Ahol nagyobb a légszennyezettség, ott több lehet a mentális betegség

Szerző: Hutter Marianna
2019.08.21. 08:34

Depresszió, bipoláris zavar és skizoférnia: ezek a betegségek is gyakoribbak voltak ott, ahol rosszabb a levegő minősége – állítja egy új tanulmány.

Ahol nagyobb a légszennyezettség, ott több lehet a mentális betegség

Azoknál az embereknél, akik rossz levegőminőségű vidéken nőnek fel, nagyobb a valószínűsége annak, hogy az életük során depresszió vagy bipoláris zavar alakul ki – írja az Independent egy kedden megjelent új tanulmányra hivatkozva. A kutatáshoz amerikai és dániai emberek millióinak adatait használták fel, amelyeket elemezve arra jutottak: szignifikáns, vagyis jelentős kapcsolat van a mentális zavarok és a légszennyezettségnek való kitettség között.

Amerikában egy 151 millió ember adatait tartalmazó egészségbiztosítói adatbázist elemeztek. Ennek eredménye szerint

a legrosszabb levegőminőséggel rendelkező területeknél 27 százalékkal volt nagyobb a bipoláris zavar, 6 százalékkal pedig a súlyos depresszió előfordulása, mint ott, ahol a legjobb volt a levegőminőség.

Dániában pedig 1,4 millió ember adatait vizsgálták, és azt találták: 29 százalékkal magasabb volt a mentális zavarok előfordulása a légszennyezettséggel leginkább érintett területeken élőknél. Például ott, ahol az emberek magas mértékű légszennyezettségnek voltak kitéve,  több, mint kétszeresére nőtt a skizofrénia megjelenése, de magasabb volt a személyiségzavarok, a depresszió és a bipoláris zavar aránya is.

A tanulmány egyik szerzője, Andrey Rzhetsky szerint a kutyákon és rágcsálókon végzett kutatások azt mutatják:

a légszennyezettség hatással lehet az agyra, gyulladást okozhat, ami pedig a depresszióra hasonlító tüneteket eredményez.

A professzor szerint elég valószínű, hogy hasonló módon hat az emberekre is a rossz levegőminőség.

A tanulmány kritikusai szerint viszont más tényezők is felelhetnek a rosszabb mentális egészségért azoknál, akik légszennyezéssel sújtott vidéken élnek, például ilyen lehet a nagyobb népsűrűség.

Tehát nehéz a levegőszennyezést önmagában mentális betegséget kiváltó faktorként azonosítani.

Ennek ellenére nem a mostani tanulmány az első, ami kapcsolatot vél felfedezni a mentlis zavarok és a légszennyezettség között, hasonló megállapításra jutottak például angliai kutatók is, amelyről itt lehet olvasni

Mindenesetre a WHO becslése szerint a légszennyezés évente hétmillió ember haláláért felel, vagyis olyan, mintha percenként tizenhárman halnának meg miatta.

FOTÓ: Flickr

Hutter Marianna
Hutter Marianna az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek