+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 4. szerda, 10:59
Věra Jourová az új Európai Bizottságban a jogállamisági mechanizmusért, a demokrácia védelméért és a dezinformációval kapcsolatos kérdésekért felelhet majd.

A Politico információi szerint Věra Jourová cseh politikus kaphatja meg az új Európai Bizottságban a jogállamiságért felelős biztosi pozíciót. Az Andrej Babiš cseh miniszterelnök pártjában politizáló eurokrata az előző, Juncker-bizottságban a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztosi pozíciót viselte, most viszont Ursula von der Leyen, a Bizottság új, megválasztott elnöke Jourovának egy jogállamisággal és demokratikus kérdésekkel kapcsolatos tárcát adna a brüsszeli szaklap információi szerint.

 

Felhígított jogállamisági mechanizmust vezetnének be

 

A tervezett tárca ezeken felül magában foglalná Frans Timmermans ötletét, a jogállamiságot ellenőrző éves mechanizmus kifejlesztését és életbe léptetését.

 

Ez az ellenőrzési mechanizmus az, amit a hollandok bizottsági Első Alelnöke tett le az asztalra, ezzel kissé hígított formában felváltva egy 2015-ös európai parlamenti kezdeményezést, amely akkor még pont a Bizottság miatt bukott el. Ugyanakkor az EP korábbi javaslatával ellentétben a Bizottság csomagjából nem derül ki, hogy milyen szakértők bevonásával végeznék el a jogállamisági vizsgálatot, és milyen faktorokat figyelnének a jogállamiság kapcsán. Az sem túl biztató előjel, hogy független testületek helyett egyenesen a Bizottság készítené el az éves jogállamiságjelentéseket – ha bővebben is kíváncsi vagy a nevezetes bizottsági javaslatra, arról itt olvashatsz bővebben.

 

VDL függ a V4-ektől

 

Ezen felül a biztosi poszt tartalmazná a dezinformációval és gyűlöletbeszéddel kapcsolatos kérdéseket is: ilyen biztosi pozíció az előző Bizottságban például nem is létezett, abban a jogállamiságért Frans Timmermans első alelnök felelt, de úgy látszik, Jourová kinevezésével a holland szocialista politikusnak ettől a területtől búcsúznia kell majd.

 

Az, hogy egy ilyen kulcsfontosságú területet az egyik visegrádi ország biztosának adnak, jelzi, hogy a korábban német védelmi miniszterként tevékenykedő von der Leyen mennyire ki van szolgáltatva a visegrádiak akaratának. Az eredeti terv szerint ugyanis az Európai Bizottság soron következő elnöke a csúcsjelöltek – de legfőképpen Manfred Weber és Frans Timmermans – közül került volna ki, ám Weber neve sokaknak elfogadhatatlan volt, Timmermans elnöki jelölését pedig épp a visegrádi országok és Olaszország közösen torpedózták meg. Így került a képbe a német védelmi miniszter, akinek – miután csúcsjelöltként nem indult – sokkal több kompromisszumot kellett kötnie mind az Európai Parlamenttel, mind a tagállami kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanáccsal, és EP-beli megválasztása így is egy hajszálon (kilenc szavazaton) múlott.

 

Von der Leyennek tehát a továbbiakban is szüksége lesz a visegrádiak támogatására,

 

főleg, hogy a V4-ek (de főleg Lengyelország és Magyarország) gyakran kelnek ki amiatt, hogy a Bizottság igazságtalan módon cseszegeti őket folyton jogállamisági kérdésekkel. Ezért is bírna szimbolikus jelentőséggel, ha a jogállamisági tárcát végül Jourová képében egy V4-es politikus kapná, ráadásul a Politico forrásai szerint von der Leyen kifejezetten a volt keleti blokk egyik országának tagját akarta a jogállamisági kérdések felelősévé tenni. A szaklap számára megszólalók hozzátették: a cseh politikus „valószínűleg” el is fogadja a felkínált pozíciót, bár még ezt sem szabad készpénznek venni, miután jelenleg is nagy a harc a legértékesebb biztosi pozíciókért a tagállamok között.

 

Mennyire lesz Babiš-független a cseh biztos?

 

Azonban az Andrej Babiš populista cseh miniszterelnök ANO 2011 pártjában politizáló Jourová kinevezése brüsszeli körökben nem véletlenül kelthetne nagy felháborodást:

 

Babiš ellen ugyanis egymást érik a tüntetések Prágában, június végén negyedmillióan tüntettek a fővárosban a miniszterelnök lemondásáért. A gyanú szerint Babiš még korábbi, gazdasági minisztersége idején uniós támogatásokat csepegtetett saját mezőgazdasági nagyvállalatának, az Agrofertnek, ám ebben az ügyben a cseh ügyészség éppen hétfőn állította le a nyomozást. Épp az Agrofert-ügy miatt viszont Csehországnak mintegy 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kellene visszafizetnie az Európai Uniónak a források nem megfelelő felhasználása miatt.

 

Persze az is igaz, hogy bár Jourová a Babiš-pártban politizál, de politikai kérdésekben meglehetősen függetlennek számít tőle. Mindenesetre az már a következő öt év fő kérdése lesz, hogy a cseh politikus mennyire jár majd el kizárólagosan az Európai Bizottság érdekeit figyelembe véve (ez elvileg minden biztos kötelessége, az oktatási biztos Navracsics Tibort például pont ezért még kritizálta is a Fidesz, a gyakorlatban viszont sokszor érvényesülnek a nemzetállami érdekek a függetlenséggel szemben a Bizottságban). Illetve érdekes lesz az is, hogy Jourová mennyire jár el majd szigorúan például a magyarok és lengyelek ellen indított, hetes cikkely szerinti eljárás kérdésében.

 

A lengyeleknek már beszólt párszor

 

A Gazeta.pl lengyel lap egyébként azt is kiszúrta: Jourová egyébként már jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztosként is kritizálta mind a lengyel, mind a magyar kormányt azok jogállamisággal kapcsolatos hozzáállása miatt. A nagy felháborodást kiváltó lengyel igazságügyi reform kapcsán például 2017-ben azt nyilatkozta, „rendszerszintű fenyegetést jelent a jogállamiságra” az igazságügyi reform, a végrehajtó és a bírói hatalom közötti hatalommegoszlás pedig veszélybe került. Ugyanezen évben egy, a Der Spiegelnek adott interjújában mondott oda Orbán Viktornak, meg Jarosław Kaczyński PiS-vezérnek, mondván, hogy

 

„azoknak, akik nem tartják tiszteletben a törvényeinket és a demokratikus életformánkat, nem muszáj Európában élniük”.

 

A cseh televízióban egyszer még erősebben odamondott a lengyeleknek és magyaroknak, mikor azt nyilatkozta, hogy „az EU adófizetőinek pénze nem mehet oda, ahol diktatórikus rezsimeket építenek fel”.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2018)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Belgrádban kedd este kezdődött kormányellenes tüntetések hajnalig nyúltak, a rendőrség brutálisan kezdte el a köveket dobáló tömeget feloszlatni. Tucatnyi a sérült. De mi is vezetett ide?

Rövid ideig tartott a szerb koronavírus-siker: a választások után két héttel ismét kijárási korlátozásokat vezethetnek be.

Itt a nyár, itt a főszezon, a budapesti reptér mégis inkább szellemvárosra hasonlít.

Adrian Solomont és Irinel Ioan Stativăt nem hatotta meg a személyzet kérése, aztán a balhé során még az őket megbüntető rendőröket is szidták kicsit egy bukaresti gyorsétteremben.

Ahhoz, hogy Magyarországról valaki ellen eljárást indítsanak, részes tagállamban vagy ottani céggel kell az EU-s pénzt elcsalni. Ezt maga Laura Codruța Kövesi mondta nekünk.

A járvány súlyosságát
tagadó brazil elnök már
napok óta tüneteket mutatott.

A Windows File Recovery évtizedes szenvedésnek vethet véget: nem kell attól tartanunk, hogy véletlenül töröljük az értékes dokumentumainkat!

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás