+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. december 4. péntek, 14:25
Hiába táncolnak ki a lengyelek az uniós költségvetési vétóból, Orbán egyedül is kitart – de minek? Talán azért, hogy ő is kapjon végre egy olyan gumicsontot, amit itthon jól el adni Brüsszel feletti győzelemként. Ez a vágy azonban aligha fenyeget azzal a veszéllyel, hogy Orbán a komplett EU-t magára haragítsa, és ne fújjon visszavonulót az utolsó pillanatban.

Csütörtök este Lengyelország miniszterelnök-helyettese, az amúgy nem a PiS-ben, hanem egy kisebb jobboldali pártban politizáló Jarosław Gowin bejelentette: a lengyel kormány eláll az uniós költségvetés vétójától. Ezért cserébe a lengyelek azt kérik, hogy az uniós állam- és kormányfők adjanak ki egy jogilag kötelező érvényű értelmező szöveget arról, hogy a jogállamisági feltételrendszer „nem jelent majd indokolatlan nyomást a tagállamokra más területeken, mint az EU-s pénzek elköltése” – ezt a rendelettervezet amúgy most is tartalmazza.

 

Noha nem tudni pontosan, mennyire érdemes a varsói kormány álláspontjának látni Gowin mondatait, vétóügyben olybá tűnik, magára maradt Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában kijelentette: egyedül, a lengyelek nélkül is kitart a vétó mellett. A kialakult helyzetet Medve-Bálint Gergő politológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával értékeltük. 

 

+ + +

 

Két és fél héttel ezelőtt, a lengyel-magyar vétó bejelentésekor azt mondta nekünk, hogy ön szerint még idén lesz megegyezés az uniós költségvetésről. Annak fényében is tartja ezt, hogy Orbán Viktor hiába maradt magára ebben a történetben, még mindig kitart a vétó mellett?

 

Igen, fenntartom, hogy lesz megállapodás. Az uniós mentőcsomagról meg lehet állapodni a magyarok nélkül is (Ursula von der Leyen bizottsági elnök pont ezt lengette be szerdán – a szerk.), így a költségvetési vétó maradt az egyetlen ütőkártya Orbán kezében.

 

Ennek az ereje viszont még azt sem lehet mondani, hogy egy fogatlan oroszlánéval lenne egyenlő, mert a magyar érdekérvényesítés erejét nem lehet hasonlítani egy oroszlánéhoz.

 

A politikában nemcsak ellenségek, hanem szövetségesek is kellenek, akik nyíltan kiállnak melletted. Márpedig ha ilyen nem marad az EU-ban Orbánéknak, akkor ennek a vétónak semmi értelme.

 

Akkor miért nem kapitulált péntek reggel Orbán Viktor a vétókérdésben?

 

A magyar miniszterelnök még mindig próbál további engedményeket és garanciákat elérni, de Orbán is egy reálpolitikus: nem gondolom, hogy végső soron a teljes közösséggel szembemenne.

 

INTERJÚALANYUNK, MEDVE-BÁLINT GERGŐ POLITOLÓGUS, A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRSA, A TÉMA KUTATÓJA.

 

A lengyelek kérésének, hogy az Európai Tanács adjon ki egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot a jogállamisági mechanizmus szövegéhez – amit amúgy a rendelettervezet tulajdonképpen már most is tartalmaz – mi értelme van?

 

Ez furcsa kérés, mert egy nyilatkozat nem lehet kötelező jogi érvényű. Ráadásul a jogállamisági mechanizmus célja kimondottan az, hogy az Unió pénzügyi érdekeit védje, és a hatálya a költségvetésre és az azon keresztül érkező források felhasználására irányul. A lengyelek most csak annyit kérnek a vétótól való elállásért cserébe, hogy ezt újfent kimondják Brüsszelben.

