+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2020. szeptember 22. kedd, 18:45
Az Aktuality.sk cikksorozatában történészek álláspontjai mellett az áldozatok visszaemlékezései is olvashatóak lesznek a szlovák történelem „elfordított arcáról”. A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

Szülőföldön száműzötten címmel indít cikksorozatot az egyik legolvasottabb szlovák hírportál, az Aktuality.sk (a meggyilkolt Ján Kuciak is ennél az újságnál dolgozott). A szerző, Ivana Hečková a cikk bevezetője szerint arra vállalkozik, hogy több szempontból bemutassa azokat az igazságtalanságokat, amiket a középkorban a mai Szlovákia területére érkező és bányavárosokat alapító németek, és a szlovákokkal ezer évig együtt élő magyarokat érték a második világháborút követően.

 

A háborúból győztesként kikerülő Csehszlovákia vezetése a németeket és a magyarokat tette felelőssé az ország feldarabolásáért: Csehországot korábban bekebelezte a Harmadik Birodalom, Szlovákia déli, magyarok lakta részei pedig visszakerültek Magyaroszághoz.

 

Az újjáalakult Csehszlovákia a területén élő nem szláv kisebbségeket biztonsági kockázatként kezelte, megoldásként az ország vezetői a németek és a magyarok kitelepítése mellett döntöttek. A németek erőszakos, sok áldozattal járó kitelepítése a győztes nagyhatalmak jóváhagyásával zajlott: Csehországból összesen körülbelül hárommillió embert telepítettek Németországba. Szlovákiában a háború előtt 140 ezer német élt, viszont a többségüket a háború végén Ausztriába evakuálták a közelgő szovjet csapatok elől, így a haborút követően Szlovákiából már csak hozzávetőleg 30 ezer embert szállítottak Németországba. 

 

Mivel a magyar lakosság németekéhez hasonló kitelepítését a győztes hatalmak nem hagyták jóvá, Csehszlovákia Magyarországtól próbált egy kétoldalú lakosságcsere-egyezményt kikényszeríteni. A magyar fél ellenállása miatt eleinte nem járt sikerrel, amikor azonban a csehszlovákok elkezdték a dél-szlovákiai magyarokat  észak-csehországba deportálni – összesen 44 ezer embert – az onnan kitelepített németek helyére, Magyarország beleegyezett a lakosságcsere-egyezménybe. 76 ezer embert telepítettek át Magyarországra az önként Szlovákiába települő körülbelül 60 ezer szlovák, illetve a Magyarországról kitelepített németek helyére (más források szerint az áttelepült szlovákok 73 ezren voltak, és majdnem 90 ezer magyart telepítettek Magyarországra).

 

A csehszlovák állam kínált egy kibúvót a magyaroknak: aki szlováknak vallotta magát, mentesült a Csehországba deportálás vagy a Magyarországra telepítés alól. Ez volt a reszlovakizáció, ami a hivatalos meghatározása szerint az elmagyarosodott szlávoknak kínálta fel a visszatérést a szlovák nemzethez, valójában kikényszerített identitás-váltással próbálta elősegíteni az asszimilációt. Körülbelül 300 ezren jelentkeztek reszlovakizációra, de az a többségük számára csak egy tartalom nélküli hivatalos aktus volt, ami biztosította a szülőföldön maradást.

 

Az Aktuality cikksorozatának vasárnap megjelent bevezető része egy történeti áttekintés, ami leginkább Vadkerty Katalin A kitelepítéstől a reszlovakizációig (1945-1948) – Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történetéről című, szlovákul is hozzáférhető alapművére hagyatkozva mutatja be a németeket és magyarokat érintő intézkedéseket. 

 

Ivana Hečková cikke magazinos lendülettel, de tárgyilagosan veszi sorra az eseményeket a németek kitelepítésétől kezdve a magyarok Csehországba deportálásán, a lakosságcserén és a reszlovakizáción át egészen a kommunista hatalomátvételig, ami egyszerre jelentette a diktatúra kezdetét és a magyarok jogfosztottságának a végét. 

 

Hečková írásának külön erénye, hogy

 

még az említés szintjén sem próbálja meg relativizálni a kitelepítéseket és a deportálásokat

 

azzal, hogy azokat a dél-szlovákiai területek korábbi Magyarországhoz csatolásával, a németek Harmadik Birodalom iránti szimpátiájával vagy a német katonaság által a csehek és szlovákok ellen elkövetett atrocitásokkal állítja szembe. 

 

Ha a tervezett folytatást is figyelembe vesszük,

 

a szlovák sajtó ilyen terjedelemben még soha nem foglalkozott a szlovák történelem eme kibeszéletlen és a szlovákiai magyarok egy részének identitását máig meghatározó eseményeivel.

 

A téma érzékenységét jól mutatja, hogy az Aktuality.sk cikkét már a megjelenésének napján kritika is érte magyar oldalról. A Ma7.sk újságírója, Pomichal Krisztián nem vitatja Ivana Hečková szándékának nemességét, de úgy véli, a szerző több helyen is pontatlanul fogalmaz, ami Pomichal szerint a háttérismeretek nélküli szlovák olvasót félrevezetheti, sőt a magyarokkal kapcsolatos sztereotípiákat is megerősítheti benne.

 

A magyarok és a németek jogfosztásához jogalapot szolgáltató elnöki rendeletek, a Beneš-dekrétumok mindmáig Csehország és Szlovákia jogrendjének részét képezik. Hatályban már nincsenek, de Szlovákiában paradox módon mai napig fejtenek ki joghatást: a háború utáni földkisajátítási eljárásokat több esetben valamilyen adminisztratív hiányosság miatt nem fejezték be. Ha ma az állam ilyen földterülettel kerül kapcsolatba – mert például autópályát épít – akkor a korábbi hiba kijavítására hivatkozva befejezi a kisajátítást.

 

Az Aktuality.sk cikksorozata a szlovák közvélemény számára is átélhetővé, vagy legalább érthetővé teheti a magyarokat ért sérelmeket, és közelebb viheti Szlovákiát ahhoz, hogy kezdjen valamit a történelmének ezzel a súlyos örökségével.

 

NYITÓKÉP: Kitelepített magyarok útban Csehszlovákiából. Fortepan / Csorba Dániel

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás