+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. március 4. szerda, 17:29
A Die Linke politikusa, Bodo Ramelow csak a harmadik kör után lett ismét tartományi miniszterelnök.

Egyszerű többséggel és ugyan csak a harmadik szavazási fordulóban, de végül ismét Bodo Ramelow, a Die Linke politikusa lett a keletnémet Türingia tartomány miniszterelnöke. Egy ellenjelölt volt csak, Björn Höcke, az AfD türingiai vezetője, a párt legszélsőségesebb politikusa (itt olvashatsz arról, ki ő és honnan jön), ő azonban csak pártja szavazataira tudott támaszkodni az első két szavazási fordulóban.

 

A harmadik fordulóban Höcke már nem jelöltette magát kormányfőnek, így ott Ramelow nyert: a Die Linke, a szocdem SPD és a Zöldek voksaival, az AfD „nem” szavazata mellett, a CDU tartózkodása és az FDP-sek szavazástól való távolmaradása mellett ismét folytathatja a tartományt a választás előtt vezető politikus.

 

Mindez az előzményei miatt érdekes: óriási vihart kavart ugyanis egész Európában, ahogy február elején a tartományban egy liberális politikust választottak miniszterelnökké. Mégpedig azért, mert mindez a német politikai elit által karanténban tartott szélsőjobboldali AfD szavazataival történt. A tavaly őszi türingiai tartományi választást bár a balos Linke nyerte a népszerű tartományi miniszterelnökkel a listája élén, nem jött össze a baloldali pártoknak az abszolút többség a parlamentben. Így állhatott elő az a helyzet, hogy a miniszterelnök személyéről szóló februári parlamenti szavazás során végül az utolsó pillanatban összeállt a komplett jobboldal (azaz a CDU mellett az ott a saját miniszterelnök-jelöltjének a döntő szavazási fordulóban taktikai okokból hátat fordító AfD is) az FDP-s Kemmerich mögött.

 

Mindez azért volt bizarr, mert a liberális párt éppen csak megugrotta a parlamenti küszöböt, konkrétan napokig nem lehetett tudni, bent vannak-e végül az erfurti parlamentben vagy sem.

 

Kemmerich kerek egy napig volt tartományi vezető: lemondott, miután rengetegen (így például Angela Merkel német kancellár is) kritizálták azt, hogy pont a saját pártja által is hevesen kritizált AfD támogatásával szerezte meg a miniszterelnöki címet.

 

RAMELOW-PÁRTI TÜNTETÉS KEMMERICH MEGVÁLASZTÁSÁT KÖVETŐEN. FOTÓ: LINKE

 

Kemmerich lemondását követően három hete volt az erfurti tartományi parlamentnek, hogy új miniszterelnököt válasszon: ez történt most meg szerdán. Ha se Ramelow-nak, se Höckének nem jött volna össze a többség – azaz még az egyszerű többség sem –, hetven napon belül kellett volna új választást tartani a keletnémet tartományban.

 

Miután szerdán megválasztották Ramelow-t, a régi-új tartományi miniszterelnök beszélt egy darabig Höckével, hogy miről, nem tudni, a német média inkább azon pörög, hogy Ramelow nem volt kezet fogni az AfD helyi vezetőjével. Beiktatási beszédében erre külön ki is tért a politikus: „Az imént nem nyújtottam kezet Höcke úrnak. Majd csak akkor fogom ezt megtenni, ha ő is a demokrácia védelme érdekében politizál.” Ramelow szerint a tartomány szívesen lemondott volna az elmúlt hetekben tapasztalt médiabeli népszerűségéről, és bár a választási eredmény nehéz kérdések elé állítja őket – hiszen többsége továbbra sincs az immáron megválasztott miniszterelnöknek az erfurti parlamentben –, ő számít a CDU-ra abban, hogy egy stabilizációs megegyezés keretében kormányozzák a tartományt, és közösen megakadályozzák „destruktív többségek” kialakulását. A CDU egyébként konstruktív ellenzékiséget ígért.

 

FOTÓK: Die Linke Thüringen / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A McKinsey kutatása azt is kimutatta, hogy a kis- és közepes vállalkozások egytizede arra számít, fél éven belül csődbe fog menni.

Eközben az olasz politika a homofóbia szigorúbb jogi büntétéséről vitázik.

Ez az egyik legrosszabb mutató nemzetközi összehasonlításban. Ugyanakkor a magyarok döntő többsége biztos benne, hogy felismeri az álhíreket – de másokból ezt már nem nézi ki.

Budapestet ezermilliárdos kár is érheti a rossz minőségű levegő és szmog miatt.

De nemcsak az oszmán szultán, mások ellen is fellázadhatunk a magyarokkal az Age of Empires III új verziójában.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás