Óriási siker: Háromnegyedes többséggel támogatta az Európai Parlament a Minority Safepacket

Ez persze még nem jelent semmit, most az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságon a sor. Januárban kiderül, lehet-e bármi konkrét a kisebbségvédelmi kezdeményezésből. Néppárti román képviselők szerdán felvizezték volna a szöveget, de nem jártak sikerrel.

Miután hétfőn az Európai Parlament brüsszeli ülésén a plenáris vitán felszólaló európai parlamenti képviselők meggyőző többsége a támogatásáról biztosította – csak spanyol és román politikusok, valamint német és francia szélsőjobboldaliak ellenezték – a Minority Safepacket, csütörtökön az EP-képviselők háromnegyedes többséggel elfogadtak egy állásfoglalást arról, hogy támogatják azt, hovatovább, kérik az Európai Bizottságot, hogy indítsa meg a jogalkotási folyamatot, amivel a Minority Safepackben megfogalmazottak az uniós jog részévé válhatnak.

Főleg az európai polgári kezdeményezés fő katalizátora, Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő és az általa elnökölt Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) számára. A FUEN-ben rengeteg kisebbségi szervezet képviselteti magát a szászországi szorboktól kezdve a hollandiai frízeken és a katalánokon át egészen az RMDSZ-ig vagy épp a horvátországi szerbekig.

A Minority Safepack mint kisebbségvédelmi javaslatcsomag tehát az ő helyzetükön javítana EU-szerte, leginkább több pénzzel és a kisebbségi nyelvhasználat támogatásával. (A részletes javaslatot, amit a kezdeményezők a Bizottságnak benyújtottak – és amely még nem csinált azzal semmit, ezért sem tudott arról szavazni az EP, hanem csak egy kötőerővel nem bíró ajánlásról – itt elemeztük ki.)

Nézzük, ki hogyan szavazott!

+ Akik igennel szavaztak rá.

Támogatta az állásfoglalást az Európai Néppárt összes nagyobb nemzeti delegációjának többsége, így a német-bajor CDU/CSU (bizony, Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető is), a néppárti pártcsaládot elnöklő lengyel Donald Tusk odahaza ellenzékben lévő pártja, a Polgári Platform EP-képviselőinek többsége, valamint nyilván a Fidesz és a KDNP EP-képviselői is – de nem csak ők, a szavazáson

A balközép S&D-frakcióban a románokat leszámítva mindenki igent nyomott, így a volt német igazságügyi miniszter, a szocdem Katarina Barley is, aki pár hónappal ezelőtt a magyar kormány egyik főellensége volt. Dacian Cioloș, a Renew Europe frakcióvezetője szintén támogatta az állásfoglalást, és vele együtt a progresszív-liberális frakciójának gyakorlatilag egésze is, beleértve a felvidéki magyarokat képviselni igyekvő szlovák Michal Šimečkát és a flamand Guy Verhofstadtot, a Renew elődjének, az ALDE-nak a frakcióvezetőjét. A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia-frakcióban helyet foglaló olasz Salvini-féle Lega EP-képviselői támogatták az állásfoglalást, a zöldfrakció is szinte egyhangúlag az igen gombot nyomta, ahogy Martin Sonneborn, a német viccpárt elnöke is.

+ Akik nemmel szavaztak.

Itt a francia szélsőjobboldali, Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés képviselői, a katalán függetlenség ellen határozottan kiálló spanyol voxosok, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a német AfD egyes EP-képviselői szavaztak az állásfoglalás ellen.

A jobbközép néppárti (EPP) frakcióban ülő volt olasz EP-elnök, a forzaitaliás Antonio Tajani nemet nyomott, így tett a román képviselők egy része, a konzervatív-nacionalista PMP képviselői (Traian Băsescu volt államfő és Eugen Tomac EP-képviselők), valamint az Európai Néppárt elnökének, a lengyel Donald Tusk jobbközép pártjának (PO) néppárti képviselői közül hárman (köztük Jerzy Buzek, az EP volt elnöke) is nemmel szavaztak. A francia kommunisták egy része tartózkodott, egy részük pedig nemmel szavazott.

+ Akik tartózkodtak.

A katalán függetlenség arca, Carles Puigdemont szintén. Tartózkodott a román szocdem delegáció egésze, köztük a „székelyakasztó” volt miniszterelnök, Mihai Tudose is. Ugyancsak tartózkodtak a Néppártban ülő román nemzeti liberálisok, a PNL képviselői (Marian-Jean Marinescu nem szavazata kivételével). A Renew-frakcióban ülő liberális USR-nek két EP-képviselője tartózkodott. A magyar kormánymédiában a Fidesz mellett a „több köt össze, mint ami elválaszt” mottóval kiálló francia néppárti Francois-Xavier Bellamy dettó.

Gyengíteni akarták a szöveget, de nem jött össze

A szavazást követő sajtótájékoztatón Vincze Loránt RMDSZ-es EP képviselő, a kezdeményezés fő katalizátora történelmi pillanatnak nevezte, hogy a parlament elfogadta a kezdeményezést. Vincze szerint a mostani háromnegyedes többség jelezésértékű az Európai Bizottság számára, akiket az EP most felkért, hogy kezdjék meg a jogalkotási folyamatot a Minority SafePack ügyében. Vincze kiemelte, hogy

Az RMDSZ-es EP-képviselő elmondása szerint szerdán este történtek módosítások a szövegben, de a módosítások után a szöveg erős részei így is megmaradtak. Vincze szerint volt arra is kísérlet az EPP-ben ülő román Nemzeti Liberális Párti EP-képviselők részéről, hogy gyengítsék a szöveget, de ez a kísérletük elbukott.

Az Azonnali kérdésére válaszolva Vincze elmondta: a nemzeti liberális PNL-sek azt a részt akarták kivenni a szövegből, amiben

de ez a javaslat a szavazáson nem ment át. Az EPP-s román delegáció továbbá azt szerette volna még elérni, hogy a szövegből kikerüljön egy utalás arra a bírósági perre – hiszen a határozat beidézi azt a bírósági pert, amelyet Románia indított, amikor bejegyezték 2017-ben a kezdeményezést. Végül ez a módosítás sem ment át.

Így, hogy a német parlament után már az Európai Parlament is a támogatásáról biztosította a Minority Safepacket, már az Európai Bizottságnál pattog a labda, hogy elindítja-e a jogalkotási folyamatot az európai őshonos kisebbségek érdekében. Most, hogy az uniós polgárok által közvetlenül választott Európai Parlament is rámondta az igent,

Alapjuk mindenesetre lesz rá: az EU alapszerződése szerint a kisebbségpolitika ugyanis tagállami hatáskör – ezzel a hétfői plenáris vitán német és román EP-képviselők is érveltek a kezdeményezés ellen. Egyébként pont az EU-s hatáskör hiányával indokolta először az Európai Bizottság is, hogy nem vette nyilvántartásba az aláírásgyűjtést, azt úgy kellett kiperelniük a kezdeményezőknek.

Mit is akar pontosan a Minority Safepack? Összefoglaltuk.

De hogyhogy nem foglalkozott eddig az EU ezzel? Ezért.

CÍMLAPFOTÓ: Christian Creutz / Európai Parlament