+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 4. szerda, 10:59
Věra Jourová az új Európai Bizottságban a jogállamisági mechanizmusért, a demokrácia védelméért és a dezinformációval kapcsolatos kérdésekért felelhet majd.

A Politico információi szerint Věra Jourová cseh politikus kaphatja meg az új Európai Bizottságban a jogállamiságért felelős biztosi pozíciót. Az Andrej Babiš cseh miniszterelnök pártjában politizáló eurokrata az előző, Juncker-bizottságban a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztosi pozíciót viselte, most viszont Ursula von der Leyen, a Bizottság új, megválasztott elnöke Jourovának egy jogállamisággal és demokratikus kérdésekkel kapcsolatos tárcát adna a brüsszeli szaklap információi szerint.

 

Felhígított jogállamisági mechanizmust vezetnének be

 

A tervezett tárca ezeken felül magában foglalná Frans Timmermans ötletét, a jogállamiságot ellenőrző éves mechanizmus kifejlesztését és életbe léptetését.

 

Ez az ellenőrzési mechanizmus az, amit a hollandok bizottsági Első Alelnöke tett le az asztalra, ezzel kissé hígított formában felváltva egy 2015-ös európai parlamenti kezdeményezést, amely akkor még pont a Bizottság miatt bukott el. Ugyanakkor az EP korábbi javaslatával ellentétben a Bizottság csomagjából nem derül ki, hogy milyen szakértők bevonásával végeznék el a jogállamisági vizsgálatot, és milyen faktorokat figyelnének a jogállamiság kapcsán. Az sem túl biztató előjel, hogy független testületek helyett egyenesen a Bizottság készítené el az éves jogállamiságjelentéseket – ha bővebben is kíváncsi vagy a nevezetes bizottsági javaslatra, arról itt olvashatsz bővebben.

 

VDL függ a V4-ektől

 

Ezen felül a biztosi poszt tartalmazná a dezinformációval és gyűlöletbeszéddel kapcsolatos kérdéseket is: ilyen biztosi pozíció az előző Bizottságban például nem is létezett, abban a jogállamiságért Frans Timmermans első alelnök felelt, de úgy látszik, Jourová kinevezésével a holland szocialista politikusnak ettől a területtől búcsúznia kell majd.

 

Az, hogy egy ilyen kulcsfontosságú területet az egyik visegrádi ország biztosának adnak, jelzi, hogy a korábban német védelmi miniszterként tevékenykedő von der Leyen mennyire ki van szolgáltatva a visegrádiak akaratának. Az eredeti terv szerint ugyanis az Európai Bizottság soron következő elnöke a csúcsjelöltek – de legfőképpen Manfred Weber és Frans Timmermans – közül került volna ki, ám Weber neve sokaknak elfogadhatatlan volt, Timmermans elnöki jelölését pedig épp a visegrádi országok és Olaszország közösen torpedózták meg. Így került a képbe a német védelmi miniszter, akinek – miután csúcsjelöltként nem indult – sokkal több kompromisszumot kellett kötnie mind az Európai Parlamenttel, mind a tagállami kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanáccsal, és EP-beli megválasztása így is egy hajszálon (kilenc szavazaton) múlott.

 

Von der Leyennek tehát a továbbiakban is szüksége lesz a visegrádiak támogatására,

 

főleg, hogy a V4-ek (de főleg Lengyelország és Magyarország) gyakran kelnek ki amiatt, hogy a Bizottság igazságtalan módon cseszegeti őket folyton jogállamisági kérdésekkel. Ezért is bírna szimbolikus jelentőséggel, ha a jogállamisági tárcát végül Jourová képében egy V4-es politikus kapná, ráadásul a Politico forrásai szerint von der Leyen kifejezetten a volt keleti blokk egyik országának tagját akarta a jogállamisági kérdések felelősévé tenni. A szaklap számára megszólalók hozzátették: a cseh politikus „valószínűleg” el is fogadja a felkínált pozíciót, bár még ezt sem szabad készpénznek venni, miután jelenleg is nagy a harc a legértékesebb biztosi pozíciókért a tagállamok között.

 

Mennyire lesz Babiš-független a cseh biztos?

 

Azonban az Andrej Babiš populista cseh miniszterelnök ANO 2011 pártjában politizáló Jourová kinevezése brüsszeli körökben nem véletlenül kelthetne nagy felháborodást:

 

Babiš ellen ugyanis egymást érik a tüntetések Prágában, június végén negyedmillióan tüntettek a fővárosban a miniszterelnök lemondásáért. A gyanú szerint Babiš még korábbi, gazdasági minisztersége idején uniós támogatásokat csepegtetett saját mezőgazdasági nagyvállalatának, az Agrofertnek, ám ebben az ügyben a cseh ügyészség éppen hétfőn állította le a nyomozást. Épp az Agrofert-ügy miatt viszont Csehországnak mintegy 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kellene visszafizetnie az Európai Uniónak a források nem megfelelő felhasználása miatt.

 

Persze az is igaz, hogy bár Jourová a Babiš-pártban politizál, de politikai kérdésekben meglehetősen függetlennek számít tőle. Mindenesetre az már a következő öt év fő kérdése lesz, hogy a cseh politikus mennyire jár majd el kizárólagosan az Európai Bizottság érdekeit figyelembe véve (ez elvileg minden biztos kötelessége, az oktatási biztos Navracsics Tibort például pont ezért még kritizálta is a Fidesz, a gyakorlatban viszont sokszor érvényesülnek a nemzetállami érdekek a függetlenséggel szemben a Bizottságban). Illetve érdekes lesz az is, hogy Jourová mennyire jár el majd szigorúan például a magyarok és lengyelek ellen indított, hetes cikkely szerinti eljárás kérdésében.

 

A lengyeleknek már beszólt párszor

 

A Gazeta.pl lengyel lap egyébként azt is kiszúrta: Jourová egyébként már jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztosként is kritizálta mind a lengyel, mind a magyar kormányt azok jogállamisággal kapcsolatos hozzáállása miatt. A nagy felháborodást kiváltó lengyel igazságügyi reform kapcsán például 2017-ben azt nyilatkozta, „rendszerszintű fenyegetést jelent a jogállamiságra” az igazságügyi reform, a végrehajtó és a bírói hatalom közötti hatalommegoszlás pedig veszélybe került. Ugyanezen évben egy, a Der Spiegelnek adott interjújában mondott oda Orbán Viktornak, meg Jarosław Kaczyński PiS-vezérnek, mondván, hogy

 

„azoknak, akik nem tartják tiszteletben a törvényeinket és a demokratikus életformánkat, nem muszáj Európában élniük”.

 

A cseh televízióban egyszer még erősebben odamondott a lengyeleknek és magyaroknak, mikor azt nyilatkozta, hogy „az EU adófizetőinek pénze nem mehet oda, ahol diktatórikus rezsimeket építenek fel”.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2018)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Megúszhatod-e a karácsonyt iszonyatos ökológiai lábnyom és teletömött kuka nélkül? Igen, és még élvezni is fogod!

Újabb 180 fokot fordult Varsó álláspontja. Valami nincs rendben a lengyel jobboldali kormánykoalícióban.

Mit érne Budapest Varsó nélkül? Medve-Bálint Gergőt, a téma szakértőjét kérdeztük.

Mit is tervez pontosan az új jobboldali mozgalom? Interjú az alapító Bencsik Jánossal!

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás