+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2020. november 4. szerda, 16:24
Szlovákia nem létezne, ha nem lett volna Csehszlovákia, ám annak létrejötte eddig nem volt állami ünnep a szlovákoknál.

Kedden a Szlovák Nemzeti Tanács, vagyis a parlament jóváhagyta az állami ünnepekről szóló törvény módosítását, ami kibővíti ezek körét október 28-ával:

 

1918-ban ezen napon kiáltották ki Prágában a Csehszlovák Köztársaságot.

 

A csehek és a szlovákok azonban nem ugyanúgy viszonyulnak Csehszlovákia történetéhez. A közös államban az elmaradottabb Szlovákia alárendelt szerepben volt a fejlettebb Csehországhoz képest, ezért a szlovákok körében már az első köztársaság idején is megvolt az igény a nagyobb függetlenségre Csehszlovákián belül. Ez végül a kommunista korszakot is túlélve Csehszlovákia 1990-es szövetségi állammá alakulásában, majd 1993-as febomlásában csúcsosodott ki. 

 

Önállóságának elérése után Szlovákia nem is sorolta be a saját ünnepei közé a csehekkel közös múlt ezen fontos eseményének ünnepét. Roman Pataj, a Denník N újságírója szerint azért, mert

 

győzött az a nacionalista felfogás, hogy a szlovákok a csehek szegény rokonaiként csak szenvedtek Csehszlovákiában,

 

és bár az együttélés valóban nem volt tökéletes, a csehekkel közös állam Szlovákia számára is óriási előrelépés volt – ezért is üdvözli most a szerző a közös ország létrejöttének államünneppé nyilvánítását. 

 

Pavel Sybila író szerint azonban már nem lehetséges igazi, a szlovákok számára is átélhető állami ünnepet csinálni október 28-ból. Az író szerint ahhoz, hogy a szlovákok is kötődjenek Csehszlovákiához, sokkal korábban el kellett volna kezdeni annak a mítosznak az építését, hogy Szlovákia Csehszlovákiának köszönheti a létét. Ez viszont azért sem történt meg, mert a szlovákok nem voltak a közös állam „mozgatóerői”, ezért a csehekkel ellentétben nem is érzik annyira a saját országuk előzményének Csehszlovákiát. Hybila úgy látja, Csehszlovákiát nem lehet beilleszteni a szlovák nemzeti mítoszépítésbe, mert

 

a szlovákok mozgatóerői pont a közös állam ellen hatottak, ami a végeredményen, vagyis Csehszlovákia szétszakadásán is látszik.

 

1918. október 28-a Csehszlovákia szempontjából hasonló jelentőségű, mint Romániában a nemzeti ünneppé nyilvánított december elseje, azaz a 1918. december 1-jei gyulafehérvári nagygyűlés, az Erdély és a Román Királyság egyesülési szándékának bejelentésének napja. Csehországban október 28. ennek megfelelően eddig is állami ünnep volt, és mostantól Szlovákiában is az, bár munkaszüneti nap továbbra sem lesz. 

 

Trianonnal azonban Szlovákia továbbra sem foglalkozik; sőt a szlovák politika kimondottan megértően viszonyul a magyarok Trianon miatti fájdalmához, a jobboldali kormány ellenére baloldali többségű román parlament viszont fricskából változtatás nélkül másodszor is megszavazta a Klaus Johannis elnök által megfontolásra visszaküldött, június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját ünnepnappá nyilvánító törvényt, így azt most már a jobboldali elnöknek is alá kell írnia. 

 

NYITÓKÉP: ČT24 / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

A német törvényhozásban úgy kell berendezkedni a faxtalan életre, hogy a kormány még mindig 900 faxgépet használ.

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

Nem azért, mert ne értenének hozzá: a beoltatandó egészségügyi dolgozók nem jelentek meg az oltáson.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás