázs felvidéki magyar publicista szerint ha nagyon vitriolosan akarunk fogalmazni, ez történt az MKP tisztújításán. Mint az Azonnalinak elmondta, Forró megválasztása nagyban kötődhet ahhoz, hogy a fent említett nagy nevek kiestek, így

Forró maradt az egyedüli alternatíva sokak számára annak az Őry Péternek az ellenében, aki az Országos Tanács elnökeként a másodvonalban felelőssé tehető a párt elmúlt négy évi kudarcaiért.

Hátszelet jelenthetett továbbá Kovács szerint Forrónak az is, hogy tudható volt a küldöttek előtt, Forró Krisztián közeli kapcsolatban áll Berényi Józseffel, és informálisan Berényi is Forrót javasolta a küldötteknek támogatásra.

Ezzel egyetértő véleményt fogalmazott meg Tokár Géza felvidéki politológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa is, aki nem hiszi, hogy egy hónappal ezelőtt bárki is Forró Krisztiánt tartotta volna ideális választásnak a pártelnök tisztségre. Szerinte is inkább arról van szó, hogy a nagy esélyesek kitáncolásával Forró lett a küldöttek szemében a B-terv, aki mögött kialakulhatott a szükséges konszenzus.

Lenyomja-e a dörzsölt Sólymos László a kezdő Forrót?

Kovács Balázs szerint igencsak fura tisztújítást tudhat maga mögött az MKP, tekintve, hogy az egyes jelöltek között nem igazán látszódtak érdemi ideológiai különbségek: a februári választáson kapott pofon mindenkit szinte kényszeresen arra terelt, hogy a felvidéki magyar pártok összefogásának fontosságáról beszéljen, így jelentős eltérések nem mutatkoztak a jelöltek mondandói között.

Ez logikusan ahhoz kéne vezessen, hogy a tartalom helyett a tartalmat közlő személye, karizmája essen nagyobb súllyal latba, azonban a talpon maradt jelöltek közül nem igazán találni karizmatikus személyt. Kovács szerint karakteres arcéle mindössze az alulról építkező Papp Sándornak volt, akinek viszont a pártszervezet magasabb szintjein nem volt beágyazottsága (nem is indult parlamenti választáson sem 2016-ban, sem 2020-ban).

Forró legfontosabb feladata így egyértelműen az lesz, hogy az elkövetkező bő két évben – mint a legnagyobb szlovákiai magyar párt elnöke – elindítsa útján a fragmentált felvidéki magyar politikai szereplők egységesítését. Forró a tisztújítást megelőzően erről azt nyilatkozta, hogy a legközelebb a Mózes Szabolcs-féle Összefogáshoz állnak (velük is közösen indultak az MKÖ égisze alatt februárban), így először velük kezdené meg a tárgyalásokat. Azonban azt is hozzátette: „Az MKP-nak meg kell maradnia az önálló magyar politizálás útján, mely lételeme. Szembemennénk az elveinkkel, ha másként tennénk, de

úgy gondolom, a Híd magyar ágával kell folytatni a tárgyalásokat. Kompromisszumokra szükség van, de az MKP nem adhatja fel az elveit.”

(Itt érdemes megjegyezni, hogy a Focus kutatóintézetnek a tisztújítás előtt két nappal kijött – és a Híd megrendelésére készített – közvélemény-kutatása alapján, amit Szlovákia magyarlakta vidékén 710 válaszadó bevonásával végeztek, a felvidéki magyarságnak csupán 12 százaléka akarja kifejezetten azt, hogy a magyar pártok ne egyesüljenek, de szorosabban együttműködjenek, a válaszadók döntő többsége, 61 százaléka viszont azt szeretné látni, hogy a meglévő pártok egyetlen szubjektumban egyesüljenek.)

Kérdés ugyanakkor mind Tokár, mind Kovács szerint, hogy a politikai karaktere mennyire teszi alkalmassá Forrót arra, hogy ezt a folyamatot levezényelje. Az Azonnalinak

Forró Krisztiánt mindketten egy menedzser szemléletű, karizmatikusnak viszont nem nevezhető, és a körmönfont praktikákat igénylő, országos politikai játszmákban tapasztalatlan politikusnak nevezték,

akit egy olyasfajta dörzsölt politikus, mint a Híd-elnök Sólymos László képes lehet maga alá gyűrni a tárgyalások alatt annak ellenére is, hogy a Híd támogatottsága kisebb az MKP támogatottságánál. Főleg úgy, hogy Forró súlyát más pártelnökökkel szemben az is gyengíti, hogy idén nem is indult a parlamenti választásokon, az ott kapott preferenciaszavazatok viszont hagyományosan sokat nyomnak a latba a különböző stratégiai tárgyalásokon. A releváns politikai tapasztalaton túl segítheti Sólymost abban, hogy magának és pártjának vindikálja a vezető szerepet a leendő összefogásban az is, hogy korábbi magas kormányzati pozíciója miatt van autoritása.

Ha nem megy a Híddal, jöhet az OĽaNO?

Ám mégha a Híddal nem is lesz egyszerű tárgyalni, Tokár Géza szerint az nem várható, hogy Forró Krisztián a szlovák pártok, akár Matovič OĽaNO-ja felé terelné az MKP-t. „A februári választás után az lett a magyar társadalmi elvárás, hogy valamilyen magyar egység szülessen a felvidéki pártok között.

Ha Forró Krisztián a szlovákokkal kezdene egyezkedni, akkor nagyon sokat kéne magyarázkodnia az MKP törzsszavazóinak, akik inkább az önálló magyar politizálás hívei”.

Ugyanakkor Tokár elképzelhetőnek tartja, hogy amennyiben az elkövetkező egy-két évben nem hoz érdemi eredményt a magyar egység kialakításának kísérlete, úgy Forróék a szlovák pártokkal keressék az együttműködés lehetőségét.

Ezen felül Tokár szerint komoly kihívás lesz még az új elnök számára, hogy az MKP-n belüli, régióalapon szerveződő és sokszor eltérő érdekekkel rendelkező csoportokat egy irányba tudja terelni. Mint azt Forró Krisztián a tisztújítás előtt el is mondta, egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy – megtartva az MKP demokratikus szellemét és meghallva az alulról jövő hangokat – olyan pártot faragjon az MKP-ból, ami gyorsabban és hatékonyabban képes reagálni. Forró azt is hozzátette: szerinte tudatosítani kell, hogy a komáromi és a dunaszerdahelyi járás szavazói nélkül nem kerül be az MKP a parlamentbe, így ezekkel a járásokkal kiemelten kell foglalkozni, nem elfeledkezve a kelet-szlovákiai járásokról sem.

Fog-e megint szakadni az MKP?

A mostani tisztújítás – ahogy arra Tokár Géza felhívta az Azonnali figyelmét – már csak azért is kivételes, mert ilyen kevés küldötti szavazattal legutóbb 2007-ben nyertek elnökséget az MKP-ban:

akkor mindössze 14 szavazattal verte Csáky Pál Bugár Bélát (most Forró 31 szavazattal verte Őry Pétert), aki erre rá nem sokkal ki is lépett az MKP-ból, hogy megalakítsa a Hidat.

Így 2007 óta ez az első tisztújítás, ahol nem volt egyértelmű, hogy ki lesz a következő elnök, és ahol nem sorolt be előzetesen a küldöttek meggyőző többsége a várományos mögé.

Szakadni azonban nem fog újra az MKP Kovács Balázs szerint: azok a személyi ellentétek, amik most tapasztalhatóak a pártban, nem mérhetőek ahhoz, amiknek 2007 környékén tanúi lehettünk. Ráadásul most nincsenek olyan nézetbeli különbségek sem arról, hogy kivel kell együttműködnie az MKP-nak, mint anno: míg Bugár Béla pont azzal osztotta meg az MKP-t, hogy a szlovák társadalom felé való nyitást propagálta, addig most mindenki egyetért abban, hogy a magyar pártok valamiféle együttműködésére van szükség.

De praktikus okokból sem fog szakadni az MKP Tokár Géza szerint: a mostani helyzetben ugyanis

egyértelmű, hogy nem lehet perspektivikus pártot építeni az MKP-n kívül, így Őry támogatói is tudatosítani fogják, hogy el kell fogadniuk Forró Krisztián elnökségét.

NYITÓKÉP: Forró Krisztián sajtótájékoztató tart a tisztújítás után. Magyar Közösség Pártja / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek