+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. július 16. csütörtök, 14:21
António Costa sem szeretné, ha jogállamisági feltételhez kötnék az EU új hitelprogramját, de egészen más miatt, mint Orbán Viktor: a portugál miniszterelnök szerint ugyanis az értékekkel nem szabadna kereskedni és a pénzhez kötni őket.

Kellemetlen helyzetbe került a kedden Budapesten Orbán Viktorral tárgyaló António Costa portugál szociáldemokrata miniszterelnök – a kormányfő ugyanis magyarországi látogatása során azt mondta, hogy Orbánhoz hasonlóan

 

ő sem szeretné, ha akár az EU következő hétéves költségvetésének kifizetését, akár a 750 milliárdos uniós helyreállítási hitelcsomagot jogállamisági feltételrendszerhez kötnék.

 

Értékekkel nem kereskedünk

 

A portugál Observador hírportál ugyanis arról írt, hogy Costa szerint „a szabadságokkal és jogállamisággal kapcsolatos kérdések” bár központi jelentőségűek, de ezeket a már meglévő uniós keretrendszeren belül, a hetes cikkelyes eljárással kell rendezni. Costa szerint ugyanis az értékeket és a pénzt nem együtt kell tárgyalni, „értékeket nem vásárolunk” – nyilatkozta.

 

A politikus Orbánnal való de facto egyetértése kisebb port kavart Portugáliában, hiszen a szocialista Costa európai parlamenti frakciója, a balközép S&D hangosan a jogállamisági kritérium mellett állt. Rui Tavares portugál ökoszocialista politikus például a Públicoban megjelentetett véleménycikkében kritizálta Costát: Tavares nevét a 2013-ban az Európai Parlamentben elfogadott, a magyar kormányt elmarasztaló és a hetes cikkelyes eljárás elindítását elsőként kilátásba helyező Tavares-jelentésből már a magyar közvélemény is megismerhette.

 

Most Tavares azzal gyanúsítja Costát: szövetségre lépett Orbán Viktorral,

 

és elfogadhatatlannak tartotta Costa kiindulási pontját, miszerint a gazdaság elválasztható az értékektől. Costának így odahaza magyarázkodnia kellett: Tavaresnek egy szintén a Público hasábjain közölt véleménycikkben válaszolt, ahol egyértelműsítette, a jogállamisági, szabadságjogokkal és demokráciával kapcsolatos kérdésekben a hetes cikk rendelkezik, így semmi köze a hétéves költségvetéshez vagy a helyreállítási csomaghoz ezeknek a kérdéseknek.

 

„Azoknak, akik nem osztják vagy veszélyeztetik az EU értékeit, vagy ki kell lépniük, vagy el kell szenvedniük a Szerződésekben foglalt szankciókat – de az értékek megsértését ne vásárolhassák meg a pénzek tőlük való megvonásával. Az értékekről nem tárgyalgatni kell, azok nem adásvétel tárgyai” – érvel Costa.

 

Szerinte ugyanis egy ilyen feltételrendszer pénzzé változtatná és kiárusíthatóvá tenné az értékeket.

 

Ezzel pedig az EU csak egyvalamit érne el: hogy az uniós helyreállítási csomag elfogadását a továbbiakban a visegrádi országok blokkolnák. Costa azt is hozzátette: ezzel egy évvel később „ugyanaz a naivitás és cinizmus” valósulna meg, amely folyamat eredményeképp Orbán megvétózta a balközép Frans Timmermans jelölését az Európai Bizottság elnöki posztjára, és végeredményben se Magyarországon, se Lengyelországban, se Európában nem változna semmi.

 

A kohézióbarátok épp most nem olyan nagy barátok?

 

Persze egyértelmű: a szocialista portugál miniszterelnök és Orbán sosem lesznek a legnagyobb barátok, de az alapvető érdekeik az uniós pénzek esetében közösek. Portugália és Magyarország is az uniós kohéziós és fejlesztési politika kedvezményezettjei, így számukra a cél nagyon egyszerűen fogalmazva: minél több pénzt lehúzni a befizető tagállamokról. Az uniós helyreállítási csomaggal borult fel kicsit ez a papírforma:

 

kiemelkedően sok pénzt kapnak ugyanis a koronavírust jobban megszenvedő nyugati és déli országok, míg kevesebbet az első hullámot jobban megúszó keletiek.

 

Így Costa elemi érdeke az elfogadás, mivel Portugália a terv szerint 15,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapna, és további 10,8 milliárdot hitelekben. A hasonló lakosságú és méretű Magyarország viszont nem járt ilyen jól, nekünk „csak” 8,1 milliárd járna támogatásokban, és további 7 milliárd hitelekben – így Orbán nyugodtan megteheti, hogy kéreti magát, és esetlegesen zsarolni kezd a pénzzel.

 

 

Egyáltalán nem véletlen ugyanis, hogy Costa hollandiai látogatása után utazott Budapestre: Hollandia azért szkeptikus az uniós helyreállítási csomaggal kapcsolatban, mert az túl sokba kerülne, és Amszterdam is az unió „fukar” országainak sorát erősítik, akik minél kevesebbet szeretnének befizetni a közösbe. Orbán Viktor pedig eleinte a közös hitelfelvételtől berzenkedett mondván, hogy a pénzt először meg kell keresni és csak azután elkölteni. Aztán már beadta a derekát a közös hitelhez, de mikor felmerült, hogy azt jogállamisági feltételekhez kötnék, bekeményített.

 

Az Országgyűlés fideszes többsége ugyanis egy olyan csomagot szavazott meg kedden, amellyel lényegében Orbán is tud az EU-s pénzekkel zsarolni

 

csak épp ő azzal, hogy a parlament döntésére hivatkozva egyszerűen nem írja alá a megállapodást, ha az ő követelései nem teljesülnek.

 

Például olyan követelések, minthogy

 

+ ne kössék „politikai és ideológiai feltételekhez” a kifizetéseket a jogállamiság címszava alatt;

 

politikai pártokat és „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezeteket” EU-s pénzből ne támogassanak;

 

a folyamatban lévő hetes cikkelyes eljárásokat a döntés előtt zárják le; vagy azt, hogy

 

a „gazdag államok” ne kapjanak „több pénzt”, mint a szegények.

 

Az Európai Tanács – vagyis az uniós tagállamok állam- és kormányfői – pénteki és szombati különleges ülésükön vitatják meg a 750 milliárd eurós uniós helyreállítási hitelcsomag részleteit és az EU következő hétéves közös költségvetését. Arról, hogy mire is épülne és hogyan néz ki pontosan a helyreállítási csomag, itt írtunk részletesen, itt pedig arról, hogy hogyan választhatja szét a csomag terve akár a visegrádi tagországokat is.

 

BORÍTÓKÉP: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda, MTI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az űrhajós, Jurij Gagarin, egy csapásra világsztár lett – és a szovjet tudomány diadalát jelképezte, amerre csak járt.

A fejletlen orvosi technológia következtében 40 napos vesztegzárral próbálták meg az akkori járványokat megállítani.

Egy, a Lancet folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ha AstraZenecával vagy Szputnyik-V-vel oltanak be,
jobb, ha nem vagy elhízott.

Bő egy héttel Teleki Pál halála után a Magyar Királyi Honvédség csapatai bevonultak a Délvidékre, segítve ezzel a nácik balkáni hadjáratát.

Története is azt bizonyítja: túlságosan leegyszerűsítő, ha nemzetek közötti háborúként akarjuk láttatni a boszniai polgárháborút.

Az izraeli parlamentbe szélsőséges cionista politikusok is bekerültek. Ha Benjamin Netanjahu kormányfő akar maradni, az ő támogatásukat is meg kell nyernie. De kik ők?

Ungár Péternek pedig, aki a szakszervezet jogait kérte számon rajta, egyszerűen annyit üzent, ne fontoskodjon.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás