Babiš: Ursula von der Leyen legfőbb érdeme, hogy nem ő Frans Timmermans

Szerző: Illés Gergő
2019.07.04. 07:42

A szocialista politikus megválasztását a cseh kormányfő szerint a V4-ek és Olaszország akadályozták meg, Babiš a csúcsjelölti rendszer bukását nagy sikerként értékeli.

Babiš: Ursula von der Leyen legfőbb érdeme, hogy nem ő Frans Timmermans

Örül a csúcsjelölti rendszer szétverésének és Ursula von der Leyen német védelmi miniszter európai bizottsági elnöki jelölésének Andrej Babiš – nyilatkozta a cseh miniszterelnök a Lidové Noviny napilapnak csütörtökön.

Szerinte jó, hogy a Spitzenkandidat-rendszert – miszerint az Európai Bizottság következő elnöke induljon el egy tagállami választáson, így nyerjen demokratikus felhatalmazást – az EU vezetői visszautasították, hiszen a rendszer nincs is benne a szerződésekben. Babiš sikerként értékeli továbbá, hogy a nagy országok elképzeléseit – mégpedig, hogy Timmermans legyen a bizottsági elnök, Weber pedig kapja meg az EP elnöki posztját – a V4-ek és Olaszország leszavazták,

így Ursula von der Leyen került a képbe, akit a cseh kormányfő szerint a többi védelmi miniszter, és a NATO tisztségviselői már jól ismernek.

Ezzel szemben Frans Timmermans „leginkább a tagállamokra vonatkozó, lekezelő kijelentések megtételével volt elfoglalva”, és a cseh kormányt is meggyanúsította azzal, hogy nem elég szolidárisak a migráció tekintetében – vélekedett Babiš.

Ursula von der Leyen további előnye a miniszterelnök szerint, hogy jobb kapcsolatot ápol a közép-európai régióval és a visegrádi országokkal.

„Én és a V4-es kollégáim az országainkért harcoltunk pártcsaládoktól függetlenül. Ezért is fogtunk össze Olaszországgal, hogy megakadályozzuk a csúcsjelölti rendszert. Ez volt a fő célunk. És sikerült.”

Mikor a riporter visszakérdezett, hogy valóban annyi-e Ursula von der Leyen legfőbb érdeme, hogy nem Frans Timmermansnak hívják, Babiš csak így felelt: „igen, igaza van, annyi.”

Az interjú során felvetődött az is, hogy nem a V4-országok kudarca-e, hogy egy közép, vagy kelet-európai jelölt sem került vezető pozícióba az EU-n belül: ha minden a tervek szerint alakul, a Bizottságot egy német, a Tanácsot egy belga, a Parlamentet egy olasz, és a Központi Bankot egy francia kapja majd meg. Babiš szerint ugyanakkor

a V4-eknek nem volt jelöltje a semelyik EU-csúcspozícióra sem,

arra a kérdésre viszont már nem válaszolt egyértelműen, hogy nem tartja-e problémásnak a régióbeli politikusok hiányát az EU következő vezetésében. A jelöltek hiányáról tett kijelentésnek némileg ellentmond, hogy több ízben is felvetődött Maroš Šefčovič szlovák EU-biztos neve bizottsági elnökjelöltként, Szijjártó Péter sem tagadta egyértelműen, hogy a diplomata a V4-ek támogatását bírná, de neki végül nem volt reális esélye.

Babiš hozzátette: azért is nem dobtak be a kalapba V4-es politikust az Európai Tanács EU-csúcspozíciókról szóló tárgyalásai során, mert „nem találtak senkit”, akit indíthattak volna.

BORÍTÓKÉP: Az ANO Facebook-oldala

Illés Gergő
Illés Gergő az Azonnali újságírója

Európai politikáról, Közép-Európáról ír. Magyar belpolitikáról pedig akkor, ha ideges.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek