Leszavazta a román felsőház a székely autonómiatervezetet

Ezzel nemzeti egység született a román szenátusban, az RMDSZ-es képviselők szavaztak ugyanis csak az autonómia mellett, míg a többiek egyhangúan utasították el azt. Eközben a romániai közbeszédben már elindult a hibáztatási verseny: ki tehet a leginkább arról, hogy az alsóházon átmehetett a törvény.

Ahogyan várható volt, elutasította a román parlament felsőháza a székhelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetet szerdán – írja a Transindex.

Az autonómiastatútum parlamenti elutasítása önmagában persze nem meglepő, annál inkább érdekesek ennek a körülményei: a törvény ugyanis azt követően került az – egyébként az alsóházzal megegyező jogkörökkel rendelkező – szenátushoz, hogy az alsóház hallgatólagosan elfogadta. Történt ez úgy, hogy a képviselők a koronavírus káoszában 45 napig elfelejtettek róla tárgyalni, ilyen esetekben pedig egy törvényt automatikusan átengednek a házon.

A hír nagy felzúdulást váltott ki Romániában: dörgedelmes Facebook-üzenetben Klaus Johannis, Románia erdélyi szász származású államelnöke kezdett el ízesen magyarozni, kissé megvetően magyarul odaköszönve a hallgatólagos elfogadást lehetővé tevő ellenzéki, de az alsóház legnagyobb pártját jelentő PSD-nek. „Hihetetlen, kedves románok, hogy mi zajlik Románia parlamentjében. A PSD segített az RMDSZ-nek, hogy átmenjen a képviselőházon egy olyan törvény, amely széles körű autonómiát biztosít Székelyföldnek. Hihetetlen, hova jutottunk ezzel a PSD-vel” – háborgott az államelnök,

Ezt követően Viorica Dăncilă, a PSD elbukott államelnök-jelöltje és az ország előző miniszterelnöke ment neki saját pártelnökének a figyelmetlensége miatt mondván, hogy Ciolacu „gyalázatosan megalázta a románokat”, a PSD pedig jobbat érdemel nála, az autonómiatörvény pedig „alkotmányellenes és románellenes”.

Talán kevéssé meglepő, hogy a román politika legnagyobb showmanje is kiborult, a volt államelnök Traian Băsescu – aki szerint Románia a Tiszáig tart, és ezt nem is szégyelli odavetni a magyaroknak, ha azok az autonómiát követelik – is „szégyennek” nevezte az alsóházi hallgatólagos beleegyezést, ami „megalázza Romániát és a román embereket”.

Ezek után már-már nemzeti egység alakult ki az autonómiatervezet elfogadásával kapcsolatban: mind a kormánypárt PNL, mind a PSD, mind a Victor Ponta exkormányfő által vezetett Pro Romania, és a liberális kispárt ALDE is jelezték, hogy a felsőházi szavazáson leszavazzák a törvénytervezetet. A centrista-liberális USR-PLUS-szövetség nem jelezte, hogyan szavaznak, mindezek után viszont kevéssé volt meglepő az autonómiatörvény felsőházi leszavazása (az RMDSZ-esek is jelezték, nincsenek illúzióik):

Volt azonban kavarodás a szavazás során, ugyanis a szenátoroknak a törvénytervezetet elutasító jelentésről kellett szavazniuk, vagyis aki az autonómia ellen van, annak igent, aki pedig mellette, annak nemet kellett volna mondania. A Transindex tudósítása szerint voltak, akik emiatt úgy összezavarodtak, hogy reflexből a jelentés ellen szavaztak volna, vagyis az autonómiát erősítették volna. Végül azonban senki nem rontotta el, így az autonómia mellett kilencen, ellene pedig 126-an szavaztak.

Johannis, Dăncilă és Băsescu dörgedelmes megszólalásai mellett talán a legkimértebb álláspontot a liberális ALDE elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu vázolta fel. Szerinte ugyanis azzal, hogy Johannis azzal vádolta meg a PSD-seket, hogy „titkos megállapodást” kötöttek a magyarokkal, hogy lemondjanak az ország területének egy részéről, az elnök a legsúlyosabb vádat fogalmazta meg Romániában 1989 decembere után.

Nevezetesen

Szerinte ilyenkor két opció maradt: Johannisnak bizonyítania kell a vádak helyességét, ha pedig ezt nem tudja megtenni, le kell mondania. Ha viszont Johannis hihető magyarázattal szolgál, és igazak a vádak, akkor az ebben érintett pártot be kell tiltani.

BORÍTÓKÉP: A román parlament bukaresti épülete. George M. Groutas / Flickr