+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 13. vasárnap, 07:47
1945. szeptember 12-én alakult meg a bajor CSU. Mivel a tizenkétmilliós Bajorországot, Európa egyik legnagyobb gazdaságát gyakorlatilag 75 éve határozza meg, jelentősége túlmutat a bajor határokon. A CSU ráadásul ma talán Európa utolsó tényleg néppártja. De elfogadják-e egyszer a németek is a pártot?

Ahogy mára Bajország nehezen képzelhető el a Keresztényszociális Unió nélkül, ugyanúgy tartozik hozzá a nagytestvér CDU-hoz is a bajor kistesvér. Szövetségi szinten mindig közösen indulnak, közös frakciójuk is van a berlini parlamentben – ami persze nem jelenti azt, hogy mindenben mindig egyetértenének. A CSU ugyanis

 

nem pusztán egy hivatalosan teljesen önálló párt, de bajoros temperamentumával a berlini politika egészét meghatározza.

 

Az önállóságnak persze vannak történelmi előzményei, elvégre a weimari időszakban a katolikus Zentrum (a mai CDU-hoz hasonlóan) szintén nem indult a bajoroknál, ott ugyanis a Bajor Néppárt (BVP) volt a jobbközép – a két katolikus hátterű pártot összekötötte a poroszokkal és protestánsokkal szembeni ellenérzés, elvégre a Zentrum bázisát meg a rajnai katolikusok adták.

 

A második világháború után is megmaradt ez a kettőség: 1945 nyarán, amikor még jóformán füstölögtek a romok Berlinben, létrejött a mai CDU – a bajorok azonban kimaradtak, ők a CSU-val nemcsak a bajor identitásukat, de szociálisabb irányultságukat is ki akarták fejezni. Így alakult meg Münchenben (hivatalosan Coburgban) 1945. szeptember 12-én a Bajor Keresztényszociális Unió, amely egyszerre akart nyitni a liberális jobbközép felé, folytatva azért a Bajor Néppárt határozott katolikus-jobbos vonalát is. Az utóbbival való törést jelentette azonban már az is, hogy

 

a CSU nem felekezeti párt, azaz nyitott a protestánsok felé

 

– ma pedig muzulmán, zsidó vagy ateista tagja is vannak, a vallási hovatartozás nem, csak „a keresztény emberkép” elfogadása a párttagság feltétele. A pártnak mostanra a CDU-val közös melegtagozata is van.

 

A CSU-nak az elmúlt 75 évben Bajorországban igazi állampárttá sikerült válnia – ezzel függ össze, hogy a CSU-n belül gyakorlatilag a bajor miniszterelnök pozíciója fontosabb, mint maga a pártelnöké, már ha nem egy és ugyanazon személy tölti be a posztot, mint most is Markus Söder személyében.

 

A CSU sikerének több oka is van. Az egyik pártpolitikai. Az ötvenes években a pártnak még erős riválisa akadt a nyíltan szeparatista Bayernpartei révén, ami a CSU „bajorságát” is sikeresen kétségbe tudta vonni, elvégre miközben a CSU elfogadta az 1949-ben létrejött német (nyugatnémet) államot, a Bayernpartei – a mai napig – önálló Bajorországot akar. Persze a CSU már ekkor is abszolút többségeket szerzett a választásokon, 1959-ben azonban a Bayernpartei több politikusa is belekeveredett egy hamis tanúzási vádba, ami végül a párt megroggyanásához vezetett.

 

A CSU 1954-ES PLAKÁTJA MAGABIZTOSAN MINDÖSSZE ANNYIT ÜZEN: TOVÁBB ELŐRE. FOTÓ: HANNS-SEIDEL-STIFTUNG PLAKATSAMMLUNG

 

A CSU 1962-től 2008-ig minden tartományi választásokon megszerezte ezután a szavazatok több, mint felét,

 

1974-ben és 2003-ban a 60 százalékot is meghaladta a támogatottsága. 1966-tól 2008-ig a párt egyedül kormányozta a déli tartományt, ezt az egyeduralmat csak rövid időszakok törték meg: 2008 és 2013 között a liberálisokat, 2018 óta pedig a Szabad Választók nevű parasztpártot vették be maguk mellé.

 

A párt sikereit Hanns Seidel tartományi miniszterelnök alapozta meg az ötvenes években, ám a CSU igazán fontos országos jelentőségre Franz-Josef Strauß vezetésével tett szert. A politikus, aki testalkatában és nézeteiben is mindenben megfelelt egy klisészerű bajor férfinek, bonni miniszteri posztjait adta fel a bajor kormányfőségért (ez is mutatja, hogy a CSU-ban a müncheni karriernek nagyobb becsülete van, mint a fővárosinak).

 

FRANZ JOSEF STRAUß PLAKÁTJA CSU-S EGYSZERŰSÉGGEL CSAK ANNYIT HIRDET: NÁLUNK, BAJORSZÁGBAN. ELVÉGRE A DÉLI TARTOMÁNYBAN ENNYIRE EGYSZERŰ AZ ÉRV A CSU MELLETT. FOTÓ: HANNS-SEIDEL-STIFTUNG PLAKATSAMMLUNG

 

1980-ban azonban Strauß német kancellár is akart volna lenni – azt azonban elbukta. A nyugatnémet társadalomnak vélhetően nemcsak túl konzervatív, de túl „bajor” is volt. Rajta kívül eddig egy másik szintén sikeres bajor miniszterelnök próbálta meg bevenni a német kancelláriát is – Edmund Stoiber azonban otthon hiába szerezte meg majdnem a szavazatok kétharmadát, 2002-ben nem lett kancellár Gerhard Schröderrel szemben.

 

Mivel 2021-ben Angela Merkel már bizonyosan nem indul 16 év után a kancellári posztért, megint felmerült, hogy esetleg nem a CDU decemberben megválasztandó új elnökének (várhatóan Armin Laschetnak vagy Friedrich Merznek), hanem a bajor kormányfőnek, a CSU-t Horst Seehofertől igazi bajoros „öldöklés” után megöröklő Markus Södernek kéne ringbe szállnia. Söder azonban egyelőre csitítja a várakozásokat:

 

„Megvan annak a jó oka, hogy eddig a CSU miért nem tudott sohasem kancellárt adni”

 

– mondta a párt születésnapján a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Az is igaz, hogy Södernek nem erőssége nyílt lapokkal játszania, inkább kivár – a közvélemény-kutatási adatok egyelőre neki kedveznek, ugyanis a nyáron még a németek 40 százaléka akarta volna a bajor politikust kancellárnak – kétszer annyian, mint Merzet és két és félszer annyian, mint Laschetet.

 

LASCHET, MERZ ÉS SÖDER (BALRÓL JOBBRA) KÖZÜL EGYELŐRE CSAK AZ ELSÖ KETTŐ JELENTETTE BE, HOGY LENNE KANCELLÁRJELÖLT IS, DE NEM KIZÁRT, HOGY VÉGÜL SÖDER LESZ AZ, NOHA BAJOR POLITIKUS EDDIG A NÉMET KANCELLÁRSÁGÉRT FOLYTATOTT VERSENYBEN MINDIG ELBUKOTT. FOTÓ: AZONNALI-MONTÁZS

 

Az biztos, hogy miközben Németországban is szorulnak vissza a néppártok, a CSU a mai napig őrzi néppárti jellegét, minden társadalmi osztályt megjelenít. Söder pragmatizmusát mutatja az is, ahogy – ha éppen hatalmi érdekei úgy kívánják – bezöldíti a pártot, amivel persze keresztény-zöld berlini koalíció vezetésére is alkalmassá teheti magát.

 

A CSU-ban ugyanúgy helye van a habsburgiánus, antinacionalista Bernd Posseltnek, az Orbánt kritizáló Manfred Webernek, mint a migrációt „minden problémák anyjának” nevező Seehofernek –

 

a pártot értik München elegáns nagypolgári negyedeitől a kis bajor falvak sörsátraiig.

 

De továbbra is kérdéses, hogy Bajorország határain túl sikeres tud-e lenni ez a stílus.

 

NYITÓKÉP: Markus Söder bajor zászlós szájmaszkban / MS, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Legának nem sikerült bevennie az ötven éve vörös Toszkánát, az Öt Csillag az északi régiókban gyakorlatilag eltűnt, a déliekben összeomlott.

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből.

A ma újrainduló parlamentben már bevezetett az Országgyűlés Hivatala a koronavírus-fertőzést megelőző intézkedéseket, azok azonban a politikusokra nem vonatkoznak. De akkor hogyan védekeznek majd a politikusok?

Az untig ismert sorosozás mellett az is kiderül a miniszterelnök Magyar Nemzetben megjelentetett cikkéből, hogy a brüsszeli politika a németet követi.

Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

A legtöbb helyen kötelező lesz a maszkviselés, annak betartásáért pedig az adott hely lesz a felelős. Részletek!

A hét kérdése

A legújabb módi az lett, hogy ingyenes koronavírus-teszteket követel az ellenzék a kormánytól. De valóban szüksége van erre mindenkinek, a kisnyugdíjastól a kőgazdag vállalkozókig? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás