„Ez nem a jogállam győzelme. Inkább az ellenkezője” – ezeket írja a sajtó a jogállamisággal kapcsolatos megállapodásról

Sőt, sok lap arról beszél: egyenesen a magyar miniszterelnök és Angela Merkel nyert. Bár vannak olyanok, akik szerint az EU-költségvetéssel és a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos megállapodás nem változtat érdemben az eddigi status quo-n, Soros szerint például Orbán blöffölt, Merkel pedig bedőlt neki. Sajtószemle!

Csütörtök este megszületett a megállapodás az uniós tagállamok között az EU költségvetéséről és a koronavírus miatti segélycsomagról az EU-s állam- és kormányfőket felvonultató Európai Tanácsban. Magyarország és Lengyelország ugyanis visszavonta a vétófenyegetését azzal a feltétellel, hogy egy külön értelmező nyilatkozatot csatolnak az EU-s pénzek kifizetését bizonyos, a pénzzel összefüggő jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmushoz, és addig nem fogják azt alkalmazni, amíg az Európai Bíróság nem dönt a rendelet jogszerűségéről. (Az EU-s jogszabályokat egyébként minden tagállamnak joga van megtámadni az Európai Bíróságon, Magyarország és Lengyelország is így fognak tenni a jogállami mechanizmus esetében.)

A megállapodásnak egyébként egyelőre nincs semmiféle jogi kötőereje, a költségvetés és a jogállami mechanizmus majd csak akkor lesz elfogadva, ha az Európai Unió Tanácsa (azaz a tagállami miniszterek) és az Európai Parlament is megszavazza.

A megállapodás értékelése eddig rendkívül sokszínű volt, csütörtökön Orbán Viktor, illetve a Demokratikus Koalíció és a Momentum EP-képviselői egyaránt győzelmet hirdettek. De hogyan látja mindezt a nemzetközi sajtó péntek reggel? Kiolvastuk nektek!

Osztrák sajtó: Az erő az EU-val van

A bécsi jobbközép Die Pressében Michael Laczynski arról ír, hogy a kérdés most az, hogy az EU elárulta-e az alapértékeit a magyar-lengyel kormányokkal kötött deallel. Ha ugyanis komolyan vesszük az EU alapszerződésének második cikkét, abban az szerepel, hogy a közösség alapja többek közt a jogállamiság, így a Varsó és Budapest által ünnepelt győzelemtől az ember csak elkeseredni tud. De Laczynski szerint

Vagyis inkább elfogadták a jogállamisági mechanizmust, mintsem hogy elveszítsék az uniós forrásokat – és ezen az sem változtat szerinte semmit, hogy majd csak az Európai Bíróság ad zöld fényt a majdani rendeletnek.

Laczynski szerint egyedül Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyminiszter, „a lengyel Európa-ellenesek Dzsingisz kánja” ismerte fel a jogállamisági mechanizmusban az illiberális kormányok számára fennálló veszélyt: amint elhárulnak az akadályok a jogállamisági mechanizmus előtt, a magyar és lengyel hardlinerek sorra újabb és újabb korlátokba fognak ütközni. Miután ezen pártok célja az, hogy tartósan átvegyenek minden állami és államközeli struktúrát, Laczynski szerint az EU-val történő küzdelmeik egyrészt elkerülhetetlenek, másrészt hosszútávon kilátástalanok, az EU-ban ugyanis ismerik a Csillagok háborúját, és tudják: az erő velük van.

A svájci Neue Zürcher Zeitungban Andreas Ernst már cikke címében is Orbán és Morawiecki gyorsan elillanó blöffjéről ír, amiről most kiderült: nem az értékekről volt szó, hanem a pénzről – és ehhez csak annyi kellett, hogy a többi 25 tagállam pókerarcot vágjon. Az egész magyar-lengyel vétó körüli vita szerinte rávilágít arra is, hogy az EU a jelenlegi formájában a határaihoz érkezett. 

Német sajtó: Merkel győzött, a jogállam veszített

A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az, hogy Orbán győztesként hirdeti magát, annyit jelent: sem Európát nem érti, sem fikarcnyi jószándék nincs benne. Klaus-Dieter Frankenberger szerint ugyan romantikusnak hangozhat, amikor valaki egy „küzdelem” után győztesként gondol  magára, így ugyanis kell legyenek vesztesek is, de ez inkább azt a kérdést veti fel, hogy az Orbán által vesztesként lefestett országok polgárai miért tartsanak el olyan országokat, amelyek kormányai az EU-t ennyire negatívan festik le, és groteszk ellenségképet kreálnak belőle.

És a vesztes... a jogállam – írja a Spiegelben Markus Becker, a hamburgi hetilap brüsszeli tudósítója. Szerinte a jogállamisági mechanizmus

Ezt az esélyt, sajnos ki kell mondani, elszalasztottuk, hacsak nem történik még valami nagyon meglepő.” Becker szerint az, hogy a jogállamisági mechanizmus elé raktak egy tagállami állam- és kormányfőktől érkező, jogi kötőerővel nem bíró politikai állásfoglalást arról, hogy csak akkor kezdjék el azt használni, ha az Európai Bíróság kimondta a jogszerűségét, nagyjából egy-másfél évvel tolja el az egész alkalmazását. „Aligha lesz újra munkába állítva egy kirúgott bíró, helyreállítva valakinek a lekaraktergyilkolt jó hírneve, újranyitva egy bezárt szerkesztőség, nulláról újra felépítve egy a csődig hajszolt cég, ha az Európai Bíróság megállapítja, hogy valami ezek közül jogszerűtlen volt. Ez nem a jogállam győzelme. Inkább az ellenkezője.”

A német Handelsblatt szerint a vétóvita megoldása Angela Merkel mesteri teljesítményét dicséri. A szerző, Hans-Peter Siebenhaar szerint összességében „ez egy jó nap Európa számára”, hiszen lesz büdzsé, és a jogállamisági mechanizmus is be lesz vezetve – még ha csak egy kis késéssel is. Szerinte ezzel Orbán és Morawiecki semmi mást nem nyer, csak egy kis időt. „A ravasz diplomaták számításai csak bejöttek: Orbán és Morawiecki a végén úgyis letérdel.” Ez a német üzleti napilap szerint egyben azt is jelenti, hogy az EU bebizonyította, hogy a 63 évvel ezelőtti megalapítása óta legkeményebb gazdasági válságban is, tagállamainak és az azokat vezető politikusok ideológiai és érdekkonfliktusai ellenére is képes lépni. „Azok az idők, amikor egyes országokban a kilépésről diskuráltak, elmúltak. Ma az összetartás annyival nagyobb lett az EU-ban, hogy azt egyes kormányfők nem is szívesen vallanák be odahaza a nyilvánosság előtt.”

A német baloldali, a Die Linke de facto pártlapjaként működő Neues Deutschlandban Peter Steininger arról értekezik, hogy „a zsarolók nem mentek üres kézzel haza”, legalábbis a német soros EU-elnökség kompromisszuma, a „váltságdíj" mindössze ennyit jelent. Az, hogy a jogállamisági mechanizmus en bloc a jogállami értékek helyett mára csak az EU pénzügyi érdekeit védi, jól mutatja, hogy „mennyire kevés dolog köti össze az EU-t a piacon és a profiton kívül”, írja Steininger, aki szerint a „brüsszeli zsebpénzzel” Orbán és Morawiecki folytathatja haverjaik pénzelését, az ellenzék ellehetetlenítését és a bírósági rendszerek átalakítását.

A berlini baloldali-liberális Tagesspiegel szerzője, Christoph von Marschall úgy látja, sokan azt gondolják, hogy most, hogy megvan az Európai Tanácsban a deal, fel lehet lélegezni. „Nincs okunk erre” – írja, szerinte ugyanis nemcsak a jogállamisági mechanizmus késhet éveket, de még a koronavírus-válság utáni helyreállítási alap is megbukhat az Európai Bíróságon. A közös uniós hitelfelvételt sokan tervezik ugyanis különböző okokból megtámadni Luxembourgban, nem véletlenül figyelmeztetnek arra EU-jogászok, hogy ez a konstrukció az uniós jogszabályokba ütközik, nem beszélve a német alkotmánybíróságról, amely – mivel minden egyes nemzeti parlamentnek is áldását kell rá adnia, és Németországban ez ugyan kétharmados többséggel menne csak, de Merkel sima többséggel is átvinné a Bundestagon –, a legnagyobb örömmel kaszálná el a helyreállítási alapot. A lap szerint a szerencsétlen konstrukciónak egyszerű oka van:

A neoliberális Die Weltben Alan Posener arról ír: a magyarokkal és lengyelekkel kialkudott kompromisszum jó, mert tettenérhető benne a modern pedadógia módszertana: büntetés helyett inkább ad valamit. Az EU hosszútávú fennmaradását ez garantálja, ahhoz ugyanis, hogy szuperhatalom váljék belőle, nem szabad még véletlenül sem szuperállammá alakulnia. A tanulság ebből az Posener szerint, hogy a jövőben a közös uniós, a helyreállítási alaphoz hasonlóan hitelből finanszírozott pénzügyi programokban való részvételt még erősebben a jogállamisághoz kell kötni, ám ezekbe az Európai Bizottságnak elég lesz azokat az országokat bevennie, akik erre hajlandóak.

A cseh és a szlovák médiát annyira nem hozta lázba a deal

A szlovák és a cseh lapok főleg hírügynökségi anyagokat átvéve adtak hírt az egyezségről. Kivétel a Denník N: „Az Unió megegyezett a költségvetésről.

– ezzel a címmel tudósít az egyezségről a jobbközép-liberális lap magyar újságírója, Szalay Zoltán. A balközép Pravda a TASR szlovák hírügynökségre hivatkozva csak a megegyezés tényét rögzíti: „Az Unió vezetői megegyeztek a költségvetésről és a helyreállítási alapról”. Szintén a TASR alapján tudósít a jobbközép SME „Áthidalták Magyarország és Lengyelország ellenvetéseit, az EU megegyezett a költségvetésről” címmel. A szlovák gazdasági lap, a Hospodárske noviny a ČTK cseh hírügynökség hírét átvéve azzal a címmel tájékoztat, hogy „Az Unió megtörte a költségvetési patthelyzetet. Magyarország és Lengyelország visszavonták a vétót, meggyőzte őket a német javaslat."

A hasonló nevű cseh gazdasági lap, a Hospodářské noviny a vétó visszavonásának a csehekre nézve pozitív hozadékát is kiemeli: „A lengyelek és a magyarok nem blokkolják tovább a költségvetést és a helyreállítási alapot. Csehország így többszáz milliárd koronához juthat.” A cseh jobboldali Mladá fronta dnes internetes kiadása szintén csak a tényt rögzíti. „Az EU-csúcson megegyeztek a hétéves költségvetés és a jogállamiság összekötésének feltételeiről” – írja a lap a ČTK cseh hírügynökség anyaga alapján. Ugyanebből az anyagból dolgozott a szintén jobbközép Lidové noviny: „Az EU-csúcs jóváhagyta a költségvetés jogállamisághoz kötését. A magyarok és lengyelek nem vétózták meg a javaslatot" – tudósít a jobbközép-liberális lap.

A románoknál a belpolitika az úr

A román sajtóban a jelenlegi belpoltikai történések (éppen lezajlottak a parlamenti választások, folynak a koalíciós tárgyalások) elhomályosítják az EU-csúcsot. Éppen ezért a legtöbb hírportál a hírügynökségektől átvett anyagokban számolt be a csütörtök este megszületett egyezségről.

Azért a Hotnews megszólaltatta Siegfried Mureșan EP-képviselőt (ő a nemzeti liberális PNL tagjaként az EPP-ben ül) az ügyben. Mureșan elmondta, hogy „Magyarország és Lengyelország elfogadta a jogállamisági mechanizmusnak az EU-s pénzek elköltéséhez kötését”, és így szerinte 2021. január 1-től már lesz költségvetése az EU-nak. A Digi24 televízió internetes portálján a Politico még csütörtök esti anyagait szemlézték, valamint Charles Michel Európai Tanács-elnök Twitter-bejegyzését.

A független G4 portál Klaus Johannis román államelnök Twitter-bejegyzése köré építette fel beszámolóját. Johannis szűkszavúan csak annyiról számolt be, hogy megszületett a költségvetési deal és Románia kész felhasználni a rendelkezésére bocsájtott költségvetési keretet. Mindez azért ironikus, mert Románia a 2014-2021-es költségvetési keret strukturális és kohéziós alapjaiból is csak 29 százalékot hívott le. A Caleaeuropeana (Európai Út) portál volt az egyetlen, amely számokra lebontva mutatta be azt, hogy Románia milyen összegekkel gazdálkodhat. Eszerint a következő költségvetési időszakban az ország 79,9 milliárd eurót használhat fel.

Angolszász sajtó: megtört a patthelyzet, de a brexit fontosabb

A brit Guardian a megállapodásról tudósító cikkében Charles Michelen, az Európai Tanács elnökén kívül Rasmus Andresent, a németországi zöldek EP-képviselőjét idézi, aki végig a jogállamisági mechanizmus mellett érvelt. Andresen szerint a mechanizmus jogi szövege nem változott, így Orbán Viktor elbukott. Kiemeli továbbá, hogy az uniós állam- és kormányfők politikai nyilatkozatának nincs jogi kötőereje, és alapvető fontosságú, hogy Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét ne befolyásolják az ilyen „lusta” nyilatkozatok.

A Politico természetesen most is részletesen tudósít mindenről, reggeli hírlevelükben kiemelik, hogy Orbán Viktor gratulált Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek és saját magának is, de megemlítik azt is, hogy Kovács Zoltán, „Orbán szóvivője egészen odáig ment”, hogy egy tweetben azt állítja, hogy „megvédtük az Európai Alkotmányt”.

A Politico idézi még Vera Jourovát, az Európai Bizottság alelnökét is, aki szerint néhány tagállam az Európai Unió Bíróságához fordulhat az ügyben. Jourová szerint ez jogukban áll, de úgy látja, hogy a procedúra gyorsan le fog zajlani, inkább hónapok, mint évek alatt.

Andreas Kluth, a Bloomberg publicistája szerint a költségvetés és a helyreállítási alap érdekében

a jogállamisági mechanizmusról szóló rész ugyan érintetlen maradt, de az új értelmezésekkel annyira „kiherélték”, hogy valószínűleg sosem fogják alkalmazni. Kluth szerint Merkel maszatolása gyengíteni és aláásni fogja az EU-t, illetve el fogja homályosítani a kancellár örökségét. Merkel maszatolása a publicista szerint kiábrándító és felesleges is volt, mert az EU-nál volt az összes adu ebben a „blöffjátékban”, de így Orbán folytathatja a „cinikus játékát” és bezsebelheti a süllyedő gazdaságát fellendítő európai pénzeket, miközben egy kvázi-autokráciát vezet.

Maga Soros György is megszólalt a Project Syndicate hasábjain: a milliárdos befektető szerint az EU egy egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe, az unió vezetése viszont mégis úgy válaszol rá, mintha az egyszerűen hárítható lenne. Soros szerint Orbán „kleptokrata” rezsime szemtelenül kihívja azokat az értékeket, amikre az unió épült.

Az amerikai CNBC is hírt adott a megállapodásról, rövid kommentárral kiegészítve, amik a megállapodás legalitását és hatékonyságát kérdőjelezik meg. Az amerikai lap a HEC párizsi üzleti iskola európai jogi professzorát idézi, aki szerint pedig precedens nélküli, és jogilag is megkérdőjelezhető, hogy Magyarország és Lengyelország azután mondott le a vétóról, hogy biztosították őket arról, hogy a jogállamisági mechanizmust nem fogják alkalmazni rájuk, amíg az Európai Unió Bírósága nem határozza meg annak a pontos működését.

És mit írt az Azonnali?

Azzal, hogy Németország feleslegesen leült tárgyalni Budapesttel és Varsóval, felértékelte őket egy olyan játszmában, ahol nekik nem is osztottak volna lapot – írta Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa. Mint írta: noha Orbán csütörtök este arról beszélt, hogy „megvédték a magyarok pénzét”, erre azonban – amint Magyarországon is – az egyetlen veszélyt csak Orbán jelentette eddig is, elvégre „a magyarok” „a pénzüktől” csak akkor estek volna el, ha Budapest és Varsó tényleg vétózott volna.

Amint közzéteszik az Európai Tanács ülése után összefoglalt írásos dokumentumot, részletes elemzéssel is jelentkezünk.

FOTÓ: Az Európai Tanács sajtószolgálata