+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2021. január 15. péntek, 12:20
Az Európai Bizottság szerint nincs hatásköre az EU-nak, hogy a kisebbségi jogvédelem terén jogszabályokat alkosson, ez a tagállamok dolga, szóval hiába gyűjtötték össze az egymilliónál több aláírást, és hiába állt ki az ügy mellett az Európai Parlament.

Az Azonnalin kiemelt figyelemmel követtük az eddig példátlanul sikeresnek tűnő Minority Safepack európai polgári kezdeményezés ügyét, amelyet az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) indított, és főleg határon túli magyar szervezetek álltak mögötte. A kezdeményezés főként az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogaira és az általuk lakott régiók anyagi támogatására koncentrál, részletesen itt elemeztük ki a tartalmát.

 

Az európai polgári kezdeményezések keretében egymillió aláírás legalább hét tagállamból való összegyűjtésével lehet arra kérni a Bizottságot, hogy uniós jogszabályt kezdeményezzen az ügyben, azonban ha össze is gyűlnek az aláírások, a Bizottságot az sem kötelezi semmire, szabadon mérlegelhet, hogy kezdeményez-e jogalkotást. A kezdeményezők eleve meg is írtak egy részletes jogszabályjavaslatot a Bizottság számára, és decemberben az Európai Parlament is elfogadott hatalmas többséggel egy nem kötelező erejű ajánlást, amely a javaslatcsomag elfogadását szorgalmazza. (Főleg EU-szkeptikus és román képviselők ellenezték a javaslatot a vitában.)

 

A Bizottság egyébként először eleve nem is akarta engedélyezni az aláírásgyűjtést, mondván, hogy a kisebbségi jogvédelem nem EU-s, hanem tagállami kompetencia. Úgy kellett kiperelni az Európai Törvényszéken, hogy egyáltalán elindulhasson az aláírásgyűjtés, lényeges részlet azonban, hogy a bíróság végül is nem foglalt állást egyértelműen abban a kérdésben, hogy van-e az EU-nak hatásköre egy ilyen tárgyú jogalkotásra, pusztán azért meszelte el a Bizottságot, mert az nem indokolta meg rendesen, hogy miért ne lenne.

 

Az Európai Bizottság végül az aláírásgyűjtés lezárulta és az Európai Parlament ajánlása után sem fog jogalkotási eljárást kezdeményezni az ügyben.

 

Ez a Bizottság pénteken közzétett összefoglalójából derül ki. A dokumentumban hosszú oldalakon sorolja a Bizottság, hogy mi mindent tesz már most is az EU a kulturális sokszínűségért, majd arra a konklúzióra jut a Minority Safepack kezdeményezőinek konkrét jogalkotási javaslataival kapcsolatban, hogy nincs szükség további jogalkotási lépések megtételére.

 

Azt is hangsúlyozza a Bizottság, hogy az EU-nak nincs általános jogalkotási hatásköre a nemzeti kisebbségek védelme és a kisebbségi nyelvhasználat terén.

 

A bizottsági döntést Vincze Loránt FUEN-elnök, RMDSZ-es EP-képviselő közleményében úgy értékelte, hogy a Bizottság „cserbenhagyta az őshonos kisebbségeket”, az EU 50 millió polgárát, és „semmibe vette több, mint egymillió európai polgár kérését”. Felrója azt is, hogy eközben az Európai Bizottság a demokrácia, a jogállamiság, az értékelvűség és az igazság őreként hirdeti magát, mégis hátat fordít a jogsérelmet elszenvedő kisebbségeknek.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szükség lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra. A Helyzetnek elmondta, miért.

Kijöttek a közlönyben a csütörtökön bejelentett szigorítások részletei.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

A bajor kormányfő közölte: a magyar kormánypártnak nincs többé helye az Európai Néppárt közösségében. Nem először fejezi ki, hogy véget ért a Fidesz és a CSU közötti jó kapcsolat.

Szerinte párttársait csak a miniszteri székek érdeklik.

A belarusz hatóságok szerint Szvjatlana Cihanouszkaja „hatalmas lázadást” szervezett az elnökválasztás után, és át akarta venni több önkormányzatban is a hatalmat.

Szijjártót Szlovákia barátjának tartja, Orbán tanácsára fordult hozzá, hogy segítsen felvenni a kapcsolatot az oroszokkal.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás