A sajtószabadság nagyobb Magyarországon, mint Németországban, bizonygatja Gulyás egy osztrák lapban

Ennyire őszintén, mint a miniszter a Die Pressének rég nem beszélt senki arról, mikor maradhat a Fidesz az Európai Néppártban: ha azt a német CDU, a bajor CSU és az osztrák ÖVP úgy akarja.

Meglepően őszinte interjút adott a budapesti Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely a bécsi Die Presse című jobbközép napilapnak. (És nem, ezt már nem az MCC-be médiatanárnak elszegődő Boris Kálnoky készítette, hanem Christian Ultsch.) Orbán Viktor jobbkeze – ahogy a lap Gulyást bemutatja – ugyan számos provokatív kérdésre nem válaszol, de így is érdekes olvasni, mit és hogyan kommunikál egy országgal arrébb.

Az interjú a koronavírus-járvány magyarországi őszi berobbanásával kezdődik, és bár az újságíró megkérdezi, hogyan fajult el odáig a helyzet, hogy már napi 500 és 1000 közötti az itthoni esetszám, Gulyás erre nem válaszol, inkább azt hangsúlyozza, hogy Ausztria és Magyarország etéren még mindig a szerencsésebb országok közé tartozik. A kérdésre, hogy miért nem zárták le korábban a határt Horvátország felé – ahogyan azt Ausztria tette augusztus közepén, míg Magyarország csak szeptember 1-jén lépett, de akkor már minden szomszédja felé lezárva a határt –, és hogy ennek lehet-e köze ahhoz, hogy mind Orbán Viktor, mind Szijjártó Péter az Adrián nyaralt, Gulyás azt mondja, Horvátország számai annyira rosszak azért nem voltak a nyáron, és hogy ők már augusztus 21-én meghozták a szeptemberi határzárról szóló döntésüket.

Az Európai Bíróságon perelnének a jogállamiság-mechanizmus miatt?

„Semmiféle feltételt nem állítunk. Készek vagyunk átültetni az EU-csúcson hozott megállapodást” – ez Gulyás válasza arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy a magyar kormány az EU közös koronavírus-hitelcsomagjának támogatását újabb feltételekhez köti. Ez azért is érdekes, mert nem egészen két hete Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő még arról beszélt az Azonnalinak: csak akkor ratifikálja a magyar parlament a közös EU-s hitelfelvételt, ha az uniós pénzek jogállamisági kritériumokhoz kötésénél (ezt a kifejezést Deutsch nem volt hajlandó használni, következetesen az EU pénzügyi érdekeinek védelméről beszélt) normatív, egyértelmű, taxatív felsorolás legyen arról, hogy mi alapján lehet egy tagállamnak felfüggeszteni az EU-s pénzek kifizetését.

A jogász végzettségű Gulyás Gergely miniszter az Európai Bizottságnak a jogállamisági kritériumok betartását az EU-s források kifizetésének feltételéül szabó javaslatát úgy kommentálta, hogy az állam- és kormányfők kötöttek egy kompromisszumot, amihez minden tagállamnak tartania kell magát. (Hogy a konkrét témáról mennyire kevés dolog derül ki ebből a kompromisszumból, arról itt írtunk részletesen.) 

– mondta Gulyás. Azt nem fejtette ki, hogy mire céloz ezzel, mindenesetre a megjegyzést lehet azzal való fenyegetésként is értelmezni, hogy a magyar kormány az Európai Bíróság elé vinné a jogállamiság-mechanizmus ügyét.

Noha Ursula von der Leyen az EU jövőjéről szóló szerdai évértékelő beszédében még csak fel sem hozta a Magyarország ellen folyó, az Európai Parlament által kezdeményezett hetes cikkelyes eljárást, a Die Presse azért rákérdezett erre Gulyásnál, mondván nem gondolkodtatja-e ez el a magyar kormányt, hogy valami nincs rendben a média és a bíróságok függetlenségével kapcsolatban. A magyar miniszter szerint

A 7-es cikkelyes eljárás egy tisztán politikai döntés, mondja, majd felemlegette a 2004-2014 közötti, José Manuel Barroso vezette Európai Bizottságot. „A Barroso-bizottság megvizsgálta, hogy korlátozzák-e a törvényeink az igazságszolgáltatást vagy a sajtó szabadságát. Ha szükséges volt, változtattunk a törvényeinket. Vegye komolyan Európa az Európai Bizottságot!”

Azt sem Gulyás, sem az újságíró nem emlegette, hogy a Barroso-féle Bizottság óta hat év eltelt, és ebben a hat évben a kormánytöbbség még egy párszor módosította az alkotmányt (olykor az EU-jog kikerülésének célzatával is), elüldözte a CEU-t, vegzálta a civil szervezeteket és az akadémiát, és tovább lehetne sorolni.

Index-ügy: „Egy piacgazdaságban még médiát is lehet vásárolni”

De mégis, hogyan lehet az, hogy addig kormánykritikus médiumoknál hirtelen megjelennek kormányközeli pénzemberek, és eltolják a médiumok irányultságát? – kérdezi az újságíró, felhozva az általa oknyomozó platformnak nevezett Index ügyét. „Ha ön beleolvas az Indexbe, ott kormánykritikus tudósításokat fog látni. Egy piacgazdaságban még médiát is lehet vásárolni” – válaszol Gulyás, majd

„A német újságírók 85-90 százaléka a szociáldemokratákat és főleg a zöldeket támogatja. Magyarországon a konzervatív sajtó aránya kb. 40 százalékos, nem több.” Ez egyébként legfeljebb Gulyás véleménye lehet, ugyanis tényekkel nehéz ilyesmit alátámasztani, a legfrissebb erről szóló kutatás is 2010-es, abból – mint azt a baloldalisággal nehezen vádolható Neue Zürcher Zeitung írja – az derül ki, hogy a legnagyobb csoportot a német újságírószakmán belül azok alkotják, akiknek nincs kire szavazniuk. Utánuk jönnek csak a Zöldek (27 százalék) és a szocdemek (15,5 százalék). Igaz, tíz év alatt sok minden változhat.

Az interjúban felmerült a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjainak és hallgatóinak tiltakozása is a kormány által rájuk erőltetett alapítványi működésmód ellen, Gulyás erről így nyilatkozik. „Egyedülálló ezt azon kormány nyakába varrni, amely véget vet egy egyetem állami felügyeletének, és azt egy független alapítvány kezébe teszi. Hét egyetemen egyáltalán nem volt vita erről a konstrukcióról, csak az SZFE-n. Mégpedig azért, mert a kuratórium elnöke a Nemzeti Színház konzervatív igazgatója. Ez csak róla szól. Aki az állami felügyeletnek véget vet, nem megszünteti az egyetem autonómiáját, hanem éppen hogy erősíti azt.”

A leszboszi Moria melletti menekülttábort leégető tűzeset kapcsán Gulyás elmondja: Budapest Sebastian Kurz kancellár álláspontján van, aki közölte, Ausztria nem akar újabb menekülteket befogadni. Gulyás kitér arra is, hogy miután az Európai Bíróság ítélete nyomán fel kellett számolniuk a röszkei szerb-magyar határon lévő tranzitzónát, a magyar nagykövetségeken lehet menedékkérelmet kérni. Hány kérelem érkezett azóta be, kérdezi az újságíró, mire a miniszter úgy válaszol: nem valami sok.

A Fidesz néppárti tagsága a CDU-n múlik

Az interjú csúcspontja kétségkívül a Fidesz és a pártot még mindig felfüggesztett helyzetben tartó európai pártcsaládja, az Európai Néppárt szappanoperába illő kapcsolata. Gulyás itt szokatlan őszinteséggel világítja meg, min múlik a Fidesz néppárti tagsága: „Nem rajtunk múlik. A Néppárt a 2019-es EP-választáson nagyon rossz eredményt ért el. A Fidesz egyúttal az egyik legsikeresebb Néppárt-tag. Készen állunk arra, hogy segítsünk, ha ezt kérik tőlünk. Azért vagyunk a Néppártban, mert Magyarországot erős kapcsolat fűzi Németországhoz és Ausztriához.

Mint mondja, mindhárom pártból olyan jelzéseket kapnak, hogy a Néppártban van a helyük. A Die Presse felhozza erre, hogy az egyik befolyásos CSU-s néppártinak, a pártcsalád EP-frakcióját vezető Manfred Webernek láthatóan nincs ínyére a Fidesz. A fideszes politikus válasza: „2018-ig az egyik nagy támogatónk volt. Akkor azonban elkövetett egy hibát: az Európai Parlamentben pártja álláspontjával szembemenve ellenünk, a 7-es cikkelyes eljárás megindítása mellett szavazott. Ezt követően, mikor indult a bizottsági elnöki székért, nem kért a támogatásunkból. Ezt a kívánságát 100 százalékban teljesítettük. A következmények ismertek” – mondta arra utalva, hogy végül a Spitzenkandidat-rendszer megkerülésével a német CDU-s Ursula von der Leyen ült a bizottsági elnöki székbe.

FOTÓ: Ruttkay Lili / Azonnali (2019)