 

Akkor ez egy kamu követelés, aminek pusztán az a célja, hogy Jarosław Kaczyńskiék belföldön el tudják adni, hogy jól legyőzték Brüsszelt?

 

Tulajdonképpen igen, ez valószínűleg egy kommunikációs eszköz. A vétótól való elállás felé lökhette az is, hogy a Jog és Igazságosság koalíciós partnere, a Jarosław Gowin vezette Egyetértés sokkal megengedőbb álláspontot képvisel az EU irányába ez ügyben – márpedig ott nem egy olyan erősen egymáshoz kötött koalícióról van szó, mint Magyarországon a Fidesz és a KDNP esetében. Szóval

 

belpolitikai okokból sem lehetett sokáig fenntartani ezt a patthelyzetet.

 

Arról nem beszélve – mint azt hangsúlyoztam korábban is –, hogy rengeteg pénzről van szó és kőkemény gazdasági érdekekről, amik a megállapodást sürgetik. Elképzelhető, hogy ha nem lenne koronavírus-járvány, a lengyel és a magyar fél könnyebben talált volna szövetségeseket a vétóhoz. A járvány viszont égetően szükségessé teszi mind a költségvetés, mind a mentőcsomag elfogadását. Ezért is lesz szerintem megállapodás.

 

Arra várhat Orbán Viktor is, hogy dobhasson vagy dobjanak elé egy gumicsontot, amit aztán – a PiS-hez hasonlóan – jól el tud adni itthon győzelemként?

 

Az EU-ban alapvetően is ezek – az ön megfogalmazásában – gumicsontok azok, amik miatt kompromisszumokat kötnek egymással a tagállamok. Ezért elképzelhetőnek tartom, hogy el fognak fogadni egy olyan nyilatkozatot vagy jogi garanciát, ami nem jelent komoly arcvesztést, és aminek hatására a magyar kormány is be tudja adni a derekát. A vétót viszont elképzelhető, hogy az utolsó pillanatig fenn fogja tartani a magyar miniszterelnök.

 

Mi az utolsó pillanat, amikor még beadhatja a derekát Orbán ahhoz, hogy elfogadják idén a jövő évi uniós költségvetést?

 

Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács december 9-10-i ülése: ott – az általunk ismert körülményeket tekintve – létre kell jönnie a megállapodásnak.

 

Visszatérve a lengyelekre: annak, hogy ők pont most táncoltak ki a vétóból, lehet köze a Szájer-ügyhöz?

 

Ezt nem tudom.

 

Vannak olyan hangok, hogy Orbánnak a vétóval sikerült szétbarmolnia a V4-együttműködést is. A V4-ekre valóban lehet ennek tartós hatása?

 

Nem fogalmaznék ilyen élesen:

 

a V4-ek elég pragmatikusak azokban az ügyekben (például a migráció ügyében), ahol képesek azonos álláspontot képviselni. Ez a jövőben is így lesz.

 

NYITÓKÉP: A november végi találkozón a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki és Orbán Viktor között még úgy tűnt, megbonthatatlan az egység vétóügyben. Mostanra kiderült, hogy mégsem. Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A vírus reprodukciós rátája közben 1 alá esett náluk, azaz egyre kevésbé terjed.

Beteltek az időpontok, mert olyan kevés vakcina érkezett. A rendszer 11 millió embert is be tudna oltani, ha lenne elég oltóanyag, de csak 3,1 milliónak elegendő fog megérkezni.

A kezdeményezők szerint több tucat település vehetett részt az akcióban. A Minority Safepack elkaszálása ellen tiltakoztak.

Ezen a' héten egy lubok leplezi le az orosz nép ellenségit.

Hangörökség: Maurice, a kakas harca nem volt hiábavaló.

A sikeres alkotmányos vádeljárás jelentősége Trump diszkvalifikálása lenne egy következő elnökválasztásról.

Három hónap alatt szállítják le az összesen kétmillió adag Szputnyik V-vakcinát.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás