+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István & Renczes Ágoston
2020. november 30. hétfő, 16:44
Az Azonnalinak nyilatkozó szakértő szerint Portugália nyilvánosan nem csatlakozik majd a magyar állásponthoz.

Portugália Lengyelország és Magyarország mellé áll a jogállamiság kérdésében – írja az Euractiv portugál sajtóértesülésekre hivatkozva. A portugál Publico szerint a balközép António Costa kormányfő az EU-s pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekhez kötő tervezett mechanizmust – amely végsőnek szánt verziójáról itt írtunk részletesen – „az Európai Unió Tanácsának novemberi ülésén" kritizálta. Ez a Tanács november 17-i videókonferenciája lehetett, amin a tagállamok külügyminiszterei többek között a költségvetésről és a helyreállítási csomagról is tárgyaltak.

 

Portugália a tagállamok minisztereiből álló Európai Unió Tanácsának soros elnökségét januártól vesz majd át; az ország balközép szocialista miniszterelnöke, egyben

 

az Európai Szocialisták Pártjához (PES) tartozó Szocialista Párt elnöke a jogállamisági feltételek bírálatával egy platformra került a nacionalista-konzervatív lengyel és magyar kormánnyal.

 

Az Euractiv a Publico portugál napilapra hivatkozva úgy fogalmaz, hogy miközben nyilvánosan állást foglalt az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez kötése mellett, 

 

a Tanács ülésén, „zárt ajtók mögött” Portugália Magyarország és Lengyelország mellé állt.

 

A lap által megkérdezett portugál külügyminiszter elmondta, hogy „a jogállamiság a vörös vonal, amit nem szabad átlépni”, viszont arra is kitért, hogy a „portugál kormány készen áll arra, hogy olyan megoldást találjon, amellyel mindenki egyetért”.

 

A költségvetési vita valódi tétje viszont a kohéziós és fejlesztési alapok összege körül zajlik, továbbá nagy vita volt a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási csomagról is, amelyet az EU közös hitelből finanszírozna, és amit pont emiatt a tagállami parlamenteknek is meg kell majd szavazniuk. A magyar diplomácia azért döntött a költségvetési vitában a vétó mellett, hogy az attól jogilag független jogállamiság-mechanizmust megfúrja vagy a feltételeit enyhítse. A jogállamiság-mechanizmus elfogadásához ugyanis elég a minősített többség, vagyis azt Orbán nem tudja elgáncsolni.  

 

Érthetetlen, miért állna Portugália Orbánék mellé

 

Az uniós pénzek elköltésének rugalmasabb feltételrendszere iránti igény lehet az a pont, amiben közös nevezőre kerülhetett a portugál és a magyar álláspont. Portugália ugyanis sikeresen menedzseli a Kohézió Barátainak nevezett államok csoportját, amely a déli EU-tagállamokat, valamint a 2004 óta frissen felvett államokat tömöríti.

 

Az ő céljuk az, hogy a 2021-2027 közötti időszakban az EU kohéziós pénzei ne csökkenjek, és hogy rugalmasabb feltételekhez kössék ezek felhasználását.

 

Az Azonnali ezzel kapcsolatban megkereste Medve-Bálint Gergőt, a TK Politikatudományi Intézet kutatóját. Medve-Bálint szerint érthetetlen Portugália viselkedése, mivel a költségvetés és a koronavírus-járványt kezelő mentőcsomag elsősorban a déli EU-tagállamoknak kedvez.

 

Portugália mint az EU-s költségvetés nettó kedvezményezettje nem érdekelt a költségvetés elfogadásának elhalasztásában, mert az „érvágás lenne a gazdaságára nézve”.

 

Az EU eurót használó déli tagállamai rosszabb gazdasági helyzetben vannak, mint például a saját valutával, így önálló monetáris politikával bíró magyar vagy lengyel gazdaság, mondta Medve-Bálint. A szakértő azt is hozzátette, hogy az eurózóna tagjaként Portugáliának kisebb a mozgástere: a konvergenciakritériumok miatt az államadósságát is csak szigorúbb feltételekkel növelhetné piaci hitelfelvétellel, ezért is van leginkább ráutalva a költségvetés minél korábbi elfogadására és a koronavírus-járványt kezelő helyreállítási csomagra.

 

Medve-Bálint úgy látja, Portugália semmiképp nem csatlakozik nyíltan a magyar és lengyel állásponthoz, és abban a kérdésben is derülátó, hogy rövid időn belül megszületik a kompromisszum az uniós költségvetést illetően.

 

NYITÓKÉP: European Parliament Multimedia Centre

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Nem járathatják le egymást, vitázni fognak egy csomót, és az előválasztás győzteseit támogatják majd 2022-ben.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor egyik fontos hőse lett Bethlen, ám ez az érdeklődés ma már csak takaréklángon ég.

A román kormánykoalíció viszonya új szintre érkezett. Az USR-PLUS kivár: még nem tudják, felrúgják-e a koalíciót, vagy maradjanak.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás