+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 22. vasárnap, 11:46
Miután kiderült, hogy az alkotmányvédelem megfigyelné őket, a radikális párton belül is szélsőségesnek számító Szárny-csoport feloszlott. Nézeteik persze ott maradnak az AfD-ben. Közben a párt népszerűsége tíz százalék alá csökkent.

Az AfD megalakulása óta folyamatosan sodródik jobbra, így lett az egykoron csupán euróellenes agendával alakult „professzorpártból” – az alapító elnök, Bernd Lucke botrányos, szó szerinti elzavarásával – egy szélsőjobboldali erő, amelynek egyes követelései túlmutatnak a jelenlegi németországi alkotmányos kereteken. Különösen

 

a párton belüli neonácikat összefogó Szárny (Flügel) tett egyre nagyobb befolyásra szert,

 

főleg a keletnémet pártszervezeteket uralják. Vezérük az a Björn Höcke, aki tavaly húsz százalék felé repítette Türingiában az AfD-t.

 

A Szárny főleg a tagság körében erős, a pártvezetés még ellenáll: a párt két társelnöke, valamint frakcióvezetői is Höckéékkel szemben határozzák meg magukat. Höckével szemben 2017-ben maga az AfD kezdeményezett kizárási eljárást, ugyanis

 

még az AfD-ben is többen úgy találták, hogy a türingiai AfD-elnök beszédei „Hitleréire emlékeztetnek”.

 

Amikor pedig a ZDF köztelevízió munkatársa párhuzamosan Höcke- és Hitler-idézeteket olvasott fel AfD-s parlamenti képviselőknek, maguk is elismerték: nem éreztek különbségeket a szövegek között. A pártból való kizárás azonban nem történt végül meg, 2018-ban Höcke mellett döntött a többség, ami azzal is összefügg, hogy már akkor is sokan pártszakadástól tartottak – valamint Höcke és a Szárny pozíciót erősítik a jó keletnémet eredmények. A Höcke-kritikus pártvezetés ugyanis főleg nyugatnémetekből áll.

 

A FLÜGEL (SZÁRNY) MÁRA AZ AFD-N BELÜL FONTOS PLATFORMMÁ VÁLT, AMELY SZÉLJOBBRÓL KRITIZÁLTA A NEKIK MÉG MINDIG TÚL MÉRSÉKELT PÁRTVEZETÉST.

 

Höcke és a Szárny több politikusának megnyilvánulása miatt felvetették többen is, hogy az alkotmányvédelemnek meg kéne figyelnie a pártot. Ezt Hans-Georg Maaßen, a szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal mára lemondott vezetője sikeresen hiúsította meg. Maaßen kapcsán azonban már hivatali ideje alatt is felmerült, hogy elfogult az AfD irányában: 2015-ben például titokban adott az akkori – ám azóta a pártból szintén kiutált – AfD-társelnök Frauke Petry-nek tanácsokat, hogyan kerülheti el a párt a megfigyelést (például Maaßen is Höckéék visszaszorítását javasolta).

 

Miután Maaßen 2018 őszén kétségbevonta, hogy Chemnitzben azon év augusztusában a széljobb hajtóvadászatot folytatott volna külföldiek ellen, egyre nyilvánvalóbbá vált a jogász elfogultsága, így végül mennie kellett. Maaßen ma a CDU jobbszélét jelentő, ám a megtévesztő neve ellenére sem a párt részét képező, tartalmában inkább az AfD-hez közelibb Értékunióban (WerteUnion) politizál, és egy AfD-közeli ügyvédi irodának dolgozik.

 

Maaßen távozásával azonban újra esélyt kapott az AfD megfigyelése. Ez nem lenne szokatlan egy parlamenti párt esetében sem, elvégre

 

a szélsőbaloldali Die Linke egészét a mai napig megfigyelik az országos és a tartományi alkotmányvédelmi hivatalok,

 

ügynökeiket be is építik a pártba. Az AfD kapcsán azonban a mai napig vita, hogy a párt jobboldalinak vagy szélsőjobboldalinak tekinthető-e, főleg Alexander Gauland, a párt frakcióvezetője képviseli nagyon azt a nézetet, hogy az AfD polgári erőként a CDU/CSU-val és az FDP-vel lenne egy oldalon. (Sajátos, hogy ez az egyoldaliság először éppen Höcke szűkebb pátriájában, Türingiában mutatkozott meg, amikor az AfD és a CDU szavazataival lehetett pár napra liberális kormányfője a keletnémet tartománynak; ebből akkor nagy botrány is lett, hogy az FDP-s politikus vissza is adta a kormányfői megbízatást.)

 

A szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal a múlt héten bejelentette:

 

az AfD Szárny-csoportját „a liberális demokratikus rend elleni szélsőjobboldali veszélyként” sorolta be,

 

ezzel eldőlt: a több, mint hétezer taggal rendelkező AfD-s belső platformot meg fogják figyelni.

 

Mindez az AfD-t, amely igyekszik magát főleg a nyugatnémet területeken polgári erőként eladni, kellemetlenül érintette, mert attól tartanak: a megfigyelés hírére tényleg otthagyhatják a pártot azon elégedetlen CDU-sok, akik esetleg Merkel elleni tiltakozásból most AfD-t ikszelnek, de eszük ágában nem lenne egy alkotmányellenes politikát támogatniuk.

 

Az persze, hogy nem az egész párt megfigyelésére kerül sor – amint a Die Linkénél történik –, még így is részbeni siker, de azért az AfD elnöksége a döntést a Szárnnyal szembeni fellépésre használta fel. Az elnöksége a héten ugyanis úgy döntött: a Szárny áprilisig oszlassa fel magát. Ez azonban csak kérés volt, mert egy nyílt felszólítás hadüzenetként lenne értelmezhető, ami a párt szakadását is eredményezhetné.

 

Björn Höcke azonban nem várta ki az áprilist, szombaton adott egy interjút az újjobbboldali Sezession portálnak, ahol

 

bejelentette: a Szárny azonnal feloszlik.

 

Az interjút amúgy azon fasiszta Götz Kubitschek készítette, akit 2017-ben Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója egy budapesti konferenciára hívott el. Kubitschekről az AfD alapító-elnöke, Bernd Lucke tavaly megjelent könyvében azt írta, keletnémetországi lovardájából egyfajta Voldemortként irányítja a háttérből az embereivel a szélsőjobboldali pártot, és többek közt Höcke is az ő bábja.

 

Höcke az interjúban elmondja: a Szárnya célja kezdettől az volt, hogy „megakadályozza az AfD betagozódását a rendszerbe”. Ezzel viszont maga ismeri el: nem csupán ellenzéki, hanem rendszerellenes erőként tekint magára, ami azonban ellenkezik azon AfD-s körök véleményével – például a berlini AfD-elnök Georg Pazderskiével –, akik az AfD-t hosszú távon egy kormányozni akaró, a jobboldallal kormányképes párttá tennék.

 

Höcke egy korábbi fellépésén a saját pártelitjével szemben is élesen fogalmazott, amikor azt mondta:

 

azokat, akik a Szárnyat ellenzik, „ki kell izzadni” a pártból.

 

Németül megnyilatkozása azért is sikerült különösen ízléstelenre, mert a kiizadni („ausschwitzen“) ige Auschwitzra hajaz, így Höcke szájából a kiizzadós (de egyben auschwitzolósnak is érthető) fenyegetés még erősebbnek hat.

 

Azzal azonban, hogy a Szárny most hivatalosan feloszlik, az alkotmányvédelmi megfigyelés elvileg okafogyottá válik. Szakértők azonban arra mutatnak rá, hogy pusztán

 

a Szárny feloszlatása nem jelenti azt, hogy a platform által képviselt neonáci gondolatiság ne lenne továbbra is jelen az AfD-ben

 

(vagy annak egyes részeiben), elvégre kizárásokra, kilépésekre nem került sor, Höcke pedig az egyik legsikeresebb tartományi szervezet vezetőjeként továbbra is meghatározó figura marad a párton belül.

 

Eközben kijöttek a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok, amelyek már a koronavírus idején készültek. Látható, hogy egész Európában a szélsőjobboldal nem tudja a maga hasznára fordítani a mostani tényleges veszélyt.

 

Az AfD ennek megfelelően most tíz százalék alá esett, és csak kilenc százalékot kapna, ez 2017 óta a legrosszabb eredménye.

 

A válság jelentősen megerősítette a CDU/CSU-t, amely gyakorlatilag már ismét eléri a 2017-ben kapott 32 százalékot. A Zöldek továbbra is húsz százalékkal a másodikak, de ők is lejtmenetben vannak, pár hónapja még többet mértek nekik.

 

NYITÓKÉP: Björn Höcke a Flügel egyik rendezvényén / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás