+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. szeptember 2. szerda, 19:19
Már maga Lukasenka is hálálkodik az orosz állami médiából Belaruszba importált újságírókért, de a RT még mindig tagadja, hogy az embereik besegítettek a belarusz közmédiának, miután annak több száz dolgozója sztrájkba kezdett. Hogyan lehet tehát, hogy az oroszok – egyelőre a médiában – ott is vannak Belaruszban, meg nem is?

Miután Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök augusztus 9-én a hivatalos adatok alapján megnyerte az elcsalt belarusz elnökválasztást, az országban óriási kormányellenes tüntetéshullám indult: eleinte a hatóságok a tüntetéseket megpróbálták vérbe fojtani, később már nem próbáltak erőszakosan fellépni a tömeg ellen, és így volt, hogy több százezer ellenzéki vonult az utcákra a fehér-vörös-fehér, történelmi belarusz zászlót lobogtatva.

 

A tüntetéseknél azonban még érdekesebb vetülete volt az elnökválasztás utáni elégedetlenségi hullámnak a szinte minden nagy állami vállalatnál meginduló sztrájkhullám: az üzemekben, gyárakban a munkások tömegével kezdtek munkabeszüntetésbe, de ami még érdekesebb, hogy a rendőri erőszak ellen tiltakozva még a közmédia dolgozói is tömeges sztrájkokba kezdtek.

 

Üres stúdió

 

Eleinte a belarusz állami rádiótól mentek haza munka helyett a műsorvezetők, újságírók és technikusok, később őket a tévések is követték, így volt egy időszak, amikor úgy tűnt: földbe áll a Belteleradiokompanyija (BT) nevű állami médiacég. A hatalom egy rögtönzött állománygyűlésen próbálta menteni a helyzetet augusztus 15-én, kevés sikerrel, ugyanis 17-én elindult a sztrájk.

 

Összesen az állami médiacégtől háromszázan nem vették fel a munkát, közülük már százat el is bocsájtottak

 

számol be az RBK orosz üzleti napilap az eseményekről.

 

A tévések sztrájkjának reggelén egy üres stúdiót mutattak csak az állami médiában, később ismétlésekkel töltötték fel a műsoridőt, olyan sokan hiányoztak. Erről az állapotról, valamint a belarusz állami média működéséről belülről az Azonnalinak részletesen is beszélt Olga Szemasko, a közrádió egyik gazdasági műsorának vezetője, aki maga is sztrájkba kezdett a rendőri erőszak láttán.

 

 

Az egy-két napos, kínos intermezzo után viszont az állami propagandagépezet már ismét teljes gőzzel üzemelt. Csakhogy a sztrájkba vonuló, és emiatt kirúgott tévések és rádiósok helyét nem belarusz újságírók vették át. Még maga Lukasenka is elismerte augusztus 21-én, hogy megkérte az oroszokat: tudnának-e két-három csoportnyi újságírót adni.

 

„Ez hat-kilenc újságíró a legfejletteb tévétől. Hadd lássa az ifjúság, hogyan dolgoznak” – mondta.

 

Ha szépen kértek, segítünk

 

Ez a legfejlettebb televízió lenne a korábban Russia Todayként ismert RT – vagyis az orosz állami pénzből futó nemzetközi hírcsatorna. A csatorna vezérigazgatója, Margarita Szimonjan maga is aktívan követte a belarusz eseményeket – például a tüntetéshullámot látva már azt írta a Twitterére, hogy itt lenne az ideje, hogy Belaruszban „az udvarias emberek” tegyenek rendet. Udvarias embereknek az orosz popkultúrában a Krímet megszálló, felségjelzés nélküli orosz katonákat nevezik. Később Szimonjan egy közéleti vitaműsorban azt dobta be, hogy a Litvániába menekült ellenzéki elnökjelölt Szvjatlana Cihanouszkaja IQ-ja 82, és ez alig több, mint egy orángutáné.

 

Maga az RT azonban végig és mind a mai napig tagadja, hogy az újságíróik beültek volna híreket csinálni a belarusz közmédiába. Még Szimonjan is csak arról írt augusztus 19-én, hogy a csatorna dolgozói nem dolgoznak a belarusz tévénél. „De, ha szükséges, készen állunk. Ha udvariasan kérnek.”

 

MARGARITA SZIMONJAN RT-VEZÉR VLAGYIMIR PUTYINNAL 2015-BEN. FOTÓ: KREML

 

Oroszok azóta jöttek, azonban az RBK arról ír, valóban nem ültek be híreket csinálni a közmédiához, be sem járnak a Belteleradiokompanyija épületébe dolgozni. A lapnak a belarusz televíziós hírügynökség egyik dolgozója úgy nyilatkozott, az RT-sek maguknak dolgoznak, de kész anyagokat is leadnak a hírügynökségnek.

 

Mindent maguknak csinálnak, ők kameráznak, szerkesztenek és vágnak, a hírügynökség így már csak a kész anyagot kapja kézhez, ami lemegy a közmédiában.

 

Csakhogy a belarusz közmédia ennek ellenére egy az egyben, az RT feltüntetése nélkül, saját és exkluzív anyagként eladva vesz át az orosz tévétől anyagokat, mint például ebben az anyagban, ahol a két megszólaló egy az egyben az RT két nappal korábbi anyagából lett átemelve.

 

„Sokat jelent ez nekünk” 

 

Nem csoda, hogy Lukasenka hálás a gyorsan jött orosz segítségért. Egy, az RT-nek adott interjújában nem is győzött köszönetet mondani az orosz újságíródelegációnak. A minimum kétes legitimitással bíró belarusz elnök arról beszélt, hogy a közmédia korábbi dolgozói már előre spekuláltak és kollektívákat formáltak, hogyha majd győz a forradalom és a kormányzati szereplőket eltávolítják, akkor ők ülnek be a helyükre.

 

„Maguk is tudják, milyen fontosak voltak ebben a nehéz időszakban számunkra.

 

És az is, amit technikailag mutattak nekünk a szakembereik, újságíróik és tudósítóik, és persze... az önök vezetője (vagyis a már fentebb említett RT-vezér Margarita Szimonjan – a szerk.). Sokat jelent ez nekünk” – fordult az RT újságírója felé.

 

Az interjút készítő Konsztantyin Pridibajlo erősködött: ők bizony nem a közmédia dolgozóinak helyére érkeztek. „De mi nem cseréltünk le senkit, erre kérem, figyeljen oda!” – szólt vissza az elnöknek az újságíró.

 

„Tudom, de önök úgy dolgoznak, mint a mi csoportjaink, szóval teljesen képben vagyok ezzel kapcsolatban. Ezért is nagyon hálás vagyok a támogatásukért” – hálálkodott Lukasenka.

 

 

Lukasenka nyilatkozata akár kínos beismerése is lehetne annak, hogy végső soron a belarusz állami média anyagait részben orosz újságírók készítik, de az RT inkább eldicsekedett vele. Ahogy az RBK-nak nyilatkozta a csatorna sajtószolgálata: szerintük Lukasenka csak megdicsérte az újságíróikat a jó munkáért.

 

Az RT: marad. A többi fontos hírügynökség: kitiltva

 

Persze a történetben az RT újságírója, Pridibajlo személye is érdekes. Az újságírói ugyanis korábban már legalább kétszer – 2014-ben és 2017-ben – maga is dolgozott a Belteleradiokompanyijának. Pridibajlót többen is közvetítőként írják le a belarusz állami médiaholding és az orosz tévé között, de ő maga tagadja, hogy ilyen közeli lenne a viszony a belarusz köztévével.

 

„Az RT-ből senki nem dolgozik kifejezetten a BT-nek. Ez egy röhejes álhír" – mondta, hozzátéve, hogy az viszont igaz, hogy a belarusz köztévé az ukrán és orosz piacon keres új újságírókat, őt is megkereste pár barátja a BT vezetőségéből, de ő annyit mondott, hogy „nézzék, nem vagyok HR-es”.

 

„Senki nem ment dolgozni a BT-hez. Én csak az RT-nek dolgozom. A BT-hez is csak azért megyek, hogy – barátságból – teázzak és kávézzak”

 

– mondta Pridibajlo, akit a rohamrendőrök az elnökválasztás másnapján letartóztattak, de orosz útlevelével könnyen szabadult.

 

Vagyis az RT elég szabadon és nyíltan dolgozhat Belaruszban, ám ez több más újságnak, nemzetközi hírügynökségnek már nem adatik meg. A hatóságok augusztus végén legalább tizenhét újságíró akkreditációját vonták be és többüket kitoloncolták az országból – köztük voltak a BBC, a Radio Liberty, az AP, az ARD és a Reuters munkatársai is.

 

BORÍTÓKÉP: Tut.by / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A romániai megyei közegészségügyi hivatalok már nem állnak a helyzet magaslatán, most két település nevét keverték össze.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás