+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. szeptember 17. kedd, 21:54
Első helyre a centrista Kékfehérek futhatnak be, harmadik az arab lista. Netanjahu a szövetségeseivel együtt se éri el a kormánytöbbséghez szükséges hatvanegy mandátumot.

Izraelben hiába nyert már áprilisban választást Benjamin Netanjahu, a szekuláris cionisták és az ultraortodoxok közötti vita miatt nem tudott pártja, a Likud kormányt alakítani, ezért a 2009 óta folyamatosan miniszterelnök Netanjahu inkább előrehozott választásokba menekült. (A keddi választások előzményeiről és esélyeiről itt írtunk hosszabb elemzést.)

 

Az exit pollok eredménye azonban – amint az Azonnali is megjósolta – azt mutatja, hogy a patthelyzet nem változott.

 

Se a Netanjahuval kormányozni kész jobboldali pártok, se a baloldali és centrista ellenzékiek nem szereztek többséget.

 

Mint ismert: az egyik jelentős jobboldali párt, a nacionalista, de nem vallásos oroszajkúakat képviselő Otthonunk Izrael nem hajlandó beállni Netanjahu mellé, főleg akkor nem, ha ott maradnak az ultraortodox pártok is. Azaz Netanjahu nem számíthat Avigdor Liebermanra, hiába gondolják sok mindenről ugyanazt.

 

A Likud a szövetségeseivel – azaz a vallásos cionista Jobboldallal, az askenázi-ultraortodox Egyesült Tóra-Zsidósággal és a szefárd-ultraortodox Sasz-párttal – vélhetően öt-hat mandátummal elmarad a hatvanegyfős parlamenti többségtől, a Likud visszaesett. Ráadásul

 

minden exit poll szerint a centrista ellenzéki Kékfehérek jöttek fel az első helyre.

 

A Channel12 szerint a Kékfehérek harmincnégy, Netanjahuék meg harminchárom mandátumot szereztek a százhúszból. A Channel13 szerint is a Kékfehérek vannak elől: itt harminchárom-harmincegyre verte volna a magyarországi származású Benny Glatz pártja a Likudot.

 

Mindenütt harmadik helyen áll az arab pártok közös listája, de jóval a várakozások alatt szerepeltek, mert csak éppen, hogy szerezhetnek több mandátumot, mint a mostani tíz. A Channel12 szerint tizenhárom, a Channel13 szerint tizenegy arab képviselő kerülhetett be.

 

A negyedik helyért hat-kilenc mandátum közötti eredményekkel nagy a harc négy párt között: a szefárdok, az askenázi ultraortodoxok, a cionista vallásosok és Liebermanék egyaránt befuthatnak negyediknek. Főleg

 

Lieberman pártja tudott jelentőset ugrani, vélhetően tőle függhet az új kormány is.

 

Bejutott még a parlamentbe a két kis baloldali párt is, a Munkapárt és a Híd koalíciója, valamint a Demokratikus Unió, de olyan gyenge eredménnyel, hogy nem sok vizet zavarnak majd.

 

Jelenleg tehát egyetlen természetes koalíciónak sincs többsége. Nagyon úgy nézhet ki, nemzeti egységkormányra lehet szükség, ezt a Kékfehérek és Liebermanék is támogatnák – egy nagyon fontos feltétellel:

 

jöhet a Likud, de Netanjahu nélkül.

 

A Kékfehérek készek – saját szavaikkal – „egy széles szekuláris kormányt” létrehozni. Lieberman mindenképp szekulárisnak számít, de ide tartozik a Likud is. Nem kizárt, hogy a baloldal is – legalább kívülről – támogatna egy ilyen kormányt. Bizonyos engedményekért cserébe az arabok is hajlandóak lennének egy kékfehéres miniszterelnökre szavazni, bár itt meg Lieberman szigorú: ő olyan kormányt, amit akár csak kívülről támogatnak arabok, nem szavazna meg.

 

UPDATE: Van végeredmény, bár még nem teljesen hivatalos: a Kahol Lavan egyetlen hellyel verte meg a Likudot, 33 helyet szereztek meg, míg Netanjahu pártja csak 32-t. Benny Gantz már megtartotta győzelmi beszédét, ígérete szerint mindegyik párttal leül beszélgetni, és a vasárnap este egy utazás kezdete lesz Izrael társadalmának megjavítása felé.

 

 

NYITÓKÉP: Netanjahu imádkozott is a sikerért (Facebook)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

Noha többségük már március óta gyűjtötte a lájkokat és osztotta a hülyeséget, az amerikai konszern csak most lépett fel ellenük.

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás