+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. február 12. szerda, 12:02
A CDU-n belüli viták és bizonytalanságok szükségszerű velejárói egy utódlási folyamatnak. Merkel nem tudja teljesen meghatározni, hogy ki kövesse a kancellári székben. De nem volt ez másképpen Helmut Kohl után sem.

2018 decemberében került a CDU élére Annegret Kramp-Karrenbauer. Azzal, hogy átvette Merkeltől a pártvezetést, még persze nem volt lefutott meccs, hogy kié lesz majd a kancellárság. De sokan azzal számoltak: ha Merkel tényleg őt szánja utódjának, egy idő után átadja neki a kancellári posztot.

 

AKK azonban nem tudott kilépni Merkel árnyékából, ami talán a kancellárnak magának tetszhetett, de egy utódlás sohasem arról szól, hogy a kiválasztott türelmesen vár. AKK-ban azonban nem volt meg a mersz, hogy saját arcélt építsen – és eleve az elmúlt több, mint egy évben csak annyi derült ki róla: nincs meg a párton belüli autoritása.

 

Ezt vélhetően Merkel is érzékelte, ezért nem is gyorsította meg a kancellári utódlást. Most, amikor a türingiai események kapcsán, gyakorlatilag Merkel üzente meg a tartományi CDU-nak, hogy mit kell tenniük (és AKK-ra csak az a szerep várt, hogy a tévedést beismerje),

 

egyértelműen meglátszott: nem történt meg gyakorlatilag még a párt élén se a vezetőváltás.

 

AKK 2018 decemberében sikeresen győzte le a párton belüli jobbos öregurak – a Merkellel szemben sértettek – jelöltjeként induló Friedrich Merzet, de utólag látható: ez is inkább tekinthető Merkel sikerének, aki ha nem is nyíltan, de félreérthetetlenül Friedrich Merz, a yuppie-konzervatív Jens Spahn és AKK meccsében az utóbbi mellett állt ki.

 

A HÁROM EGYKORI VERSENYTÁRS 2018-BÓL A CDU-ELNÖKSÉGÉRT, BALRÓL JOBBRA FRIEDRICH MERZ, ANNEGRET KRAMP-KARRENBAUER ÉS JENS SPAHN.

 

Sok tekintetben AKK az Merkelnek, ami Wolfgang Schäuble volt Helmut Kohlnak – azzal a különbséggel, hogy Kohl csak egy választási vereség után értette meg, hogy át kell adnia a pártvezetést egy jóbarátjának. Azonban – pláne a CDU-ban – ritkán mennek az utódlások könnyedén, ami azzal is összefügg, hogy a pártban egy-egy pártelnök (és kancellár) nagyon hosszú ciklusokon keresztül töltött be vezető posztot, azaz az elszakadás eleve csak fájdalmas és hangos lehet. Kohlt is végül nem Schäuble váltotta, hanem a Schäublét sikeresen kiszorító – egyben Kohlnak a pártbeli utolsó döfést megadó – Merkel. Így ma, amikor AKK személyében lett már egy új Schäuble – azaz a vezetés által jóváhagyott új vezető –,

 

a tényleges kérdés az: ki szúrja majd hátba Merkelt?

 

A 2018-as pártelnökválasztás két alulmaradtja (Merz és Spahn) bizonyosan szívesen megtenné. Friedrich Merzet személyes bosszú is vezetheti, elvégre Merkel gyakorlatilag a 2000-es évek elején vele szemben szerezte meg Kohl után a pártot. Merz tehát azon régi CDU-t jeleníti meg, amely még nyugatnémetesebb, férfiasabb és konzervatívabb volt – de mégiscsak kínos neki, hogy Merkel (értsd: AKK) még 2018-ban is, ismét le tudta őt győzni.

 

Ennek az is oka lehet, hogy egyrészről Merz nem egy túl jó szónok, túl sok időt töltött a politikán kívül (néha ezért az üzleti élet agresszivitásával lép fel, ami egy politikusnál taszító), másrészről nem biztos, hogy az általa javasolt út – miszerint a CDU-t gazdaság- és társadalompolitikailag is jobbra kéne tolni – lenne a megoldás. Elvégre hiába veszít a CDU a népszerűségéből,

 

Merkel még mindig sikeresen biztosítja: a CDU nélkül ma se tudna kormány alakulni Berlinben.

 

Legfeljebb a szocdemek helyét a Zöldek vennék át, vagy mindkét pártot be kéne vonni, vagy valamiképpen még a jobboldali-liberális FDP-t is – de a merkeli út éppen erről szól: annyira középre tolni a CDU-t, hogy hiába veszít a jobbszélen, vele szemben és nélküle nem tudna baloldali kormány létrejönni. A CDU egyfajta centrális pártként a szavazók jó negyedét megszólítva válogathatna a – liberálisok kivételével – elsősorban tőle még mindig balrább álló többi párt (szocdemek, zöldek) közül.

 

Merz taktikája más irányba mutat, ő visszahozná a 2000-es évek előtti világot, amikor a CDU-nak a liberálisok voltak a természetes szövetségesei. Azonban jelenleg a két jobboldali alakulat a szavazók kicsit több, mint harmadát érné csak el, azaz Merznek is vagy nyitnia kéne a Zöldek felé (amitől nem zárkózik el, csak akkor meg felmerül a kérdés, miben másabb ő, mint a merkeli vonal), vagy az AfD felé (de ezt a tabut ő se akarja megdönteni), vagy valamiképp az AfD-hez ment jobbosokat vissza kéne hoznia. Hívei vélhetően ebben bíznak, de nem biztos, hogy ami Helmut Kohl alatt működött – azaz egy a falig jobboldali CDU –, az egy sok tekintetben megváltozott német társadalomban is, a 21. század harmadik évtizedében még esélyes lehet.

 

FRIEDRICH MERZ MAGYARÁZÁS KÖZBEN

 

A másik korábbi elnökjelölt, Jens Spahn tehetséges, ráadásul ő úgy jobbos, hogy nem a 1990-es évek visszahozását ígéri csak (mint Merz) – például ő kiáll homoszexualitása mellett –, de még túl fiatal, azaz nem valószínű, hogy 2022-ben majd őt indítja a párt kancellárjelöltként.

 

Nagyon úgy nézhet ki, hogy a kancellárjelölt – aki AKK visszalépése miatt vélhetően pártelnök is lesz – még nem is mérettette meg magát eddig.

 

Okosan tette, mert ezzel egyrészről nem konfrontálódott idő előtt és szükségtelenül, másrészről egy megosztott pártban integratív személyként léphet fel. Még az sem kizárt, hogy Merkel is ezzel számolt: AKK-nak esetleg csak annyi szerepet szánt, hogy végleg legyőzze a Merz-tábort, de kancellárnak – és ekként hosszú távon pártelnöknek – Merkel se a Saar-vidéki politikusnőt akarhatta.

 

Ez az integratív személy lehetne Armin Laschet,

 

aki jelenleg a legnépesebb – tizenhatmilliós – tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália (NRW) élén áll.

 

A politikus minden irányba eladható. Egyrészről ő éppen az FDP-vel kormányoz közösen, ráadásul 2017-ben egy vörös-zöld kormányt tudott legyőzni jobboldali alternatívát nyújtva. Másrészről viszont a CDU-n belül a centrista-liberális frakció szószólója, amely gazdaság- és társadalompolitikában is elveti a nagyon éles jobbos fordulatot (ehelyett inkább egy társadalompolitikailag liberális, gazdaságilag szociális kereszténydemokráciát hirdet). Ráadásul mégiscsak mögötte áll a legnépesebb tartományi CDU-szervezet, az ő voksaik nélkül eleve senki nem lehet pártelnök vagy kancellár.

 

Azaz ha Laschet nem is vállalja, egy biztos: a kancellárjelölt az lesz, akit Laschet akar.

 

Laschet joviális stílusával meg tud szólítani sokakat, ráadásul azzal, hogy ő egy nyugatnémet katolikus férfi, azoknak is elfogadható, akiknek eleve már kicsit sok volt, hogy húsz éve nők állnak a CDU élén. Ha Laschet el akar indulni, azzal éppen a szintén NRW-s Merznek is árt, elvégre a tartományi szervezet vélhetően inkább ekkor a tartományi miniszterelnök mögé sorol be. (Amúgy Jens Spahn is NRW-ből való.)

 

LASCHET (JOBBRA) GYAKORI VENDÉG A VATIKÁNBAN, ITT ÉPP FERENC PÁPA FOGADJA

 

Ma Laschet ellen két tényező dolgozhat: őmaga (ha nem akar kancellár lenni), vagy Markus Söder. Ugyanis nem kizárt:

 

a bajor miniszterelnök, CSU-elnök elérkezettnek látja az időt, hogy bajorként akarjon az uniópártok közös kancellárjelöltje lenni.

 

A háború utáni német történelemben eddig összesen kétszer indított CSU-s politikust a CDU/CSU kancellárjelöltként: mind Franz Joseph Strauss 1980-ban, mind Edmund Stoiber 2002-ben elbukott. Söder azonban – noha ő is elég erős frank dialektusban beszél, és eleve bajorként jelentős hendikeppel indul a legszebb német tartományon kívül mindenütt – úgy gondolhatja: a CDU van olyan nagy bajban most, hogy a jobboldal egyetlen sikeres politikusát mégis Markus Södernek hívják. Söder noha másképp, mint a nyugodt Laschet, de maga is integratív személy, csak

 

ő a müncheni politikában edződött, ahol tényleg folyni szokott a vér minden utódláskor.

 

Azaz ha Söder becéloz egy posztot, akkor tudni fogja, hogyan szerezze meg. Ő a viccbeli Móricka, akiről a tanárnéni panaszkodik, hogy „azt ordibálja: meg fog b*szni engem”, az igazgató meg csak azt válaszolja: „ja, az meg is fogja”.

 

ÖSSZEJÖHET-E A KANCELLÁRSÁG EGY BAJORORSZÁGI POLITIKUSNAK? MARKUS SÖDER (AZ ELSŐ SORBAN JOBBOLDALT) A HARMADIK, AKI ÚGY NÉZ KI, MEGKÍSÉRLI A LEHETETLENT.

 

De miközben egy kíméletlen harcos, aki nagyon szépen tud jobbos szólamokkal önkívületi állapotba hozni bármilyen sörsátrat, de ha kell, bezöldül, és a legkeményebben szólal fel az AfD ellen. Például Türingia kapcsán, amikor egy jó egész napig össze-vissza szerencsétlenkedett a helyi és szövetségi CDU, Söder az első percben kiállt, és elutasította az AfD-vel való együttműködést.

 

Paul Nolte berlini történész szerint is Laschet és Söder között dől el, ki is lesz Merkel utódja a kancellári székben. A neokonzervatív értelmiségi szerint

 

Merz egy „zombi”, aki egy letűnt kort jelenít meg.

 

Laschet a merkeli centrista politikát vinné tovább, csak kicsit joviálisabban, mint Merkel. Söder pedig mindehhez adna egy adag müncheni cinizmust és opportunizmust – azaz ha ő lesz a kancellárjelölt, majd ne csodálkozzunk, ha mást mond a választási kampányban a sörsátrak népének, és mást csinál kancellárként.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szolidaritási alapból részesülhet Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna is, igaz, inkább politikai gesztus ez, mintsem óriási segítség.

A demokratikus szocialista Bernie Sanders szerdán bejelentette, felfüggeszti kampányát és kiszáll a 2020-as demokrata előválasztási versenyből. Vagyis Joe Biden lesz a demokraták elnökjelöltje.

A rendőrség statisztikái alapján az illegális határátlépésre készülők elég fegyelmezettek a járvány miatti válsághelyzet óta.

A jelenlegi korlátozások fenntartását kérte Karácsony Gergely és Szita Károly a kormánytól a maratoni késést és nagyon kevés konkrétumot felmutató sajtótájékoztatón.

Niall Ferguson brit történész hat egyszerű, de kényelmetlen kérdést tenne fel a pekingi vezetésnek. Szerinte Kína felelőssége kétségtelen, ezért Trumpnak igaza van, amikor kínai vírusról beszél mindig.

A halottakból hárman voltak 70 év alatt, egyikük egy 49 éves férfi. Ma döntenek a kijárási korlátozásokról is.

Az énekesnő a vagyon újraelosztásáról osztott meg egy gondolatot, ami egy ismeretlen Sanders-aktivistától származik. Mutatjuk a legjobb mémeket Britney elvtársról!

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Ezt is szerettétek

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Hogyan vészelhetjük át ép lélekkel a következő heteket, és miben reménykednek a bevételeiktől eleső vállalkozók?

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Twitter megosztás Google+ megosztás