+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea & Bukovics Martin
2019. május 9. csütörtök, 07:02
Kilépne-e a Fideszből, ha kiteszik a pártot a Néppártból? Van-e még oda visszaút a Fidesz számára? Mi lesz a CEU-val? Ki a jobb főnök, Orbán Viktor vagy Jean-Claude Juncker? A nyugatiak nézik le a keletieket, vagy fordítva? Navracsics Tibor magyar EU-biztostól azt is megkérdeztük, kiállt-e a bírákat hozzá hasonlóan nyugdíjba küldő Lengyelországért a Bizottságban, és lesz-e ő még Veszprémben polgármester vagy EKF-kormánybiztos. Nagyinterjú Nagyszebenből.

Ki a jobb főnök, Jean-Claude Juncker vagy Orbán Viktor?

 

Teljesen más típusú főnökök: Juncker inkább egy koordinátortípus, Orbán Viktor pedig a szó szoros értelmében vett vezetőtípus.

 

Kézivezérel?

 

Más a politikai környezet. Jean-Claude Junckernek egy 28 nemzetiségű, négy pártból álló Bizottságot kell összetartania, Orbán Viktornak pedig egy kétharmados kormányt.

 

Nemrég azt mondta egy interjúban, hogy nem hallgatták meg a Fideszben a véleményét. Mi volt ez a véleménye, és ki nem hallgatta meg?

 

Mindegy is már, majd ha vége lesz az egésznek, akkor megírom a visszaemlékezéseimet.

 

De azért szokott Orbán Viktorral rendszeresen beszélgetni?

 

Igen.

 

Mikor beszélt vele utoljára?

 

Hétfőn.

 

Pont akkor jelentette be Orbán, hogy mégsem támogatja Manfred Weber csúcsjelöltségét.

 

Utána találkoztunk.

 

Erről is beszéltek?

 

Erről nem, az európai politikai helyzetről igen.

 

Pedig ez eléggé erősen érinti a mostani európai politikai helyzetet.

 

Én ebből a szempontból Sebastian Kurznak adok igazat:

 

a Fidesz és a Néppárt kapcsolatrendszerében ez a kijelentés nem volt egy mindent felforgató mondat.

 

Tehát annak a kapcsolatnak most már mindegy?

 

Nem mindegy, de annak idején Orbán Viktor Jean-Claude Juncker jelöltségét sem támogatta, és akkor a Fidesz még csak fel sem volt függesztve.

 

 

De akkor nem a kampányban tette nyilvánvalóvá, hogy nem támogatja Junckert. Ez így az EP-kampányfinisben eléggé övön aluli húzás, nem?

 

Nem tisztem ezt értékelni.

 

Egy pártcsaládban ott van a Fidesz, és a kampányban kifarol a pártcsalád jelöltje mögül. Csak van véleménye erről.

 

Én mindig is azt mondtam, hogy a Fidesznek az Európai Néppártban van a helye. Abban bízom, hogy rendeződni fog ez a viszony, és a Fidesz visszatér a Néppártba.

 

Van még visszaút?

 

Van.

 

Markus Söder bajor miniszterelnök és Annegret Kramp-Karrenbauer CDU-elnök is azt mondták: ezek után azt várják, hogy a Fidesz kilépjen a Néppártból. Eddig mindig a CDU tartotta a hátát a Fidesznek.

 

De a Fidesz mind a mai napig tagja a Néppártnak, még ha felfüggesztett státuszban is.

 

De ha ennyire erős üzenetek jönnek onnan, ez nem azt jelenti, hogy a CDU/CSU feladja a védelmezői státuszt?

 

Ezt tőlük kellene megkérdezni. Nem is tudom, mennyire volt védőstátusz egyáltalán. A CDU/CSU-nak kétségkívül nagy felelőssége van a Néppárt pozícióinak formálásában, de nem gondolom, hogy védő és védett viszonya lenne köztük és a Fidesz között. Van egy vita a Néppárton belül, és a Fidesz is részt vesz ebben, meg a CDU/CSU is.

 

Ön szerint lehetséges, hogy Orbán kijelentése nem is annyira nekik szólt, hanem a Spitzenkandidat-rendszert akarja felrúgni?

 

Lehet, hiszen

 

már 2014-ben sem támogatta Junckert, és akkor sem értett egyet a Spitzenkandidat-rendszerrel. Nincs ezzel egyedül az európai politikában, hiszen Emmanuel Macron sem ért vele egyet.

 

És ön?

 

Én csak egy beosztott biztos vagyok.

 

Ha úgy alakulna, hogy a Fideszt akár kiteszik a Néppártból, akár távozik onnan, akkor ön maradna a Fideszben?

 

Majd meglátjuk. Hogyan is szokták mondani a klasszikusok? Akkor kell átmenni a hídon, ha odaértünk.

 

Azért eszerint a néppárti tagság egy komoly tényező lenne abban, hogy marad-e.

 

Eleve, amikor nekem lejár a mandátumom, akkor döntést kell hoznom, hogy vissza akarok-e térni, vagy sem. Én nem vagyok benne sem a magyarországi, sem az európai belpolitikában, mert a biztosok ilyen értelemben, párttagként nem vehetnek részt a politikacsinálásban.

 

 

És vissza fog térni?

 

Ezt majd akkor eldöntöm.

 

Ön nemrég írt nekünk egy cikket, ebben nagyon szépen írt Veszprémről. Akár veszprémi polgármesternek is elmenne?

 

Nem. A veszprémi polgármester nagyon jó barátom, soha nem követném el azt a politikai merényletet, hogy a barátom ellen forduljak. Veszprémnek kiváló polgármestere van, amíg Porga Gyula a polgármester, eszembe sem jutna. Egyébként igen.

 

A mai állapotában belépne a Fideszbe?

 

Hála a jó égnek, hogy nem most kell ezt a döntést meghoznom.

 

Hála a jó égnek?

 

Igen, mert már tagja vagyok tizenöt éve.

 

Akkor eszerint nehéz döntés lenne.

 

Egy kiérlelt döntés lenne.

 

Biztosként érte valaha hátrány vagy kritika amiatt, mert fideszes?

 

A Bizottságon belül sosem, máshol igen. Politikai vitákban tapasztaltam olyat, hogy nehezebb a kezdeti pozícióm, vagy úgy viszonyulnak hozzám, hogy egész jó fej vagyok, ahhoz képest, hogy fideszes. Vagy a vita hevében volt, hogy olyan érvet mondtam, ami a vitapartneremnek nem tetszett, és azzal vágott vissza, hogy persze, hogy ilyeneket mond, aki egy ilyen pártból jön.

 

Ön inkább orbánista, vagy inkább fideszes?

 

Navracsicsista vagyok.

 

Ilyet lehet? Megtűrnek individuumokat a Fideszben?

 

Ha individuum vagyok, akkor igen, mert még ott vagyok.

 

És ha önt is felfüggesztik, mint a Fideszt a Néppártban?

 

A Fideszben? Nem tudom, mit tud az Azonnali, amit én nem?

 

Hát csak gyanús, hogy nem került fel az EP-listára.

 

De fönt vagyok.

 

A 44. helyen úgy, hogy Magyarországnak 21 EP-képviselője van. Nem túl hízelgő ez a hely, nem?

 

Ezt sem tőlem kell megkérdezni, hanem azoktól, akik ezt a döntést hozták.

 

Csalódott volt emiatt?

 

Nem ez a megfelelő szó, nem lehetek csalódott, mert nem lehetnek elvárásaim, de szerettem volna, ha azt az európai kapcsolatrendszert, amit az elmúlt öt évben kiépítettem, valamilyen formában fenn tudom tartani, és az ország, vagy éppen Veszprém javára tudnám fordítani – amely 2023-ban Európa kulturális fővárosa lesz.

 

Még lehet önből miniszteri biztos, aki ezt a kulturális főváros projektet felügyeli.

 

Akár.

 

Szívesen vállalná?

 

Az is egy kiérlelt döntés lesz.

 

A Fidesz most már sokadjára indít egy olyan kampányt, amelyben Brüsszelnek üzen, most éppen azt, hogy a bevándorlást meg kell állítani. Ön meg fideszes, és a legszigorúbb értelemben vett Brüsszelben, a Bizottságban van. Önön keresztül nem tudnának üzenni? Minek kellenek ehhez plakátok?

 

Ezt tőlük kérdezze meg.

 

Nem szokta átadni az üzenetet?

 

Amikor az Európai Bizottságban napirenden volt a migrációs vita, én is rendszeresen részt vettem. A biztosi pozíciónak van egy olyan hátránya, amit Magyarországon sokan nem értenek, hogy egy biztos nem képviselhet egy adott országot egy kérdésben, nem lehet annak az ügyvédje, mert esküt kell tennünk a hivatalba lépésünkkor, hogy függetlenként, és a közösség érdekében járunk el. Informális vitákon persze képviselhetek egy üzenetet.

 

Nagyon úgy tűnik, hogy az ön karrierje egy részét meg fogja ismételni Trócsányi László. Mindketten igazságügyi miniszterek voltak, aztán most Trócsányi EP-listavezető, de uniós biztosnak szánják. Fog neki tanácsot adni?

 

Ha kér, akkor igen, de az elmúlt öt évben egyszer se keresett.

 

Nem szoktak beszélgetni?

 

Voltam nála, amikor biztos lettem. A kötelezettségszegési eljárások hozzá tartoztak, és ezért felajánlottam, hogy legyen szoros, működő kapcsolat közöttünk. Ebben meg is állapodtunk, én kerestem egyszer-kétszer, ő soha nem keresett engem.

 

 

A Bizottság számos kötelezettségszegési eljárást indított mostanában Magyarország ellen különböző, jogállamisággal is összefüggő témákban. Öt évvel ezelőtt, amikor egy hasonló történet zajlott le, csak még nem Judith Sargentininek hívták a jelentéstevőt, hanem Rui Tavaresnek, akkor ön volt Trócsányi cipőjében igazságügyi miniszterként, önnek kellett megvédenie az EU-s kritikáktól Magyarországot. Most meg ott ül a Bizottságban. Elég faramuci a helyzet, nem?

 

Nem érzem faramucinak. Akkor, amikor én miniszter voltam, nagyon sok olyan téma volt, amiben tárgyalni kellett a Bizottsággal. A Tavares-jelentést és a Sargentini-jelentést azért nem keverném ide, mert ezek az Európai Parlamentben történő dolgok, ahol sokkal erősebb a politikai motiváció. A Bizottságban folyó ügyek mindig olyanok, amelyeknek valamilyen jogi megalapozottsága van.

 

Nem véletlen, hogy a hetes cikk szerinti eljárást Magyarország ellen nem a Bizottság indította el.

 

Lengyelország ellen viszont igen, többek között a bírák nyugdíjba küldése miatt.

 

Így van.

 

Amikor Magyarországon nyugdíjba küldték a bírákat, akkor ön volt az igazságügyi miniszter, és határozottan kiállt emellett a döntés mellett.

 

Így van.

 

Lengyelország mellett is kiállt a Bizottságban?

 

Igen.

 

Milyen érvekkel, és hogyan fogadták ezeket?

 

A kollégiumi ülések nem nyilvánosak, így sajnos az érveket nem tudom részletezni. De Magyarországon is kiálltam emellett, majd amikor az Európai Bíróság elmarasztaló döntést hozott, akkor én voltam az, aki a módosításokat végrehajtottam, és így megfeleltünk a közösségi jognak.

 

Alapvető módosítások azért nem voltak, csak a korhatárt és a hatálybalépést kicsit arrébb tolták.

 

De nem kifogásolták ezt már az Európai Bizottságban.

 

Van olyan intézkedése a magyar kormánynak – amiket EU-s szinten is bírálnak, például a közigazgatási bíróságok, a civiltörvény vagy a CEU-törvény – amiket már nem vállalna be, ha most lenne igazságügyi miniszter?

 

Én most az oktatás, a kultúra és a sport területéért felelek.

 

A CEU-törvény pont belefér ebbe a portfólióba.

 

Nem az én asztalom, mert az oktatás kizárólagos tagállami kompetencia.

 

Ön ezt mondta akkor is, mikor először felmerült a CEU-törvény: hogy a Bizottság ezzel nem tud semmit csinálni. Aztán meg csak indítottak egy kötelezettségszegési eljárást.

 

De nem oktatási ügy miatt, hanem a vállalkozás szabadsága miatt.

 

Csak kell azért, hogy legyen álláspontja egy egyetemet érintő ügyben oktatásért felelős biztosként.

 

Én az álláspontomat már elmondtam többször. Ráadásul, ha jól emlékszem, épp most a napokban írta alá a Müncheni Műszaki Egyetemmel a Közép-Európai Egyetem az együttműködést, úgyhogy van esély arra, hogy Magyarországon működhessen.

 

Manfred Weber végül csak megoldotta.

 

Igen.

 

Úgy is, hogy Orbán végül kihátrált mögüle. Ez egy jó üzlet volt akkor, nem?

 

Garanciát vállalt Orbán Viktor is egy levélben, ha jól emlékszem, hogy a CEU folytathatja a működését Budapesten. Mondhatjuk, hogy elértem a célomat.

 

 

2010 körül volt egy ifjúkonzervatív kör ön körül…

 

Még régebben is, igen. A Jobbklikk.

 

Igen. Hogyan látja, mi lett velük?

 

Majdnem mindenki közülük ott van az élvonalban különböző területeken. A politika különböző pozíciókba vitte őket. Békés Márton a Terror Házánál van, Megadja Gábor a Századvégnél, Böszörményi-Nagy Gergely a Design Terminálnál, Ablonczy Bálint a Heti Válasznál volt, most a Válasz Online-nál. Vagyis az idő azt bizonyította, hogy ők mind tehetséges és kiváló emberek.

 

De az akkori konzervatív vonalat közülük már csak Ablonczy viszi látványosan, a többiek felvállaltan elmentek a Fidesz által is képviselt újjobboldali irányba. Milyen érzés ez önnek, hogy ezeket a jobbközép, az Európai Néppárt által is képviselt elveket otthagyták?

 

Ez az ő személyes fejlődésük. Abból, hogy annak idején pozíciómból adódóan esélyt tudtam nekik adni az előrelépésre, nem következik, hogy ők bármilyen kötelezettséggel tartoznának nekem.

 

Megbánt valamit, amit igazságügyi miniszterként vagy biztosként csinált?

 

Persze, biztos.

 

Mondjon pár példát!

 

Nem. Majd az újságírók úgyis megírják, hogy mit kellett volna megbánnom. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy

 

az ember ne legyen önostorozó, mert akkor még sokkal többen állnak be a sorba, hogy ostorozzák.

 

A Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezést beterjesztői, bár összegyűjtötték az aláírásokat, taktikai okokból inkább csak a következő Bizottságnak fogják beadni, mert szerintük a mostani nem igazán fogékony a kisebbségi témákra. Ez tényleg így van?

 

Ami az őshonos kisebbségek jogait illeti, ez egy teljesen új terület az EU számára. Hagyományosan az Európa Tanács foglalkozott ezzel (az Európai Uniónál több országot magába foglaló, kevesebb területen kompetens nemzetközi szervezet, nem összekeverendő az Európai Tanáccsal – a szerk.). A kezdeményezőknek politikailag abból a szempontból igazuk lehet, hogy az elmúlt évtizedben annyit változott az európai politikai térkép – kisebbségügyben ott van Skócia, Katalónia, a Balkán, vagy akár Közép-Európa – hogy van esély arra, hogy a következő Európai Parlament és adott esetben a következő Bizottság is érzékenyebb lesz ebben a kérdésben, vagy nagyobb nyomást érez, hogy valamit tegyen az ügyben. Az Európai Unió nem szívesen nyúl ehhez hozzá: a mai napig érezni, hogy ez egy gazdasági integrációként kezdte a pályáját.

 

Az EU szervezeti kultúrájában nincsenek benne az olyan kérdések, mint a kisebbségi jogok vagy a kulturális autonómia. Ez egy kultúraváltást is igényel majd az Európai Bizottságtól is.

 

Az EP-ben most is van egy kisebbségügyi frakcióközi munkacsoport, ami már egy előjele lehet ennek.

 

Ön észreveszi azt, amit Deutsch Tamás, hogy az európai bürokratákban lenne egyfajta kultúrrasszizmus, lenézés, megvetés, fölényesség Kelet-Európával szemben?

 

Ilyen van Kelet-Európában is Nyugat-Európával szemben. A történet sosem olyan egyszerű, mint azt a politikában elmondjuk. Vannak olyan emberek nyugaton, akik lenézik a keletet. Az is igaz, hogy egy nyugati-európai politikus spontán mindig nyugat-európai tagállamokat kezd el sorolni az EU tagjaira gondolva. De

 

ugyanez megvan a kelet-európai nyilvánosságban is. Míg a nyugat-európaiak számára a kelet-európaiak sokszor bárdolatlannak vagy civilizálatlannak, addig a kelet-európaiak számára a nyugat-európaiak meg puhának, elvarázsoltnak tűnnek.

 

Milyen a jó európai?

 

Az, aki szereti a szülővárosát, a hazáját, a régiót, ahol él, és alapvetően Európát.

 

Hány nyelven beszél egy jó európai?

 

Ma, ha valaki pusztán közlekedni, tájékozódni akar Európában, elég csak angolul tudnia. De ha meg akarja érteni a kulturális különbségeket, akkor optimális esetben minden nagy nyelvcsaládból kell egy nyelvet beszélni. Ennek a követelménynek mondjuk én sem felelek meg.

 

Messze vagyunk még ettől, a magyarok különösen.

 

Igen. Ebből a szempontból nagyon fontos a magyar kormány kezdeményezése, hogy diákok külföldön fejlesszék a nyelvtudásukat. Nekünk különösen fontos az idegennyelvtudás, mert magyarul senki más nem beszél rajtunk kívül.

 

Hogyan látja, reális, hogy a diákok már a középiskola alatt nyelvvizsgát szerezzenek? Hiszen Magyarországon 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet majd bekerülni egyetemre.

 

Mit értenek a reális alatt? Hogy elvárható-e, hogy nyelvvizsgázzon a diák, vagy hogy adottak-e ehhez a feltételek?

 

Mindkettőt.

 

Valahol el kell kezdeni.

 

Így, hogy rögtön kötelezővé teszik a nyelvvizsgát?

 

Nem rögtön, ez egy jó pár éves terv már. Nagyon sok olyan emberről tudok, akinek gimnazistaként megvan két nyelvvizsgája. Nem tisztem és nem jogom minősíteni egyes országok oktatáspolitikáját.

 

Elég nehéz munkája lehet, ha oktatási biztosként még a tagállamok oktatáspolitikáját sem minősítheti.

 

Ezért lenne jó, ha eljönnének néhány Citizens’ Dialogue eseményünkre. Ott mindig azzal kezdem, hogy elmondom, mivel foglalkozom. Vagy olvassák el a Lisszaboni Szerződés ide vonatkozó passzusait!

 

Ha már a szerződés Bizottságra vonatkozó részénél tartunk, abban szerepel az is, hogy 2014-től a Bizottságba csak a tagállamok kétharmada delegál biztost rotációs alapon, kivéve, ha egyhangúlag megállapodnak abban, hogy minden tagállam delegál egy-egy biztost. Most Sebastian Kurz megint elővette ezt, és azt kezdte el pedzegetni, hogy legyen kisebb a Bizottság. Kell, hogy kisebb legyen?

 

Nem tudom, mikortól lenne reális csökkenteni a Bizottság létszámát. Tud működni egy 28 tagú bizottság is. A végrehajtó szerv nagysága önmagában nem szükségszerűen áll összefüggésben a hatékonysággal.

 

Valamiért mégis csak ezt írták a Lisszaboni Szerződésbe.

 

Akkor beleegyeztek ebbe a tagállamok, de nem a végrehajtás területén. Tekintettel arra, hogy ténylegesen

 

csak konszenzussal lehet csökkenteni a biztosok számát, ezért ezt most nem tartom reálisnak. Túl sok önzetlenséget kívánna meg az a tagállamok részéről, hogy lemondjanak a biztosukról.

 

Ez megalázás lenne azon tagállamok számára, amik nem állíthatnának saját biztost?

 

Nem, inkább egyfajta intézményi bizalmatlanság játszana ebben szerepet. Az a tagállam, ami lemond a biztosáról, nem érezné magát biztonságban: attól félne, hogy később se lehetne már biztosa.

 

Vagy attól, hogy otthon a választói mérgesek lesznek emiatt, és leváltják.

 

Demokráciában a választók az urak.

 

 

Most a román európai parlamenti kampányban az a PSD szlogenje, hogy „Több tiszteletet Romániának az EU-ban!”. A Fidesznek is voltak már hasonló megnyilvánulásai. Hogyan tud az EU több tiszteletet adni egy országnak?

 

Megfogtak ezzel a kérdéssel. Azokat kérdezzék, akik ilyeneket mondanak.

 

De ez nyilván egy felszólítás a Bizottságnak is, hogy adjanak több tiszteletet.

 

Csak a politikusi nyilatkozatokból tudok kiindulni. Akik ezeket mondják, általában azt kifogásolják, hogy a Bizottság szerintük túl erősen lép fel a tagállamokkal szemben, és annak a Tanácsot szolgáló titkárságnak kell lennie.

 

Ezt a felszólítást ön nem vette magára? Ön tiszteli eléggé Romániát?

 

A román EU-s miniszterekkel nekem jó a kapcsolatom. Kétségtelen, hogy néhány romániai látogatásom vihart kavart. A román külügyminiszter és miniszterelnök tiltakozott Jean-Claude Junckernél egy kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásom alkalmával, legutóbb pedig a Marosvásárhelyi Egyetem szenátusának volt elnöke, aki egyben EP-jelölt, kifogásolta azt, hogy én az egyetem ügyében megszólaltam. De ennyi nekem belefér.

 

Ki kéne terjeszteni a biztosi jogköröket az oktatás területén?

 

Minden biztos ambíciózus, és azt szeretné, hogy az ő területe minél inkább gyarapodjon. De ezek a területek majdnem mind nemzeti kultúrákhoz kötöttek. Az oktatásnak is vannak olyan szenzitív területei, amiket nem lehet európai szinten kezelni. Nem hiszek például egy európai történelemoktatásban. De az oktatás más területein el tudom képzelni, hogy szorosabb együttműködés legyen. Például a mérnöki és matematikai képzésekkel kapcsolatban nagy igény van a tagállamok és az európai gazdasági szereplők részéről is erre.

 

Ha már az oktatásnál tartunk, van egy nagyon jó egyetem, amit Európa CEU-jának is lehetne nevezni, a firenzei European University Institute, az EUI. Ebben nincsen benne Magyarország. Beszélt már arról a kormánnyal, hogy miért nem?

 

Egy nem EU-s intézményről beszélünk: az EUI-t egy külön államközi szerződés hozta létre.

 

EU-s tagállamok szerződése, és az intézményt közösen tartják fenn. Európai Dokumentációs Központ is van az EUI könyvtárában, az egyetem pedig többek között az EU-jognak is az egyik legfontosabb kutatóhelye. A Spitzenkandidatok egyik vitáját is ott tartották.

 

Így van. Nem tudom, Magyarország ennek miért nem tagja.

 

Nem akarna ezért lobbizni Orbán Viktornál? Főleg oktatási biztosként...

 

Beszéltem is már erről korábban.

 

És mit mondott, miért nem tagja az EUI-nak Magyarország?

 

Nem Orbán Viktorral beszéltem erről. Nem gondolom, hogy mindent vele kéne megtárgyalni.

 

Azt mondta az interjú elején, hogy ő egy erős főnök, ezért lehet, hogy vele kellene erről is beszélni.

 

Erős főnök, de nem mindenes.

 

És akkor mi volt az ellenérv, miért nem kell nekünk az EUI-hez csatlakoznunk?

 

Nem volt ellenérv. Most még egyszerűen csak tétlenség van ebben a kérdésben. Be kell lépni, és kész. Nem hiszem, hogy politikai kifogások lennének ezzel kapcsolatban.

 

Most a magyar diákok gyakorlatilag nem tudnak ösztöndíjjal odamenni.

 

Voltak évek, amikor Bruges-ben a College of Europe-ban sem volt magyar ösztöndíj. Évek teltek el úgy, hogy a magyar kormány nem fizetett oda ösztöndíjakat, most ismét adott ez a lehetőség. Úgy látom, nem politikai, hanem adminisztratív problémák merülhetnek fel ilyen esetekben.

 

Tehát most Bruges-be finanszíroz ösztöndíjakat a magyar állam? Ahol a gaz Brüsszelt lehet tanulmányozni? Ez hogyan fér össze?

 

Ez tendenciózus kérdés!

 

A kormánysajtót is olvassuk néha, onnan jött. Egyébként hogyan érintette, amikor a magyar jobboldali sajtóban azt rótták fel önnek, hogy nem eléggé magyar Brüsszelben? Válaszolt ezekre a kritikákra?

 

Nem. Akik ilyeneket írnak, azok szerintem pontosan tudják, mi a feladatom. Valakik úgy gondolták, hogy ez is egy jó alkalom arra, hogy ott támadjanak, ahol úgysem tudok védekezni.

 

De önt minek támadni?

 

Miért ne?

 

Mert nem szereplője a magyar belpolitikának.

 

Nem tudom. Biztos valaki nem szeret.

 

A Fideszen belüli személyes ellenérzésekről beszélhetünk?

 

Nem mondtam, hogy Fideszen belüli, ott én nem találkoztam ilyennel. A nyilvánosságban sem találkoztam sok engem kritizáló megnyilvánulással. De lehet, csak az én rózsaszín szemüvegem akadályozta, hogy ezeket észrevegyem.

 

FOTÓK: Bukovics Martin / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Németország eddigi legnagyobb klímatüntetéseit rendezték ma meg. Az Azonnali ott volt, és megmutatja nektek a legjobb transzparenseket!

De német és olasz régiók is szívesen csatlakoznának a helvét államszövetséghez. Te belépnél?

Szeptember 20-ára írták ki viccből az ufókutató körökben legendás 51-es körzet megrohamozását az USA-ban, amiből már mindenki kihátrált, de pár cég azért keresne egy kis pénzt az ufóhívőkön.

Újabb kampány-műalkotással jelentkezett az osztrák jobboldali FPÖ, most egy ÖVP-Zöldek koalícióval riogatnak. De nem is akárhogy! Műelemzés!

Nem örülnek felhőtlenül az S&D-frakció háza táján annak, ahogy Ursula von der Leyen megálmodta az Európai Bizottság új struktúráját.

A hét kérdése

A szélsőjobb által is oly sokat emlegetett európai életmód védelme névvel ellátott biztosi portfóliót sokan betámadták. Ha rajtad múlik, mire neveznéd át?

Azért ide elnéznénk

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Neoliberálisok, posztmarxisták, populisták vagy konzervatívok legyenek? Schiffer és Lányi megmondja. Szeptember 27.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Újra az irodalom és könyvkultúra központja lesz négy napra a Várkert Bazár.

Ezt is szerettétek

Mennyire kapják meg a mindennapi szexizmust azok a lányok, akik bevallottan azzal akarnak érvényesülni, hogy jól néznek ki?

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Kárpátaljáról viszont mentőt fizetnek a magyarok a határig, hogy eljussanak a rossznak tartott magyar egészségügybe. Mutatjuk, miért.

Mutatunk pár jó társasjátékot, amiben tényleg kell gondolkodni, és nem is feltétlenül a többiek kisemmizése vagy kiiktatása a cél. Azonnali-lista!

Twitter megosztás Google+ megosztás