+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. augusztus 15. szombat, 18:53
Belaruszban az eddig Lukasenka mögött kitartó állami média hétfőtől lelőné az adását, nem véletlen, hogy Lukasenka két emberét is odaküldte rendet tenni. A dolgozók új választásokat és a cenzúra megszüntetését követelik.

Egyre inkább kezd kicsúszni az irányítás Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök kezéből, miután az ország kulcsfontosságú nagyvállalatainak és állami szervezeteinek jelentős része is sztrájkba vonult az elcsalt elnökválasztás és az azt követő rendőri brutalitás hírére.

 

Olyan kulcsvállalatoknál indultak tömeges sztrájkok, mint a Hrodna Azot nitrogénművek, a Belarus traktorokat gyártó MTZ, a teherautókat összeszerelő BelAZ és MAZ, a minszki metró, vagy az állami légitársaság, a Belavia. Azonban a legmeglepőbb talán az, hogy sztrájkhoz hétfőtől csatlakozni akart a hatalmat eddig rendre hűségesen kiszolgáló közmédia több dolgozója is.

 

Natalja Bibikova, a nemzeti tévé hármas csatornájának vezetője azt mondta, hétfőtől teljesen lelőtték volna az adást:

 

„Úgy terveztük, hogy hétfőn csatlakozunk a sztrájkhoz, a tévécsatorna pedig egyszerűen leállna. Hadd menjenek csak helyette régi filmek.”

 

Persze sok százezren továbbra is a Lukasenka mögé lelkesen beálló közmédiából tájékozódnak, amely vagy nem számol be a tüntetésekről, vagy a kormányzati narratívát szajkózza – miszerint a tüntetéseket szervezők külföldiek, akik Majdant akarnak csinálni Minszk utcáin. Épp ezért nehéz lenne alábecsülni a jelentőségét egy köztévés sztrájknak, ezt pedig a vezetés is érezte.

 

A Tut.by független hírportál arról tudósít: már órákkal a sztrájkról szóló hírek felröppenése után Lukasenka két legfontosabb spin doctorát, Natalja Kocsanova parlamenti felsőházi elnököt és Natalja Ejszmont elnöki szóvivőt küldték be a közmédia – Belteleradiokompanyija (BT) – épületébe, hogy tegyék rendbe a dolgokat. Hogy az épületben összetrombitált rögtönzött megbeszélésen miről volt szó, arról keveset tudni: annyi viszont biztos, hogy Kocsanova azzal kezdett, hogy közölte, Lukasenka bizony 80 százalékkal megnyerte a választásokat. Alig, hogy ezt elmondta, a közmédia épületében

 

a nem Lukasenkára szavazók elkezdték felnyújtani a kezüket, kiderült, hogy a teremben ők vannak többségben.

 

 

Egy, az épületet még a megbeszélés alatt elhagyó dolgozó szerint a Beltelekompanyija dolgozói már el is kezdtek megfogalmazni egy levelet, mellyel várhatóan hétfőtől beszállnak az országos sztrájkba. A levél vázlata már napvilágot is látott, ebben a sztrájkoló dolgozók új, nemzetközi megfigyelők által felügyelt választást, a békés tüntetők elleni erőszakos fellépés beszüntetését, a politikai foglyok és a békés tüntetők szabadon bocsájtását követelik.

 

Valamint azt, hogy a közmédiában szűnjön meg a cenzúra, lehessen objektíven beszámolni az eseményekről.

 

 

A sajtónak nyilatkozó közmédiás alkalmazott szerint sok más kollégája panaszkodott arra, hogy a közmédia miért nem mutatja, hogy mi történik az utcákon, miért nem az igazságot mutatják. Erre szerinte Kocsanova válasza az volt, hogy hiszen „a konkurencia is egyoldalúan számol be mindenről”.

 

A közmédia előtt egyébként több száz tüntető gyülekezett,

 

mikor Lukasenka két embere megérkezett, azt ordibálták feléjük, hogy „szégyen!” és „az igazat!”

 

 

 

Ennél sokkal nagyobb, de továbbra is békés tömegtüntetések voltak szombaton az utcákon. Minszkben tízezrek mentek a Puskinszkaja metróállomáshoz, hogy megemlékezzenek a rohamrendőrök által ott meggyilkolt tüntetőre, Alekszandr Tarajkovszkijre.

 

 

 

Óriási ellenzéki tüntetések voltak például Hrodnában is:

 

 

De a bresztieket sem kellett félteni:

 

 

BORÍTÓKÉP: Tüntetők a Puskinszkajánál augusztus 15-én. Fotó: Tut.by / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Főleg a szegény körülmények között élő csecsemők vannak veszélyben, de a fejlett országokban is nehéz elmenekülni a probléma elől. A magyar fővárost ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás