+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. június 16. vasárnap, 10:26
Hiába teljesítették időre az EU feltételeit, Párizs és Berlin is kigáncsolta a tárgyalások megkezdését.

Ahogy arról az Azonnali is beszámolt, 2018 után 2019-ben is úgy ítélte meg az Európai Bizottság, hogy Albánia és Észak-Macedónia is teljesítette az EU által elvárt alapvető követelményeket, így illene velük megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – erre azonban a nyáron már semmi esély nincs, miután a tervet elgáncsolta Párizs és Berlin is.

 

Legkorábban tehát ősszel dönthet az EU a két nyugat-balkáni tagállam csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről –

 

írja a Politico, és még ekkor sem biztos, hogy ez meg fog történni: Észak-Macedóniának több esélye van rá, mint Albániának, több diplomata és politikus is erről nyilatkozott a lapnak.

 

Franciaország alapvetően szkeptikus a balkáni bővítésekkel kapcsolatban a magas korrupció és a jelentős szervezett bűnözés miatt, Németországban pedig először a parlamentnek kéne döntenie a kérdésről, így a jövő heti vonatkozó EU-s miniszteri találkozón nincs esély rá, hogy bármiféle megegyezés szülessen az ügyben.

 

A két ország és EU-s támogatóik attól tartanak, hogy ha most nem születik döntés, akkor a következő határidőig elég sok minden történhet: Észak Macedóniában az ország új nevéről szóló népszavazáson (amely előszobája volt a tárgyalások megkezédésének) Gruevszki névváltoztatás elleni szavazatra buzdító pártja kerülhet vissza a hatalomba, Albániában pedig tovább folytatódhat a január óta tartó politikai nyugtalanság. A döntés elhalasztásának kritikusai szerint ezzel az EU térségbeli ellenfeleit, az oroszokat, a kínaiakat és a törököket erősíti csak meg az EU.

 

MONTÁZS: Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás