+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2020. december 9. szerda, 19:02
December 9-én szerdán a lengyel miniszterelnök-helyettes bejelentette: Lengyelország és Magyarország megállapodott a német EU-elnökséggel a jogállamisági mechanizmus részleteiről, így valószínűleg a két ország nem vétózza majd az EU-költségvetést és a koronavírus-helyreállítási csomagot. De pontosan mennyi pénz forog kockán Magyarországnak, és mi lehet a megállapodás alternatívája?

December 10-én ül össze az Európai Tanács, aminek bár nem a magyar-lengyel vétó lenne a témája, a gyakorlatban mégis itt fog végleg eldőlni, hogy sikerül-e dűlőre jutni a magyar-lengyel párosnak az Unió többi tagállamával szemben, és elfogadják-e végre az Unió 2021-27-es büdzséjét, illetve hogy mi lesz a sorsa a koronavírus-válságot kezelni hivatott helyreállítási csomagnak.

 

Magyarországnak és Lengyelországnak ugyanis nem a költségvetéssel és a helyreállítási alappal van gondja, hanem a jogállamisági mechanizmus tervezett rendeletével, ami az uniós pénzek kifizetését bizonyos, a pénzek elköltésével összefüggő jogállamisági feltételek teljesüléséhez kötné. Az utóbbit a lengyelek és magyarok nem tudják elgáncsolni, mert az elfogadásához elegendő a minősített többség, emiatt 

 

a költségvetés és a helyreállítási alap elfogadásának visszatartásával próbálják megakadályozni, hogy a jogállamisági mechanizmust a nekik nem tetsző formában fogadják el.

 

A lengyel miniszterelnök-helyettes szerdán ugyan bejelentette, hogy a magyar-lengyel tandem megállapodott a német EU-elnökséggel a jogállamisági mechanizmus kapcsán, de ezt a dealt – aminek a részleteiről egyelőre csak értesülések vannak, eszerint például meg kellene várni a rendelet alkalmazásával az Európai Bíróság döntését, és valamiképp jobban bevonnák az eljárásba az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsot  még a többi tagállamnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet elfogadásához ugyanis az EP-ben is többségre van szükség, ez a többség pedig könnyen meginoghat, ha a Berlin-Varsó-Budapest tengely túlságosan felvizezi a jogállamisági rendeletjavaslatot.

 

Az Azonnali Medve-Bálint Gergő politológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával, a téma kutatójával vette sorra, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek az Európai Tanács, azaz az EU-s állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő ülésén, és ezek mit jelenthetnek pontosan a gyakorlatban.

 

Sok pénz

 

A helyreállítási alapból 7 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és egy nagyságrendileg hasonló méretű kedvezményes hitel jutna hazánknak, utóbbi abban az esetben, ha a magyar kormány él majd ezzel a lehetőséggel – fejtette ki Medve-Bálint Gergő. Az Unió által felvett hitelt a tagállamok GDP-arányosan törlesztik majd egészen 2057-ig elnyújtva – magyarázta a politológus, aki kiemelte: ez az összeg azonban nem használható fel szabadon, csak a meghatározott célokra, mint a klímavédelem vagy a digitális technológiák. Emellett

 

a 2021-2027-es ciklus költségvetéséből Magyarországnak körülbelül 34 milliárd euró járna vissza nem térítendő támogatás formájában,

 

amiből 22,5 milliárd euró a kohéziós támogatás, 8,7 milliárd lenne a közvetlen agrártámogatás és 3 milliárd euró jutna vidékfejlesztésre – összegezte Medve-Bálint. A költségvetés esetében az időhúzás jelenti a kockázatot, a politológus szerint ha csütörtökön vagy pénteken meg is születik az egyezség, akkor is legalább fél évig elhúzódik majd az operatív programok egyeztetése a Bizottsággal, illetve a kifizetésekhez kapcsolódó megállapodások előkészítése és megkötése; vagyis legkorábban ennyi idő múlva indulnának meg a kifizetések.

 

Ha tehát csak a következő ciklus költségvetéséből és a helyreállítási alapból származó vissza nem térítendő támogatásokat vesszük figyelembe, akkor nagyjából 41 milliárd euró forog kockán Magyarország számára. Hasonlóan számol egyébként az Európai Néppárt is, ami a Twitteren az utóbbi napokban aktívan biztatta Magyarországot és Lengyelországot a vétó feladására – jelenleg úgy tűnik, hatékonyan.

 

41 milliárd euró jelenlegi árfolyamon

 

14 646 491 500 000, azaz tizennégybillió-hatszáznegyvenhatmilliárd-négyszázkilencvenegymillió-ötszázezer forint.

 

Ez annyi, mint:

 

+ A 2019-es magyar nemzeti össztermék (GDP) 31 százaléka;

 

+ Mészáros Lőrinc vagyona harminchatszor;

 

+ hetvenhét Puskás stadion,

 

+ vagy 751 102 128 (kicsivel több, mint 751 millió) koronavírus-teszt ára.

 

A VÉTÓ ÁRA. GRAFIKA: VITÁRIUS BENCE

 

Ha lesz megegyezés (és úgy néz ki, hogy lesz)

 

A szerdai hírek szerint az a legvalószínűbb, hogy Orbán és Morawiecki végül megállapodik a többi tagország vezetőivel, és feloldják a költségvetést és a helyreállítási alapot visszatartó vétót.

