+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. február 6. csütörtök, 13:53
A kancellár úgy gondolja, rossz nap ez a demokráciának, hiszen a CDU irányvonala tiltja, hogy a szélsőjobb támogatásával alakuljon parlamenti többség.

Dél-afrikai körutazásán keményen kritizálta Angela Merkel német kancellár azt, hogy szerdán Türingiában az AfD és a kancellár saját pártja, a CDU szavazataival sikerült megválasztani egy szabaddemokrata tartományi miniszterelnököt. A kancellár többek között

 

„megbocsáthatatlannak” és „a demokrácia számára rossz napnak” nevezte a fejleményeket

 

tudósít a Die Welt.

 

De mi ez a botrány a leginkább a grillkolbászairól és óriási erdőiről híres tartományban?

 

Türingia picike, kétmilliós tartomány a korábbi NDK területén, Németország tizenhat tartományából itt élnek az ötödik legkevesebben Bréma, a Saar-vidék, Mecklenburg-Elő-Pomeránia és Hamburg után. Jelentősége a német nagypolitikában ebből adódóan elenyésző, de mindenképp jóval kisebb, mint a lassan tizennyolc milliós Észak-Rajna-Vesztfáliáé, vagy a tizenkét milliós Bajorországé.

 

Mégis, szerda óta egész Németország Türingiára figyel, ugyanis – mint arról mi is beszámoltunk az Azonnalin – Thomas Kemmerich személyében először választottak a szabadelvű FDP színeiben tartományi miniszterelnököt, ezzel megbuktatva a tartomány élén eddig álló, a szélsőbalos Die Linkében politizáló, de jóval mérsékeltebb Bodo Ramelow-t. Nem is akárhogyan: Kemmerichre a tartományi miniszterelnök-választás során leszavaztak a helyi CDU és a szélsőjobbos AfD képviselői is, így lett a parlamentbe épp, hogy csak bejutó FDP-nek egy miniszterelnöke.

 

Az, hogy egy ilyen képtelen koalíció állt össze, nagyban köszönhető a tavaly októberi választási eredményeknek: ezeken a Die Linke nyert, de a szocdemek és a Zöldek gyengélkedése miatt a baloldalnak nem lett parlamenti többsége.

 

A jobboldalnak ezzel szemben igen, a német szélsőjobbos AfD-nek is a jobbszárnyán álló Björn Höcke rögtön a második helyre repítette a pártot, míg a kereszténydemokraták visszaestek harmadiknak. A jobbliberális FDP pedig pár szavazattal épp, hogy becsusszant a parlamentbe. Csak épp a CDU mindkét szélsőséggel, a Die Linkével és az AfD-vel is kizárta az együttműködést, így pedig patthelyzet állt elő:

 

a baloldalnak nem volt többsége, a centrumpártoknak a két szélsőség nélkül szintén nem, a jobboldali koalíció pedig az AfD jelenléte miatt nem jöhetett szóba.

 

Így lett kompromisszumember Thomas Kemmerich a liberálisoktól, akire aztán a miniszterelnök-választás harmadik fordulójában a parlamentben csendben leszavaztak az AfD-sek, a CDU-sok, és persze saját pártjának öt képviselője is, ezzel kiütve a hatalomból Ramelow-t.

 

Demokráciaféltés a pártközpontban

 

Az AfD-t se kiköpni, se lenyelni nem tudó német média és mainstream természetesen teljesen kiakadt az eredményen, a tartományi kereszténydemokraták együttműködését az AfD-vel pont a szövetségi CDU kritizálta a leghangosabban.

 

Angela Merkel pedig ennek nyomán nevezte csütörtökön „megbocsáthatatlannak” Kemmerich megválasztását, és úgy fogalmazott: az eredményt érvényteleníteni kellene. A kancellár azt mondta, rossz nap volt a szerdai a demokráciának, ahol a CDU által vallott értékek megtörtek az AfD-vel való együttműködéssel, ugyanis a kereszténydemokraták a többi német párttal egyetemben karanténba zárták a szélsőjobbot, és mindeddig minden együttműködést kizártak azzal. „Legalább világos, hogy a CDU a megválasztott miniszterelnök kormányában nem vehet részt” – mondta Merkel.

 

Hozzátette: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, ez semmi esetre sem áll összhangban azzal, amit a CDU gondol és tesz. „A miniszterelnök megválasztása egy különleges folyamat volt,

 

amely megtörte a CDU és az én személyes meggyőződésemet, hogy semmilyen többség nem jöhet létre az AfD segítségével”

 

– szögezte le a kancellár.

 

A döntést Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök is hevesen bírálta, szerinte „rossz nap volt ez Türingiának”, de az egész német politikai rendszernek is, hiszen a türingiai AfD-s „Höcke kegyelméből” lett miniszterelnök valaki. „Mi sürgettük a CDU-sokat, hogy tartózkodjanak a parlamenti szavazás harmadik körében” – mondta a pártelnök, hozzátéve, hogy a képviselők végül nem követték az utasítást. AKK emiatt új választásokat követel, hogy „tiszta feltételeket” teremtsenek Türingiában.

 

Így nehéz lesz kormányozni

 

Az FDP országos vezetése, de legfőképp Christian Lindner, a párt jobbszárnyából érkező elnöke megvédte Kemmerich megválasztását: szerinte

 

a miniszterelnök „a közép embere” lesz majd, és már az is siker, hogy nem egy linkés arc lesz a miniszterelnök, mint korábban Ramelow.

 

A miniszterelnök Kemmerichnek egyébként ezt követően egy kormánynévsort kellene majd prezentálnia. Ő egy kisebbségi kormányt szeretett volna csinálni a CDU, az SPD és a Zöldek részvételével. Egyelőre nem sok sikerrel: az ajánlatot a szocdemek és a Zöldek máris visszautasították, Merkel pedig lényegében most szólította fel a helyi CDU-t, hogy ne szálljanak be a kormányba.

 

BORÍTÓKÉP: Angela Merkel (k) mögött Christian Lindner, az FDP elnöke (b) / dpa

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás