+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakodi Péter
2019. április 4. csütörtök, 09:53
Benjamin Netanjahu, az izraeli belpolitikát egy évtizede magabiztosan uraló kormányfő, komoly kihívás előtt áll. Pártja, a Likud, csak alulról közelíti a legnagyobb ellenzéki erő, a Kék-fehér szövetség támogatottságát. A bal- és a jobboldali szavazókat egy ernyő alá hozó koalíció vezetői ráadásul Magyarországhoz is kötődnek. Szüleik szomszédok voltak a pesti gettóban.

Ha most olvasod először ezt a szöveget, az azért lehet, mert még nem jár neked az Azonnali hírlevele, a Reggeli fekete. Akik feliratkoztak, már szerda reggel hétkor megkapták a postaládájukba ezt a cikket, és még mást is. Iratkozz fel itt a hírlevélre, érdemes! Heti háromszor küldjük.

 

Nagy változások jöhetnek a jövő keddi parlamenti választás után Izraelben. Véget érhet Orbán Viktor kollégájának, és egyben legjobb izraeli barátjának, a kormányfői posztot 2009 óta megszakítások nélkül betöltő Benjamin Netanjahunak az egy évtizeden át tartó kormányzása.

 

A veterán politikusnak és pártjának, a jobboldali Likudnak ugyanis egy, a győzelem mellett a kormányalakításra is esélyes kihívója akadt: az izraeli zászló színei után elnevezett Kék-fehér szövetség.

 

Kik ők, és mi közük Magyarországhoz?

 

A kifejezetten a mostani választásra létrejött formációt három párt, a liberális, balközép Jes Atid (Van jövő), a centrum Hoszen Liszrael (Izrael Ereje) és a jobbközép Telem hozta létre. Komolyabb politikai tapasztalata egyedül a Jes Atidnak van, melynek képviselői már hat éve ülnek az izraeli parlamentben, a Knesszetben. A másik két párt csak pár hónapja alakult, viszont az alapítók személye garanciát jelent a választók számára, ugyanis mindketten az izraeli hadsereg volt vezérkari főnökei, Benni Gantz (Hoszen Liszrael) és Mose Jáálon (Telem).

 

Utóbbi egyébként nem ismeretlen a politikában, 2009 és 2016 között több miniszteri posztot is betöltött a Likud színeiben. Netanjahu pártjából azután távozott, hogy egy – őt is személyesen érintő – kabinetátalakítás miatt összeveszett a kormányfővel. Most pedig tökéletes bosszút állhat egykori főnökén, mivel az újdonsült pártszövetség a felmérések szerint könnyen elhozhatja az első helyet a Likud elől.

 

Szoros lesz a finis, de a kék-fehérek az előzetes adatok alapján 30 százalék körüli eredménnyel számolhatnak, míg Netanjahuék csak alulról súrolják ezt a számot.

 

Jáálon egyébként csak másodhegedűs a Kék-fehér szövetség vezetői, Jair Lapid és Benni Gantz mögött. Velük pedig el is érkeztünk a magyar szálhoz, ugyanis mindketten magyar holokauszttúlélők gyermekei. Ráadásul

 

Jair Lapid édesapja, a Magyarországon is jól ismert újvidéki születésű újságíró, Tomi Lapid és Gantz édesanyja, a Mezőkovácsházról származó Malka, rövid ideig szomszédok voltak a pesti gettóban.

 

Amennyiben valamelyikükből kormányfő lenne a választások után, akkor azon kevés, vezető pozíciót elérő külföldi politikus közé tartoznának, akik családi származásuk révén jogosultak lehetnek a magyar állampolgárságra.

 

Rögös út vezet az izraeli miniszterelnöki posztig

 

Sok pénzt azonban még nem tennénk arra, hogy bármelyiküknek is sikerülne majd a végső elszámolásnál kiütni a túlélőművész Netanjahut a nyeregből. A jelenlegi kormányfőt mindössze 4 hónap választja el attól, hogy megdöntse Izrael alapítójának, David Ben Gurionnak a rekordját a kormányfői poszton eltöltött hivatali időt tekintve. A mostani, önmagában is rekordnak számító 2009 óta folyamatosan tartó országlását megelőzően, 1996 és 1999 között is Netanjahu vezette Izraelt.

 

Az impozáns karrierút mellett az is Netanjahu mellett szól, hogy az izraeli politikai rendszer sajátos logikájából adódóan hiába végezne pártja esetleg csak a második helyen, ettől még lehet, hogy neki sikerülne kormányt alakítani.

 

A győztes pártnak ugyanis nincs automatikus elsősége Izraelben:

 

az államfő, Reuven Rivlin egyeztetések sorozata után azt a szereplőt fogja megbízni az új kabinet felállításával, akinek vélhetően legfeljebb 28 napon belül sikerülhet maga mögé állítani az újonnan mandátumot szerzett képviselők többségét.

 

Ehhez pedig kőkemény alkudozásra, igazi kupeckodásra lesz szükség, amiben a jelenlegi mezőnyből talán Netanjahu a legtapasztaltabb. Izraelben a bejutási küszöb jelenleg mindössze 3,25 százalék, nincsenek választókerületek, az egész ország egy listára szavaz, így

 

a 120 fős Knesszetbe rendre vagy egy tucat párt delegál képviselőket.

 

Még a legnagyobb pártok és pártszövetségek is 40 alatti, de inkább 30-hoz közeli mandátummal számolhatnak. Ez pedig igencsak messze van a többséghez minimálisan szükséges 61-től. Itt jönnek képbe a kis pártok, akik jobbára ugyan csak pár képviselővel bírnak, de sok lúd disznót győz alapon muszáj begyűjteni őket. A mostani izraeli kormány is hat pártból áll. Ez körülbelül pont az átlagosnak felel meg. A legszűkebb összetételű kormányt három, míg a legszélesebbet tizenegy párt alkotta.

 

A kicsik általában pár miniszteri pozícióval és a választóiknak igazán fontos ügyekben kapott vétójoggal megelégszenek, de gyakran előfordul, hogy menet közben borul a pakli. Hogy mennyire általános jelenségről beszélünk, azt jól mutatja, hogy Izraelt a lassan 71 éves fennállása alatt 34 kormány vezette. Van, hogy előrehozott választások nélkül is orvosolható a helyzet, de átlagosan 3,3 évente választás van a szokásos négyévenkénti helyett. Az április 9-i a 21. törvényhozási választás lesz Izraelben 1949 óta. Izrael állam ugyan 1948 óta létezik, de a kezdeti háborúk miatt abban az évben még nem tudták lebonyolítani a választást.

 

Hogy lehet így élni? Elég jól!

 

Ezek alapján joggal feltételezhetnénk, hogy így nem lehet eredményesen vezetni egy országot. A tapasztalatok azonban éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Rövid történelme során Izrael hét háborúban győzedelmeskedett, az ország gazdasága a világ legfejlettebb és leginnovatívabbjai közé tartozik, és a feszült biztonsági környezet ellenére az emberek életminősége is a globális elitbe sorolja Izraelt.

 

A folyamatos politikai kompromisszumkényszer sokszor bénítóként hathat, de ez teszi lehetővé a társadalmi feszültségek nagy részének elvezetését, és ez tud egyben tartani egy olyan, sok szempontból a végletekig heterogén országot, mint Izrael.

 

Óriási hiba lenne megfeledkezni arról, hogy a szokásos belpolitikai törésvonalak, és a zsidó vallás különböző irányzatai közötti feszültségek mellett van egy jóval mélyebb etnikai/vallási törésvonal is Izraelen belül.

 

A közel 9 milliós lakosság 20 százaléka ugyanis arab származású. Túlnyomó többségük muszlim, de vannak keresztények is. Ők nem a gázaiak, vagy a ciszjordániaiak, hanem Izrael nemzetközi közösség által elismert határain belül élő, izraeli állampolgársággal rendelkező arabok. Politikai érdekeiket több kifejezetten arab, vagy kettős identitású párt, és pártcsalád is képviseli. És még annak ellenére is sikerül ezeket érvényesíteni sok esetben, hogy alapvetően anticionista, azaz Izrael alapító gondolatával egyet nem értő nézeteik miatt gyakorlatilag nincs esélyük kormányra kerülni, koalíciós kényszer ide vagy oda. 

 

Persze azt is meg kell jegyezni, hogy

 

az izraeli arabok nem elhanyagolható hányada – harmada-negyede – rendre az establishmenthez tartozó pártokra szavaz.

 

A leköszönő Knesszetben 17 arab képviselő foglal helyet, és közülük öten kifejezetten nem arab, vagy kettős identitású pártból, és pártcsaládból kerültek be. A Likud arab képviselője, Ajub Kara Izrael jelenleg is hivatalban lévő kommunikációs minisztere.

 

FOTÓ: Twitter / Yair Lapid (balra Gantz, jobbra Lapid)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás