+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. szeptember 4. szerda, 10:59
Věra Jourová az új Európai Bizottságban a jogállamisági mechanizmusért, a demokrácia védelméért és a dezinformációval kapcsolatos kérdésekért felelhet majd.

A Politico információi szerint Věra Jourová cseh politikus kaphatja meg az új Európai Bizottságban a jogállamiságért felelős biztosi pozíciót. Az Andrej Babiš cseh miniszterelnök pártjában politizáló eurokrata az előző, Juncker-bizottságban a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztosi pozíciót viselte, most viszont Ursula von der Leyen, a Bizottság új, megválasztott elnöke Jourovának egy jogállamisággal és demokratikus kérdésekkel kapcsolatos tárcát adna a brüsszeli szaklap információi szerint.

 

Felhígított jogállamisági mechanizmust vezetnének be

 

A tervezett tárca ezeken felül magában foglalná Frans Timmermans ötletét, a jogállamiságot ellenőrző éves mechanizmus kifejlesztését és életbe léptetését.

 

Ez az ellenőrzési mechanizmus az, amit a hollandok bizottsági Első Alelnöke tett le az asztalra, ezzel kissé hígított formában felváltva egy 2015-ös európai parlamenti kezdeményezést, amely akkor még pont a Bizottság miatt bukott el. Ugyanakkor az EP korábbi javaslatával ellentétben a Bizottság csomagjából nem derül ki, hogy milyen szakértők bevonásával végeznék el a jogállamisági vizsgálatot, és milyen faktorokat figyelnének a jogállamiság kapcsán. Az sem túl biztató előjel, hogy független testületek helyett egyenesen a Bizottság készítené el az éves jogállamiságjelentéseket – ha bővebben is kíváncsi vagy a nevezetes bizottsági javaslatra, arról itt olvashatsz bővebben.

 

VDL függ a V4-ektől

 

Ezen felül a biztosi poszt tartalmazná a dezinformációval és gyűlöletbeszéddel kapcsolatos kérdéseket is: ilyen biztosi pozíció az előző Bizottságban például nem is létezett, abban a jogállamiságért Frans Timmermans első alelnök felelt, de úgy látszik, Jourová kinevezésével a holland szocialista politikusnak ettől a területtől búcsúznia kell majd.

 

Az, hogy egy ilyen kulcsfontosságú területet az egyik visegrádi ország biztosának adnak, jelzi, hogy a korábban német védelmi miniszterként tevékenykedő von der Leyen mennyire ki van szolgáltatva a visegrádiak akaratának. Az eredeti terv szerint ugyanis az Európai Bizottság soron következő elnöke a csúcsjelöltek – de legfőképpen Manfred Weber és Frans Timmermans – közül került volna ki, ám Weber neve sokaknak elfogadhatatlan volt, Timmermans elnöki jelölését pedig épp a visegrádi országok és Olaszország közösen torpedózták meg. Így került a képbe a német védelmi miniszter, akinek – miután csúcsjelöltként nem indult – sokkal több kompromisszumot kellett kötnie mind az Európai Parlamenttel, mind a tagállami kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanáccsal, és EP-beli megválasztása így is egy hajszálon (kilenc szavazaton) múlott.

 

Von der Leyennek tehát a továbbiakban is szüksége lesz a visegrádiak támogatására,

 

főleg, hogy a V4-ek (de főleg Lengyelország és Magyarország) gyakran kelnek ki amiatt, hogy a Bizottság igazságtalan módon cseszegeti őket folyton jogállamisági kérdésekkel. Ezért is bírna szimbolikus jelentőséggel, ha a jogállamisági tárcát végül Jourová képében egy V4-es politikus kapná, ráadásul a Politico forrásai szerint von der Leyen kifejezetten a volt keleti blokk egyik országának tagját akarta a jogállamisági kérdések felelősévé tenni. A szaklap számára megszólalók hozzátették: a cseh politikus „valószínűleg” el is fogadja a felkínált pozíciót, bár még ezt sem szabad készpénznek venni, miután jelenleg is nagy a harc a legértékesebb biztosi pozíciókért a tagállamok között.

 

Mennyire lesz Babiš-független a cseh biztos?

 

Azonban az Andrej Babiš populista cseh miniszterelnök ANO 2011 pártjában politizáló Jourová kinevezése brüsszeli körökben nem véletlenül kelthetne nagy felháborodást:

 

Babiš ellen ugyanis egymást érik a tüntetések Prágában, június végén negyedmillióan tüntettek a fővárosban a miniszterelnök lemondásáért. A gyanú szerint Babiš még korábbi, gazdasági minisztersége idején uniós támogatásokat csepegtetett saját mezőgazdasági nagyvállalatának, az Agrofertnek, ám ebben az ügyben a cseh ügyészség éppen hétfőn állította le a nyomozást. Épp az Agrofert-ügy miatt viszont Csehországnak mintegy 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kellene visszafizetnie az Európai Uniónak a források nem megfelelő felhasználása miatt.

 

Persze az is igaz, hogy bár Jourová a Babiš-pártban politizál, de politikai kérdésekben meglehetősen függetlennek számít tőle. Mindenesetre az már a következő öt év fő kérdése lesz, hogy a cseh politikus mennyire jár majd el kizárólagosan az Európai Bizottság érdekeit figyelembe véve (ez elvileg minden biztos kötelessége, az oktatási biztos Navracsics Tibort például pont ezért még kritizálta is a Fidesz, a gyakorlatban viszont sokszor érvényesülnek a nemzetállami érdekek a függetlenséggel szemben a Bizottságban). Illetve érdekes lesz az is, hogy Jourová mennyire jár el majd szigorúan például a magyarok és lengyelek ellen indított, hetes cikkely szerinti eljárás kérdésében.

 

A lengyeleknek már beszólt párszor

 

A Gazeta.pl lengyel lap egyébként azt is kiszúrta: Jourová egyébként már jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közötti egyenlőségért felelős biztosként is kritizálta mind a lengyel, mind a magyar kormányt azok jogállamisággal kapcsolatos hozzáállása miatt. A nagy felháborodást kiváltó lengyel igazságügyi reform kapcsán például 2017-ben azt nyilatkozta, „rendszerszintű fenyegetést jelent a jogállamiságra” az igazságügyi reform, a végrehajtó és a bírói hatalom közötti hatalommegoszlás pedig veszélybe került. Ugyanezen évben egy, a Der Spiegelnek adott interjújában mondott oda Orbán Viktornak, meg Jarosław Kaczyński PiS-vezérnek, mondván, hogy

 

„azoknak, akik nem tartják tiszteletben a törvényeinket és a demokratikus életformánkat, nem muszáj Európában élniük”.

 

A cseh televízióban egyszer még erősebben odamondott a lengyeleknek és magyaroknak, mikor azt nyilatkozta, hogy „az EU adófizetőinek pénze nem mehet oda, ahol diktatórikus rezsimeket építenek fel”.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Parlament (2018)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hétfőn vezették be, hogy az élelmiszerboltokba csak szájmaszkkal lehet bemenni. Pénteken egy férfi Bécsben egy bankba ment be így – bankot rabolni és lövöldözni.

Miért pont ehhez a dátumhoz kötődik a felszabadulás, és nem kellene-e inkább megszabadulásnak hívni?

Gulyás Gergely bruttó félmilliós, egyszeri fizetéskiegészítést ígért az egészségügyben dolgozók számára. A költségvetés kiadási oldalát újratervezik.

Mi volt a gondja az akkori román miniszterelnöknek, miközben nem csak Erdélyt kapták meg? Itt a Trianon 100 második része!

A miniszterelnök akciócsoportos videója megihlette persze az online kézműveseket is.

Három fertőzési gócpontot azonosítottak be, ebből egy bánsági, egy erdélyi.

A főváros már beszerezte az ehhez szükséges maszkokokat, de kell pár nap, míg ezek meg is érkeznek, tudtuk meg Karácsony Gergely főpolgármestertől.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás