Az önkormányzati rendszer átalakításakor a Fideszt az vezérelte, hogy domináns szereplőként még nagyobbat nyerjen a 2014-es választáson. Viszont ha most az ellenzék irányába leng ki az inga, még nehezebb öt éve lesz a kormánypárti képviselőknek, mint lett volna az 1990-es szabályozás szerint.
Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!
A 2010-es Fidesz-kétharmadot az önkormányzati választási rendszer átalakításakor egyértelműen az vezérelte – akárcsak az országgyűlési választási rendszer esetében –, hogy aránytalanabbá tegye a rendszert, és a választás győztesének minél nagyobb arányban jussanak a mandátumok. Ez logikus is volt akkor: a 2014-es önkormányzati választáson a politikai tér egyértelműen domináns szereplőjeként az aránytalanság legnagyobb győztesei a kormánypárti jelöltek voltak.
ha az ellenzék ezeken a helyeken erős lesz, és a rendszer aránytalan jellege nem a Fidesznek, hanem az ellenzéknek fog kedvezni, sokkal nehezebb öt év vár majd a kormánypárti képviselőkre, mint várt volna rájuk az 1990-es választási törvény alapján.
Az aránytalanságot a többségi választási logika erősítésével lehet növelni, amikor is a győztes mindent visz: az kapja a mandátumot, aki akár csak egyetlen szavazattal többet szerez vetélytársainál, akik viszont nem kapnak semmit. Ez a rendszer működött és működik most is a polgármesteri székekért folytatott versenyben, valamint az egyéni választókerületekben. Annak érdekében, hogy az egyéni kerületekben leadott vesztes szavazatok ne vesszenek el teljesen, a tízezer fő feletti településeken működik a kompenzációs lista: a vesztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok töredékszavazatokként ezen a listán hasznosulnak, és az így létrejövő eredmények alapján töltik fel a maradék önkormányzati helyeket. Azaz az egyéni választókerületben keletkező aránytalanságot némileg ellensúlyozza a kompenzációs lista.
Az új önkormányzati törvény pont a rendszert arányosító kompenzációs listák szerepét csökkentette – mint az Dobos Gábor politológus PhD-dolgozatában olvasható. A tízezer fő feletti településeken átlagosan 35 százalékkal csökkentették a kiosztható mandátumok számát (ennyivel kevesebb ember alkotja 2014 óta a helyi közgyűléseket), viszont nem egyenletesen:
Azaz arányaiban gyengült a kompenzációs lista súlya az aránytalanul mandátumot kiosztó egyéni kerületekhez képest.
A kiosztható mandátumok csökkentése azonban rendszerszinten is megfigyelhető. A tízezer fő alatti településeken átlagosan 32,1 százalékkal csökkent az egyéni választókerületek száma. A rendszer aránytalanságát a korábbiakhoz képest ez azonban nem befolyásolja: ahogy korábban, úgy az új törvény értelmében sem volt jelen tízezer fő alatt a kompenzációs lista intézménye.
A kevesebb kiosztható mandátum viszont egy dologra mégiscsak hatással van: az megnehezíti a kisebb pártok és civil szervezetek mandátumhoz jutását. A kisebb szereplőknek ugyanis – a mandátumkiosztás elve alapján, aminek működését itt részletesen el is magyaráztuk – csak akkor van esélyük mandátumot szerezni, ha a nagyobbak előnye a mandátumkiosztás során már elolvadt.
Összességében az önkormányzati választási rendszer alapjaihoz nem nyúlt hozzá a Fidesz-kétharmad, viszont – mint sok máshol, itt is – annak többségi ágát erősítette az arányosító elemek rovására, miközben a kisebb politikai szervezetek számára pedig megnehezült a helyi politikai arénába való belépés.
Olvass még több cikket Petróczi Rafaeltől az Azonnalin! Itt pedig az önkormányzati választás eredményeiről szóló percről percre cikkünket olvashatod!
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.