+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 4. szerda, 10:59
Věra Jourová az új Európai Bizottságban a jogállamisági mechanizmusért, a demokrácia védelméért és a dezinformációval kapcsolatos kérdésekért felelhet majd.

A Politico információi szerint Věra Jourová cseh politikus kaphatja meg az új Európai Bizottságban a jogállamiságért felelős biztosi pozíciót. Az Andrej Babiš cseh miniszterelnök pártjában politizáló eurokrata az előző, Juncker-bizottságban a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztosi pozíciót viselte, most viszont Ursula von der Leyen, a Bizottság új, megválasztott elnöke Jourovának egy jogállamisággal és demokratikus kérdésekkel kapcsolatos tárcát adna a brüsszeli szaklap információi szerint.

 

Felhígított jogállamisági mechanizmust vezetnének be

 

A tervezett tárca ezeken felül magában foglalná Frans Timmermans ötletét, a jogállamiságot ellenőrző éves mechanizmus kifejlesztését és életbe léptetését.

 

Ez az ellenőrzési mechanizmus az, amit a hollandok bizottsági Első Alelnöke tett le az asztalra, ezzel kissé hígított formában felváltva egy 2015-ös európai parlamenti kezdeményezést, amely akkor még pont a Bizottság miatt bukott el. Ugyanakkor az EP korábbi javaslatával ellentétben a Bizottság csomagjából nem derül ki, hogy milyen szakértők bevonásával végeznék el a jogállamisági vizsgálatot, és milyen faktorokat figyelnének a jogállamiság kapcsán. Az sem túl biztató előjel, hogy független testületek helyett egyenesen a Bizottság készítené el az éves jogállamiságjelentéseket – ha bővebben is kíváncsi vagy a nevezetes bizottsági javaslatra, arról itt olvashatsz bővebben.

 

VDL függ a V4-ektől

 

Ezen felül a biztosi poszt tartalmazná a dezinformációval és gyűlöletbeszéddel kapcsolatos kérdéseket is: ilyen biztosi pozíció az előző Bizottságban például nem is létezett, abban a jogállamiságért Frans Timmermans első alelnök felelt, de úgy látszik, Jourová kinevezésével a holland szocialista politikusnak ettől a területtől búcsúznia kell majd.

 

Az, hogy egy ilyen kulcsfontosságú területet az egyik visegrádi ország biztosának adnak, jelzi, hogy a korábban német védelmi miniszterként tevékenykedő von der Leyen mennyire ki van szolgáltatva a visegrádiak akaratának. Az eredeti terv szerint ugyanis az Európai Bizottság soron következő elnöke a csúcsjelöltek – de legfőképpen Manfred Weber és Frans Timmermans – közül került volna ki, ám Weber neve sokaknak elfogadhatatlan volt, Timmermans elnöki jelölését pedig épp a visegrádi országok és Olaszország közösen torpedózták meg. Így került a képbe a német védelmi miniszter, akinek – miután csúcsjelöltként nem indult – sokkal több kompromisszumot kellett kötnie mind az Európai Parlamenttel, mind a tagállami kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanáccsal, és EP-beli megválasztása így is egy hajszálon (kilenc szavazaton) múlott.

 

Von der Leyennek tehát a továbbiakban is szüksége lesz a visegrádiak támogatására,

 

főleg, hogy a V4-ek (de főleg Lengyelország és Magyarország) gyakran kelnek ki amiatt, hogy a Bizottság igazságtalan módon cseszegeti őket folyton jogállamisági kérdésekkel. Ezért is bírna szimbolikus jelentőséggel, ha a jogállamisági tárcát végül Jourová képében egy V4-es politikus kapná, ráadásul a Politico forrásai szerint von der Leyen kifejezetten a volt keleti blokk egyik országának tagját akarta a jogállamisági kérdések felelősévé tenni. A szaklap számára megszólalók hozzátették: a cseh politikus „valószínűleg” el is fogadja a felkínált pozíciót, bár még ezt sem szabad készpénznek venni, miután jelenleg is nagy a harc a legértékesebb biztosi pozíciókért a tagállamok között.

 

Mennyire lesz Babiš-független a cseh biztos?