 

Medve-Bálint úgy gondolja, hogy

 

akár a lengyel kormánykoalíció felbomlását is okozhatná a vétó esetleges fenntartása.

 

A lengyel kormány ugyanis kezdettől fogva megosztott a vétó ügyében; erre utalt az is, hogy Jarosław Gowin kormányfőhelyettes – aki nem a Jog és Igazságosság (PiS), hanem a vele koalícióban kormányzó Egyetértés (Porozumienie) párt elnöke – már december 3-án arról beszélt: országa kész feladni a vétót. Akkor Lengyelország még visszakozott, most azonban úgy tűnik, mégis megszületik az egyezség.

 

Medve-Bálint kiemelte, hogy a jogállamisági mechanizmust leíró rendeletjavaslat szövegéből annak korábbi verziójához képest kikerültek az „jogállamiság általános problémáival” kapcsolatos passzusok, és már csak az uniós költségvetéssel kapcsolatban felmerülő jogállamisági problémákat vizsgálná a mechanizmus – ahogy arról részletesen is írtunk itt. A politológus szerint ez – az elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége terén hiányosságokat felmutató – Lengyelország számára

 

egy olyan fejlemény, ami miatt a lengyeleknek már megéri feladni a vétót.

 

Dwa bratanki

 

Lengyelország kihátrálásával pedig semmi értelme nem maradna, hogy Magyarország továbbra is tartsa magát a vétóhoz – ezt a kérdést már a vétó feladásának korábbi, Gowin általi belengetése után körbejártuk Medve-Bálint Gergővel. A politológus úgy látja, legfeljebb további engedmények kikényszerítése jöhetett volna még szóba a vétó fenntartásával, de a megegyezés Lengyelországnak és Magyarországnak is érdeke.

 

Egyezség azonban egyelőre csak a lengyel-magyar páros és a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó németek között van; annak véglegesítéséhez a többi tagország minisztereinek is rá kell bólintania a Európai Unió Tanácsában minősített többséggel. Mivel mindenkinek érdeke a megegyezés, ez várhatóan meg is történik majd; a költségvetés és a helyreállítási alap további visszatartása csupán elméleti lehetőség maradt.

 

Ha valóban lesz megegyezés, Magyarország is megkapja a 7 milliárdos részt a helyreállítási alapból (és nyitva lesz számára a lehetőség a 7 milliárdos kedvező hitelfelvételre); illetve a 2021-27-es ciklus költségvetésének elfogadásával elkezdődhet az operatív programok egyeztetése a Bizottsággal, illetve a kifizetésekhez kapcsolódó megállapodások előkészítése és megkötése.

 

De mi lett volna, ha mégsincs megegyezés? 

 

Ha fenntartják a vétót a költségvetés és a helyreállítási alap esetében is, akkor az Unió a 2020-as költségvetésének egy tizenketted részéből gazdálkodott volna tovább hónapról hónapra addig, amíg nincs megegyezés – magyarázta Medve-Bálint az Azonnalinak. Ha végül sikerül elfogadni a költségvetést, aminek a keretösszegét már korábban meghatározták, akkor az addig visszatartott kifizetésekhez utólag hozzájutnának a tagállamok. A politológus kiemelte, hogy ez

 

az időhúzás normális esetben is problémás lenne, a mostani állapotban viszont a tagországoknak sürgősen szükségük van a pénzre.

 

Ez Magyarországra is igaz: az előző ciklus opeartív programjainak döntő többségét már lekötöttük, így a 2020-as költségvetés alapján járó pénz elenyésző lenne a „rendes” költségvetéshez képest.

 

Medve-Bálint emlékeztetett rá, hogy arra az esetre már volt egy B-terv, ha nem sikerül megegyezni a helyreállítási alapról: a csomagot biztosító hitelt nem az Unió vette volna fel, hanem a többi tagállam külön megállapodás alapján – vélhetően kevésbé kedvező feltételekkel, mint ahogy az Unió maga jutna hitelhez. Ez esetben természetesen Magyarország és Lengyelország nem részesült volna a helyreállítási alapból.

 

A politológus szerint az is előfordulhatott volna, hogy a két vétózó ország végül megállapodik csak a költségvetést illetően, a helyreállítási alapból viszont kimaradnak, amihez a hitelt a leírt módon vette volna fel az Unió többi 25 tagországa.

 

A vétó fenntartása tehát Lengyelország és Magyarország számára is konkrét gazdasági károkat okozott volna; de Medve-Bálint szerint nem is a gazdasági, és nem is a jogállamisági vetülete a legérdekesebb az ügynek, hanem a politikai. A politológus szerint ugyanis ez a vita az Európai Unió további fejlődésének irányát is meghatározhatja:

 

a jogállamisági mechanizmus „egy erős elmozdulás lenne” az Unió föderatív átalakulásának irányába.

 

Medve-Bálint úgy látja, az ügy rövid távú következményeinél sokkal fontosabb, hogy az EU hosszútávon átalakul-e politikai unióvá is.

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Cak az oltás első dózisát kapta meg. A kormány időközben ígéretet tett a rendszer pontosítására.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás