+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2020. szeptember 22. kedd, 18:45
Az Aktuality.sk cikksorozatában történészek álláspontjai mellett az áldozatok visszaemlékezései is olvashatóak lesznek a szlovák történelem „elfordított arcáról”. A Csehszlovákiából a második világháború után a kollektív bűnösség elve alapján üldözött német és magyar kisebbség sorsa a szlovákok és a csehek körében nagyrészt máig kibeszéletlen.

Szülőföldön száműzötten címmel indít cikksorozatot az egyik legolvasottabb szlovák hírportál, az Aktuality.sk (a meggyilkolt Ján Kuciak is ennél az újságnál dolgozott). A szerző, Ivana Hečková a cikk bevezetője szerint arra vállalkozik, hogy több szempontból bemutassa azokat az igazságtalanságokat, amiket a középkorban a mai Szlovákia területére érkező és bányavárosokat alapító németek, és a szlovákokkal ezer évig együtt élő magyarokat érték a második világháborút követően.

 

A háborúból győztesként kikerülő Csehszlovákia vezetése a németeket és a magyarokat tette felelőssé az ország feldarabolásáért: Csehországot korábban bekebelezte a Harmadik Birodalom, Szlovákia déli, magyarok lakta részei pedig visszakerültek Magyaroszághoz.

 

Az újjáalakult Csehszlovákia a területén élő nem szláv kisebbségeket biztonsági kockázatként kezelte, megoldásként az ország vezetői a németek és a magyarok kitelepítése mellett döntöttek. A németek erőszakos, sok áldozattal járó kitelepítése a győztes nagyhatalmak jóváhagyásával zajlott: Csehországból összesen körülbelül hárommillió embert telepítettek Németországba. Szlovákiában a háború előtt 140 ezer német élt, viszont a többségüket a háború végén Ausztriába evakuálták a közelgő szovjet csapatok elől, így a haborút követően Szlovákiából már csak hozzávetőleg 30 ezer embert szállítottak Németországba. 

 

Mivel a magyar lakosság németekéhez hasonló kitelepítését a győztes hatalmak nem hagyták jóvá, Csehszlovákia Magyarországtól próbált egy kétoldalú lakosságcsere-egyezményt kikényszeríteni. A magyar fél ellenállása miatt eleinte nem járt sikerrel, amikor azonban a csehszlovákok elkezdték a dél-szlovákiai magyarokat  észak-csehországba deportálni – összesen 44 ezer embert – az onnan kitelepített németek helyére, Magyarország beleegyezett a lakosságcsere-egyezménybe. 76 ezer embert telepítettek át Magyarországra az önként Szlovákiába települő körülbelül 60 ezer szlovák, illetve a Magyarországról kitelepített németek helyére (más források szerint az áttelepült szlovákok 73 ezren voltak, és majdnem 90 ezer magyart telepítettek Magyarországra).

 

A csehszlovák állam kínált egy kibúvót a magyaroknak: aki szlováknak vallotta magát, mentesült a Csehországba deportálás vagy a Magyarországra telepítés alól. Ez volt a reszlovakizáció, ami a hivatalos meghatározása szerint az elmagyarosodott szlávoknak kínálta fel a visszatérést a szlovák nemzethez, valójában kikényszerített identitás-váltással próbálta elősegíteni az asszimilációt. Körülbelül 300 ezren jelentkeztek reszlovakizációra, de az a többségük számára csak egy tartalom nélküli hivatalos aktus volt, ami biztosította a szülőföldön maradást.

 

Az Aktuality cikksorozatának vasárnap megjelent bevezető része egy történeti áttekintés, ami leginkább Vadkerty Katalin A kitelepítéstől a reszlovakizációig (1945-1948) – Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945-1948 közötti történetéről című, szlovákul is hozzáférhető alapművére hagyatkozva mutatja be a németeket és magyarokat érintő intézkedéseket. 

 

Ivana Hečková cikke magazinos lendülettel, de tárgyilagosan veszi sorra az eseményeket a németek kitelepítésétől kezdve a magyarok Csehországba deportálásán, a lakosságcserén és a reszlovakizáción át egészen a kommunista hatalomátvételig, ami egyszerre jelentette a diktatúra kezdetét és a magyarok jogfosztottságának a végét. 

 

Hečková írásának külön erénye, hogy

 

még az említés szintjén sem próbálja meg relativizálni a kitelepítéseket és a deportálásokat

 

azzal, hogy azokat a dél-szlovákiai területek korábbi Magyarországhoz csatolásával, a németek Harmadik Birodalom iránti szimpátiájával vagy a német katonaság által a csehek és szlovákok ellen elkövetett atrocitásokkal állítja szembe. 

 

Ha a tervezett folytatást is figyelembe vesszük,

 

a szlovák sajtó ilyen terjedelemben még soha nem foglalkozott a szlovák történelem eme kibeszéletlen és a szlovákiai magyarok egy részének identitását máig meghatározó eseményeivel.

 

A téma érzékenységét jól mutatja, hogy az Aktuality.sk cikkét már a megjelenésének napján kritika is érte magyar oldalról. A Ma7.sk újságírója, Pomichal Krisztián nem vitatja Ivana Hečková szándékának nemességét, de úgy véli, a szerző több helyen is pontatlanul fogalmaz, ami Pomichal szerint a háttérismeretek nélküli szlovák olvasót félrevezetheti, sőt a magyarokkal kapcsolatos sztereotípiákat is megerősítheti benne.

 

A magyarok és a németek jogfosztásához jogalapot szolgáltató elnöki rendeletek, a Beneš-dekrétumok mindmáig Csehország és Szlovákia jogrendjének részét képezik. Hatályban már nincsenek, de Szlovákiában paradox módon mai napig fejtenek ki joghatást: a háború utáni földkisajátítási eljárásokat több esetben valamilyen adminisztratív hiányosság miatt nem fejezték be. Ha ma az állam ilyen földterülettel kerül kapcsolatba – mert például autópályát épít – akkor a korábbi hiba kijavítására hivatkozva befejezi a kisajátítást.

 

Az Aktuality.sk cikksorozata a szlovák közvélemény számára is átélhetővé, vagy legalább érthetővé teheti a magyarokat ért sérelmeket, és közelebb viheti Szlovákiát ahhoz, hogy kezdjen valamit a történelmének ezzel a súlyos örökségével.

 

NYITÓKÉP: Kitelepített magyarok útban Csehszlovákiából. Fortepan / Csorba Dániel

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

Amikor a romániai megyei közegészségügyi hivatalok már nem állnak a helyzet magaslatán, akkor sor kerülhet ilyen jelenségekre is.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A tervezett három helyett viszont két nap alatt akarják megoldani, mert nem jelentkezett elég egészségügyi dolgozó.

A közép-ázsiai országról kínos képet festő Sacha Baron Cohen figuráját megpróbálják javukra fordítani a kazahok. Borat egyik kedvenc mondata lesz a turizmusuk hívó szava.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás