A hétfői választás se hozott tényleges eredményt. Hiába futott be elsőnek Benjamin Netanjahu, a mögötte lévő szélsőjobboldali pártoknak nincs többségük. De nincs többsége az ellenoldalnak se, mert ott meg olyanok is vannak, akik semmiképpen sem tudnának egymással együttműködni.
A mai izraeli választások első exit-poll eredményei szerint a tavalyi két voksoláshoz hasonló szoros eredmény lesz Benjamin Netanjahu blokkja és a balközépnek nevezett jobbközép között. Netanjahu jelenleg egy mandátumra van a többségtől, de az is döntő lehet, kihez áll az oroszajkúakat képviselő párt.
A múlt heti izraeli választások patthelyzetet hoztak. Benjamin Netanjahura azonban nem a baloldal megerősödése jelent veszélyt, hanem az izraeli politikát eddigi meghatározó „törzsek” változásai. Az izraeli politikát ugyan különféle pártok határozzák meg, de mögöttük vallási és kulturális alapon elkülönülő csoportok állnak. Izrael éppen ma sem egyetlen társadalom országa. Most elmagyarázzuk, kik alkotják Izrael mai „törzseit“.
Első helyre a centrista Kékfehérek futhatnak be, harmadik az arab lista. Netanjahu a szövetségeseivel együtt se éri el a kormánytöbbséghez szükséges hatvanegy mandátumot.
Miután Benjamin Netanjahu nem tudott kormányt alakítani áprilisi győzelme után, inkább elérte a parlament feloszlatását. Az új választás sem biztos, hogy feloldja a patthelyzetet: hiába van a jobboldalnak többsége, a szekuláris nacionalisták nem akarnak együttműködni az ultraortodox vallási pártokkal, és így Netanjahu nem tud kormányon maradni. Kiutat egy nemzeti egységkormány jelenthetne a Likud és fő ellenfele, a Kahol Lavan (Kék-Fehér) között.