Miért gáz, ha egy polgármester megsértődik az újságírói kérdéseken?

Nem azért, mert ezzel a „széplelkű újságírót” megbántja, hanem mert addig sem teszi meg azt a lakosok érdekében, amit a józan ész diktál. Pont úgy, ahogy az Százhalombattán történt.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

A kormány egy hete közzétett rendelete értelmében szigorodtak a szabályok a maszkhasználat terén is, és a tízezer főnél nagyobb városokban az önkormányzat (veszélyhelyzet alatt praktikusan a polgármester) hatásköre lett eldönteni, hogy pontosan mely közterületeken vezetik be a kötelező maszkviselést.

Mint arról az Azonnalin is írtunk, területi különbségek is megfigyelhetők a tekintetben, hogy hol milyen szabályozást hoztak: míg a zsúfolt Budapesten a 23 kerületi polgármester többsége amellett döntött, hogy minden közterületen kötelezővé teszi a maszkviselést, addig a vidéki megyeszékhelyeken többen csak ott vezették be a maszkhordást, ahol összetorlódhatnak az emberek: például a városközpontokban, a közlekedési csomópontoknál, a parkolókban, az üzletek és az iskolák előtt vagy a piacokon.

Tősgyökeres százhalombattaiként figyeltem természetesen az ottani polgármester, Vezér Mihály Facebook-oldalát is, hogy a közel húszezres településen milyen szigorítások jönnek. Nem mondom, kicsit lesokkolódtam, amikor múlt hét szerda késő délután megláttam, hogy a százhalombattai polgármester egy harmadik megoldást választott: Vezér Mihály tulajdonképpen úgy ahogy van, elengedte a kötelező maszkviselést. Ahogy Facebook-posztjában írja:

Ez azt jelenti, hogy a 28 négyzetkilométeres településen mindössze egy talpalatnyi helyen kell csak köztereken maszkot viselni a már korábban is kötelező zárt tereken, illetve a tömegközlekedési megállókon kívül.

A központi területek viszont korántsem pusztán a Piac térből állnak: ott van a négy általános és középiskola, az üzletsorok, a vasútállomás környéke – szóval csupa olyan hely, ahol könnyen be lehet nyelni a koronavírust, ha a lakosok nem korlátozzák megfelelően magukat – ezekre látni is jópár példát a battai fotóriportunkban.

Ahogy Vezér Mihály a posztjában írta: „Döntésemet a helyi adatok ismeretében hoztam, mely egyelőre nem indokolja a felesleges túlszigorításokat.” Én azért kíváncsi voltam, mégis milyen adatokra alapozza Vezér polgármester ezt a feltűnően enyhe maszkviselési szabályozást, ezért rákérdeztem a polgármesteri hivatalnál.

Amire nem számítottam, hogy Vezér Mihály levéltitkot sértve, a megkérdezésem és beleegyezésem nélkül, a nevemmel együtt közzéteszi a levelemet és válaszait a Facebook-oldalán a következő felütéssel:

Úgy döntöttem viszont, hogy Százhalombatta közállapotait eltorzító, egyoldalú megközelítésből ez lesz az utolsó! (…) Ezért a jövőben minden hasonló esetben az országos újságírói kérdésekre a Facebook oldalamon adok választ, így félremagyarázás nélkül eljut az csorbítatlanul Önökhöz.”

Mindezt azzal a fals képpel vezette fel a polgármester úr, mintha a kérdéseimet valamikor múlt hét péntek reggel küldtem volna el, és aznap délre már választ is vártam volna, holott – a bevett újságírói gyakorlatnak és etikettnek, valamint a józan észnek megfelelően – több, mint egynapos spéttel kértem tőle a válaszokat. De hát istenem, nem először látunk a világtörténelemben bort ivó és vizet prédikáló politikust:

Ezen az apróságon túllendülve nézzük hát, hogy mik voltak ezek az ominózus a kérdések, amiknek egy része a polgármester szerint annyira elfogult volt, hogy még levéltitkot szegni is szükségét érezte a lakosság „független tájékoztatatása” érdekében.

Rákérdeztem arra, hogy mik is azok a helyi adatok, amikre Vezér Mihály alapozta a maszkviselés szinte teljes hiányáról szóló döntését. A válasz az volt, hogy a két héttel ezelőtti 13 igazolt battai fertőzött száma múlt hétre 2 főre csökkent, és így a lakosságon belüli arányuk csupán a 0,0001 százalékot éri el.

Ha ez a valóságot tükrözi – mindenfajta irónia nélkül mondom –, le a kalappal! Mindenesetre sokat elmond ezen „hivatalos adatok” megbízhatóságáról, hogy amikor múlt héten körbekérdeztem a battai kapcsolataimat, a kérdéses időszakban csak ők öt különböző aktív koronavírusos esetet említettek nekem. Persze nem akarok én itt nevetséges számháborúba belemenni, hogy „miazhogykettű?”, és ha még egy álmos kisvárosról lenne szó, ezen tényleg nem kéne fennakadni.

Batta azonban egyáltalán nem egy álmos kisváros, még akkor sem, ha amúgy a koronavírus miatt most aztán tényleg az égvilágon semmi nem történik ott. Százhalombatta ugyanis az egyik legforgalmasabb városa a budapesti agglomerációnak: kényelmesen, vonattal háromnegyed, busszal egy óra alatt el lehet jutni a Déli pályaudvarra vagy Kelenföldre. Emiatt rengeteg a fővárosba (vagy éppen az útbaeső Érdre) ingázó ember. Saját tapasztalataim alapján azt kell mondjam, a vírus nem sokat változtatott a helyzeten: a battaiak is, akárcsak mások, munkába járnak, ha kell, Érdre, ha kell, Budapestre, és az ország fertőzött részeiről érkező tömegek szállnak le nap mint nap a battai megállókban.

Ez alapján hadd legyen meg bennem az a – való igaz, pusztán – spekuláció, amit azonban az empíria és a logika is alátámaszt:

Nem mellesleg pusztán arra alapozni a maszkhordás be nem vezetését, hogy a „hivatalos statisztikák” szerint két aktív fertőzött van a városban, elég érdekes megközelítés egy fertőző járvány esetében. A veszélyt a lakosságra ugyanis nem a már igazolt és a társadalomtól elszeparált betegek jelentik, hanem az ő kontaktjaik: velük mi van? Felkutatták őket? Karanténban vannak? Ha igen, ott is maradnak? Ellenőrzik ezt? Ha nem – márpedig tucatjával írták már meg ezer helyen, többek között a mi kis szerkesztőségünk két tagja is, hogy mennyire nincs Magyarországon érdemi kontaktkutatás – a kötelező maszkviseléssel legalább csökkenteni lehetne a kockázatot, hogy ők más lakosokat megfertőzzenek.

Az elégtelen kontaktkutatás persze nem Vezér Mihály sara,

További kérdésem volt, hogy mi indokolja, hogy pusztán a Piac téren vezeti be Vezér a kötelező a maszkviselést, és az olyan helyeken, ahol feltorlódhatnak az emberek, mint az éppen felújítás alatt lévő, és ezért jószerivel csak egyetlen szűk kijárattal rendelkező vasútállomás, vagy az iskolák környékén nem.

Válaszában a polgármester úr sajnos szövegértelmezési problémákba botlott: a 484/2020. (XI.10.) számú kormányrendeletet citálta ide, aminek értelmében a maszk használata kötelező a tömegközlekedési megállókban és állomásokon is, egyébként meg ha máshol betartják az emberek a védőtávolságot, „felesleges a további szigorítás”. Ez világos, de ad egy, a battai fotóriportunk ékesen bizonyította, hogy nem egy, nem két ember szarik bele a védőtávolság tartásába, sőt, még a maszkviselésbe is azokon a helyeken, ahol amúgy kötelező lenne. Ad kettő, én nem ezt kérdeztem.

A kérdésemet tíz kilométerrel odébb, egy Csőzik László nevezetű úr biztosan megértette volna, aki – élve polgármesteri hatáskörével – elrendelte, hogy Érden a vasútállomások ötven méteres körzetében kötelező az embereknek maszkot hordaniuk. Nem a vonaton, nem a peronon, ahol amúgy is kötelező, hanem annak ötven méteres körzetében. Így sajnos Vezér Mihály erre a kérdésemre adós maradt az érdemi válasszal.

További kérdésem volt, hogy a polgármester úr milyen időközönként tervezi felülvizsgálni az aktuális battai szabályozást. Vezér válasza: „Naponta felülvizsgálom a szabályozásunkat, és ha szükséges, változtatok.” Korrekt, legyen így!

Az egyetlen kérdésemet, amiből arra következtethetett a polgármester úr, hogy elfogult anyagot írnék, hadd idézzem szó szerint: „Viselni fogja-e a politikai felelősséget, ha az enyhe helyi szabályok következtében valakinek az életében visszafordíthatatlan kár keletkezik? Ha igen, miben fog állni ez a felelősségvállalás?”

Ennek megfelelő válasz is érkezett Vezér úr részéről, aki – miután leírta, hogy eddig is viselte a felelősséget, és miből gondolom, hogy most ne tenné – azzal vágott vissza: „Azt nem is kérdezem meg, hogy Ön mióta visel sikeresen felelősséget a pártatlan tájékoztatásért.”

És itt igen, be kell vallanom: a polgármester úrnak igaza van! Nem tudok teljesen független maradni a battai maszk-nem-viselés ügyében, de ad egy, ez nem jelenti azt, hogy ne tudnék róla függetlenül tudósítani (lásd a fotóriportunkat), és egy véleménycikkben leírni, ha kritikám van, ad kettő, a pártatlanság sérülésének nem politikai, hanem személyes oka van: Battán él a magas vérnyomásával küzdő és általános iskolai pedagógusként kétszeresen is veszélyeztetett közeli rokonom, aki nap mint nap találkozik az iskola előtt fedetlen arccal csoportokba verődő szülőkkel és diákokkal.

A „hivatalos statisztikák” mellett talán ezt, a mindennapi valóságot is illene figyelembe vennie egy városvezetőnek, és

Olvass még több cikket Petróczi Rafaeltől az Azonnalin!