 

Azonban az Andrej Babiš populista cseh miniszterelnök ANO 2011 pártjában politizáló Jourová kinevezése brüsszeli körökben nem véletlenül kelthetne nagy felháborodást:

 

Babiš ellen ugyanis egymást érik a tüntetések Prágában, június végén negyedmillióan tüntettek a fővárosban a miniszterelnök lemondásáért. A gyanú szerint Babiš még korábbi, gazdasági minisztersége idején uniós támogatásokat csepegtetett saját mezőgazdasági nagyvállalatának, az Agrofertnek, ám ebben az ügyben a cseh ügyészség éppen hétfőn állította le a nyomozást. Épp az Agrofert-ügy miatt viszont Csehországnak mintegy 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kellene visszafizetnie az Európai Uniónak a források nem megfelelő felhasználása miatt.

 

Persze az is igaz, hogy bár Jourová a Babiš-pártban politizál, de politikai kérdésekben meglehetősen függetlennek számít tőle. Mindenesetre az már a következő öt év fő kérdése lesz, hogy a cseh politikus mennyire jár majd el kizárólagosan az Európai Bizottság érdekeit figyelembe véve (ez elvileg minden biztos kötelessége, az oktatási biztos Navracsics Tibort például pont ezért még kritizálta is a Fidesz, a gyakorlatban viszont sokszor érvényesülnek a nemzetállami érdekek a függetlenséggel szemben a Bizottságban). Illetve érdekes lesz az is, hogy Jourová mennyire jár el majd szigorúan például a magyarok és lengyelek ellen indított, hetes cikkely szerinti eljárás kérdésében.

 

A lengyeleknek már beszólt párszor

 

A Gazeta.pl lengyel lap egyébként azt is kiszúrta: Jourová egyébként már jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztosként is kritizálta mind a lengyel, mind a magyar kormányt azok jogállamisággal kapcsolatos hozzáállása miatt. A nagy felháborodást kiváltó lengyel igazságügyi reform kapcsán például 2017-ben azt nyilatkozta, „rendszerszintű fenyegetést jelent a jogállamiságra” az igazságügyi reform, a végrehajtó és a bírói hatalom közötti hatalommegoszlás pedig veszélybe került. Ugyanezen évben egy, a Der Spiegelnek adott interjújában mondott oda Orbán Viktornak, meg Jarosław Kaczyński PiS-vezérnek, mondván, hogy

 

„azoknak, akik nem tartják tiszteletben a törvényeinket és a demokratikus életformánkat, nem muszáj Európában élniük”.

 

A cseh televízióban egyszer még erősebben odamondott a lengyeleknek és magyaroknak, mikor azt nyilatkozta, hogy „az EU adófizetőinek pénze nem mehet oda, ahol diktatórikus rezsimeket építenek fel”.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2018)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Míg a Jobbik néppártosodása révbe ért, a Fidesz nem maradhat örökké az Európai Néppárt tagja úgy, hogy közben fel van függesztve – fogalmazott a Jobbik EP-képviselője.

A galéria arra hivatkozva nem ad többé teret a BP olaj- és gázipari óriás művészeti versenyének, hogy mindent szeretnének megtenni klímavészhelyzet kezelése érdekében.

317 körzetben nem indít jelölteket a Brexit Párt decemberben, hogy ne szóródjanak szét a brexitpárti szavazatok.

A fejlesztési államtitkár a köztévében mondhatta el, hogy a pénteken átadásra kerülő új aréna közepes árszínvonalú, és Magyarország meg sem érezte.

2014-ben jobban megosztotta Romániát az elnökválasztás, mint idén, de azért az egykori Monarchia határain belül csak Székelyföld töri meg Klaus Johannis egyeduralmát.

A szocialisták nyertek, de nem nagyon, közben viszont megerősödött a szélsőjobb.

Akkor tizennégy szavazat volt a különbség, most már a szavazatok felének összeszámlálása után 2500, tehát nem maradt esélye a Fidesz-KDNP jelöltjének.

A hét kérdése

Veiszer Alindát? Nagy Blankát? Tarlós Istvánt? Vagy esetleg magát Demszky Gábort? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Very hot topic, ki is lesz beszélve november 12-én!

Jobbnál jobb európai filmeket vetítenek november 13-15. között, ráadásul még jegyet is lehet nyerni!

És mindegyiktől lehet kóstolni! Ráadásul Budapesten! És még finomak is a borok. Nov. 23.

Eljött a te időd! Ugyanis a szocialista párt szervezésében megnézhető Az ifjú Karl Marx című film november 14-én.

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Miért nézik le egymást az értelmiségiek és a melósok? Három pályakezdő: egy büszke gázszerelő, egy egyetemista és egy self made man mondja el.

Romániának is valamiről illene szólnia. Most arról szól, hogy nagy, és még nagyobb akar lenni. Így nehéz lesz bármiféle autonómia, mert az nem mennyiségi, hanem inkább minőségi cél. Véleménycikk!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás